Könnyű lenne arra a következtetésre jutni, hogy a modern orvostudomány vívmányai mellett a közegészségügy nyújtotta szolgáltatások segítenek abban, hogy életünk hosszát évtizedekkel tudtuk kitolni, de ennél jóval bonyolultabb a helyzet – és még az is lehetséges, hogy a hosszabb élet mindössze illúzió.
A várható élettartam nőtt meg
Ha megkérdezel valakit, mit gondol, az ókori görögök és rómaiak idején mi számított magas életkornak, valószínűleg 50-60 évnél sokkal többet senki nem említene. A valóság ugyanakkor nem pontosan ez – akkoriban nagyságrendileg ugyanakkora élethossz elé nézhettek a szerencsésebbek, a születéskor várható átlagos élettartam ugyanakkor valóban jóval alacsonyabb volt akkor, mint ma.
Az utóbbi egy átlagszám: ha egy házaspárnak két gyermeke születik, egyikük meghal első születésnapja előtt, míg másikuk hetven évet él, az azt jelenti, átlagos élettartamuk 35 év. Ez a matematikailag korrekt mutató ugyanakkor sokak elől elfedi annak valóságát, miszerint az ókorban is megélhetett valaki hetven esztendőt, amennyiben sikerült átvészelni a csecsemőkor veszélyes időszakát – és ettől még nem számított a 35 éves sem aggastyánnak.
De valójában tovább élünk-e egyáltalán?
Erre utal Hésziodosz tanácsa is a férfiaknak arra vonatkozóan, hogy 30 éves koruk előtt ne házasodjanak, de utána ne is várjanak már sokat a friggyel.
Bizonyos római kori tisztségek ellátásához, például a quaestori címhez is be kellett tölteni a 30 éves életkort, konzul pedig csak 43 év fölötti férfiakból lehetett,
(miközben 35 évesen ma már elfoglalhatná valaki az Egyesült Államok elnöki székét is). Plinius az első században feljegyezte azt is, hány évet éltek meg az akkor legidősebbnek számító emberek: 100, 103 és 115 esztendős polgárokról szólnak feljegyzései.
Cicero felesége, Terentia 103 évet élt meg. Clodia, a 115 évet megélt asszony 15 gyermeket is szült hosszú élete alatt. Lucceia, a színésznő 100 évesen még színpadon is fellépett. Persze az igen idősek közt gyenge egészségben élték meg sokan a magas kort, de ez ma sincs másként. Egy kutatás az Oxford Dictionarybe bekerült ókorban élt személyek életkorát és halálokait elemezte, és arra jutott, hogy a nem erőszakos halálnemben elhunytak életkori mediánja 72 év volt, ha 100 évvel Krisztus előtt születtek, és 66 év, ha ezután. Tehát hogy is van ez a rövid életet megélt ókoriakkal?
A nők, a fizikai munkások húzták le az átlagot
Persze a rendelkezésünkre álló ókori adatok alapján számított mediánnal vannak problémák, például az, hogy csak férfiak kerültek a vizsgáltak körébe.
Egy római kori munkások csontvázain végzett kutatás azt mutatta, hogy a kemény fizikai munkát végző férfiak nagyjából 30 éves korukban hunytak el, és az sem túl valószínű, hogy a nők sokkal kiváltságosabb helyzetben lettek volna.
Már maga a terhesség veszélyt jelenthetett ebben az időszakban, nem is beszélve a szülésről – ne feledjük, a gyermekágyi láz jelenségének felismeréséig jóval több mint ezer év telt el ezt követően. A nők ráadásul gyakran kevesebb ételt kaptak, mint a férfiak, minek következtében medencéjük nem fejlődött ki minden esetben megfelelően, így a gyermekszülésbe bele is halhattak. Mindezeken túl a nyilvántartási rendszerek hiánya is valószínűsíti, hogy nehéz lenne pontos képet kapnunk arról, meddig is éltek az ókori emberek.
A miértekre a gyermekhalandóság csökkenése adhat magyarázatot
Igazán alapos adataink a középkorból származnak: akkoriban egy 21 évesnek 62-70 évnyi életre volt kilátásra, változatlanul magas csecsemőhalandóság mellett. (Kivéve a bubópestis 14. századát, amikor valóban 45 évre zuhant vissza a várható élettartam.) A korabeli adatokból az is kiderül, hogy sem a kiváltságok, sem a pénz nem segítettek abban, hogy egyesek tovább tudjanak élni, mint mások: a 17. századi Angliában a nemesek rövidebb élet elé nézhettek, mint a falusiak. Ezen a közegészségügy javulása tényleg változtatott: bár továbbra is a veszélyesebb városokban laktak, már 25 évvel tovább éltek a viktoriánus kori angol nemesek, mint a kétkezi munkások.
A 17. század végére a gyermekkor kezdett egyre kevésbé veszélyes időszakká válni: jobbak lettek az általános higiéniai viszonyok, az orvostudomány is fejlődni kezdett. Ekkortól kezdve 70 év fölötti élettartam várható mind a lányok, mind a fiúk számára – holott az orvostudomány és a közegészségügy fejlődése tulajdonképpen ekkoriban indult csak meg. Az ok tehát, amely miatt a modern ember élete hosszabb, mint évszázadokkal ezelőtt volt, egyszerű: a születés körüli és a gyermekkori halálozás drámai csökkenése vezetett ahhoz, hogy mind többen tudták megélni azokat az évtizedeket, amelyek korábban csak a szerencsésebbnek adattak meg.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
