Amikor néhány évvel ezelőtt az agglomerációba költöztünk, alapvetően a nyugodt környezet, a házunk mellett csörgedező patak, és az utca végén zöldellő rét vonzott bennünket. Nagy felüdülés volt ez a zsúfolt Budapesti utcák és a pörgős városi élet után. Egészen könnyen elfogadtuk a vidéki élet velejáróit: a hajnali kakaskukorékolást, a vonyító kutyákat, a rengeteg szúnyogot, a rendre megjelenő hangyákat, sőt még azt is, hogy a szomszéd általában akkor kezd el füvet nyírni vagy flexelni, amikor végre sikerült elaltatni a gyereket. Ami viszont nálam kiveri a biztosítékot, és a mai napig nem tudok megbarátkozni velük, azok a hihetetlen mértékben szaporodó meztelencsigák.
Visítófrász a veteményesben: támadnak a meztelencsigák
Ahogy pislognak rám a nedves fűből és a veteményesből, én visítva rohangálok körbe-körbe a kertben – ezt az előadásomat a gyerekem általában tapsolva-kacagva, a szomszédok viszont fejcsóválva nézik. Persze, a csigainvázó ellen mindannyian próbálunk küzdeni, ahol ugyanis megjelennek ezek a nem túl gusztusos spanyol csupaszcsigák, hamar el is szaporodnak. Ráadásul a hideg idő sem okoz problémát nekik, szuperül áttelelnek, és aztán tavasztól őszig szépen lezabálják a veteményest és átveszik az irányítást a kertünk felett.
Főleg a hajnali párában, vagy eső után szuper kimenni a kertbe, amikor a vizes fűben és a nedves betonon elégedetten pihengetnek a jóllakott spanyol csupaszcsigák. Így aztán, amikor az egyik reggel elcsúsztam egy jó kövér példányon, rájöttem: ez élet-halál harc, valamit most már tenni kell.
Ráadásul a meztelencsigák a kutyákra nézve is veszélyesek – nálunk pedig kettő eb is rohangál a kertben –, mert súlyos betegséget okozó vírusokat, baktériumokat hordozhatnak. Figyelni kell tehát rá, hogy a kutya ne rágcsálja, ne nyalogassa meg őket.
Az elmúlt években sokféle tanácsot kaptunk, hogy mit lehet tenni a csigainvázió megfékezése érdekében. Ugyanis a probléma nem csak bennünket érint, a kártevők országszerte mindenhol megjelentek. Sőt, idén még több spanyol meztelencsiga van a kertekben, mint tavaly, köszönhetően a viszonylag enyhe télnek, és annak, hogy a rendelkezésre álló szintetikus készítmények nem igazán hatásosak ellenük.
Jó tudni, hogy nem minden meztelencsiga az ellenségünk. A Magyarországon található közel 26 házatlan csigafaj közül csupán 10 okoz kárt a kertben, ebből a két leginkább kártékony a nagy barna meztelencsiga és a spanyol csupaszcsiga. A spanyol csupaszcsigák nyárra akár 10-15 centiméteresre is megnőnek, és képesek letarolni az egész kertet.
Minden lágyszárú növényben kárt tesznek, szeretik a palántákat is, és gyakorlatilag semmi sincs tőlük biztonságban. Pusztítást végeznek a veteményesben: az epret, a salátát, a paprikát, a káposztát, a tökféléket és az uborkát sem kímélik. Sajnos már tavasszal elkezdik dézsmálni a kerteket, ugyanis az elvetett magból alig kikelt csírát is felfalják. Azért nehéz felvenni velük a harcot, mert a kártevők brutálisan gyorsan szaporodnak:
minden egyed többször is párosodhat, egy évig tartó élete során nagyjából 200 tojást rak. A kicsik 3-5 hét múlva bújnak ki a tojásból, majd 6-9 hónap elteltével már maguk is párosodnak.
Ezért a legkártékonyabb inváziós fajok között tartják számon őket, így fontos fellépni ellenük.
Így űzheted ki a meztelencsigákat a kertedből
Mi az elmúlt évek során többféle módszert kipróbáltunk, voltak hatásosabbak, és kevésbé célravezetőek. Mivel szerencsére a hőséget nem szeretik és nem is bírják, így aztán a nyári kánikulában jócskán megritkulnak – főleg, ha rendben tartjuk a kertet és elég alacsonyra vágjuk a füvet, kevés búvóhelyet kínálva nekik. Mivel sokszor kövek alatt rejtőzködnek, a sziklakert nem feltétlenül jó ötlet – mi az ilyen csigaoduként szolgáló látványelemeket is száműztük a kertből. Bizonyos fűszernövényeket nem szeretnek a meztelencsigák:
a levendula, rozmaring, kakukkfű, majoránna, édeskömény és a zsálya elüldözi őket. Ezek ültetése is segíthet abban, hogy távol tartsuk őket a veteményestől, akárcsak a földre kiszórt kávézacc.
Ez utóbbi nekünk jól bevált. Az ágyások környékén raktuk ki kávézaccot, aminek a szagát nem szeretik a csigák, így nem jönnek a közelébe. Azonban egyes virágoknak kifejezetten jót tesz, ha a földjükhöz kávézaccot teszünk. Mindemellett nekünk az is sokat segített, hogy amit lehetett, azt nem közvetlenül a földbe, hanem inkább magaságyásokba és virágládákba ültettünk. Ezzel tehát távol lehet tartani a csigákat és nem zabálják le előlünk az epret, ugyanakkor a problémát nem oldja meg, a mert a kert másik végében vígan elvannak és tovább szaporodnak.
Az egyik jól bevált megoldás a sörcsapda, ezt mi is rendszeresen alkalmazzuk és szépen gyérítjük vele őket.
Egy másfél literes műanyagüveget félbevágunk, beássuk a földbe, majd felöntjük sörrel. Ezután lefedjük egy olyan földbe szúrható tetővel (lehet kapni külön csigacsapda-tetőt), ami alá a csiga még be tud csúszni, a kertben rohangáló gyerek és kutya viszont nem fér hozzá. A csupaszcsigák viszont egyszerűen nem tudnak ellenállni a sör illatának, így tömegével jönnek a csapdához. Majd miután belecsúsztak, kimászni nem tudnak. Ez a megoldás működik, ám van egy hátránya: mivel egy csapdába kb. 15-20 meztelencsiga fér be egyszerre, így ha sok van a kertben, akkor több csapdát is ki kell tenni, és naponta cserélni bennük a már említett folyadékot, ami azért költséges mulatság lehet. Bár állítólag az italban található élesztőnek köszönhető a vonzódásuk, így a vízbe kevert élesztővel is elérhetünk sikereket.
Ezzel vonzhatod a meztelencsigákat egy helyre
Csigaírtószer kiszórása nálunk a kutyák és a gyerek miatt szóba sem jöhet, ráadásul a talajnak sem tesznek jót ezek a vegyszerek. Az utóbbi időben a búzadara és a búzakorpa is sok helyen felmerült megoldásként, kipróbáltuk ezt is.
A búzakorpát a csigák befalják, ám az kiszívja belőlük a nedvességet, így kiszáradnak és elpusztulnak tőle. Ennek az állításnak csak az első felét tudom tanúsítani: valóban befalják.
Azonban egyetlen kiszáradt csigát sem találtunk sehol a kertben. Lehet, hogy a kis otthonukban, az ebéd utáni pihenés során szépen kiszáradtak, de ennek az ég világon semmi nyomát nem találtuk, így ezt a megoldást bizonyíték hiányában mi inkább elvetettük.
Amit viszont észrevettük, hogy a dinnyehéjat imádják. Ha kitesszük a komposztáló mellé, a környék összes spanyol csupaszcsigája odagyűlik, így egy helyre lehet vonzani őket, majd egyszerre eltávolítani a kertből. Dinnyehéj és sörcsapda kirakása egymás mellett jolly jokernek tűnik a spanyol meztelencsigák tömeges begyűjtésére, a veteményest pedig, ha kávézaccal és fűszernövényekkel óvjuk, sikeresen védekezhetünk ellenük.
Ha tudni szeretnéd, hogy melyik az a népszerű fűszer, amely felveszi a harcot a hangyákkal, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
