Július elején írtunk arról, hogy idén különösen sok gyilkos galóca lepte el a hazai erdőket, amit azért fontos igen komolyan venni, mert Magyarországon e faj felelős a halálos gombamérgezések 98 százalékáért. Hasznos tudni azonban, hogy nem csupán ezzel a gombával kell óvatosnak lennünk, hazánkban több olyan is van, amely fogyasztása halálos veszélyt rejt.
Összeállításunkban Szűcs Béla gombaszakellenőr és a Miskolci Gombász Egyesület segítségével bemutatunk néhányat közülük.
A legtöbb súlyos mérgezést a gyilkos galóca okozza
Kezdjük a sort a már említett és talán a leghírhedtebb gombafajjal, a gyilkos galócával, amit bár a leggyakrabban emlegetünk, a veszélyére nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. A gyilkos galóca és rokon fajainak – így a fehér és a hegyeskalapú galócának – egyetlen termőteste két-három felnőtt ember számára elegendő halálost dózist rejt. A gyilkos galóca elfogyasztása után 6-24 órával csillapíthatatlan hányás következhet be, majd átmeneti javulás után a mérgezett néhány napon belül máj- és veseelégtelenség következtében meghalhat.
Fontos tudni, hogy e gomba kifejlett lemezei mindig fehérek, ahogyan fehér színű a lelógó gallérja és a bocskora is – ezek együtt különböztetik meg más hasonló fajoktól. A pontosabb felismerésben segíthet még, ha azt is tudjuk, hogy a gomba 5-15 centiméter átmérőjű, domború, majd ellaposodó kalapja olajos olíva-, sárgás-, barnászöldes színű, de lehet fehéres is. Emellett gyakran benőtten szálas, és rajta csak ritkán látható fehéres burokmaradvány. Továbbá a gyilkos galóca lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehérek, a tönkje pedig 7-20 centiméter hosszú, 1-2,5 cm vastag, hengeres, fehéres, gyakran zöldes, márványozott felületű.
Veszedelmes gomba a fehér galóca is
A mérgező gombák másik veszedelmes faja a lomberdőkben és lombos fás parkokban, tölgyesekben élő fehér galóca, amely méreganyagai és a mérgezés lefolyása tekintetében is ugyanolyan, mint a gyilkos galóca.
A halálosan mérgező gombát ráadásul fehér színe miatt a kezdő gombászok a csiperkékkel téveszthetik össze, dacára annak, hogy azoknak sosincs bocskora, lemezeik pedig már fiatal korban sem teljesen fehérek – lehetnek például szürkések és rózsaszínűek –, később pedig csokoládébarnák.
A fehér galóca fehér színű, 3-8, esetleg 10 centiméter átmérőjű, félgömb alakú kalapja később sem terül szét, fehér színű lemezei sűrűn, szabadon sorakoznak egymás mellett. Gumóban végződő tönkje és gallérja is fehér, világos bocskora nem ritkán mélyen a talajban található.
Ritka, de rendkívül veszélyes a mérges pókhálósgomba
A júliustól októberig lomberdőben, főleg tölgy alatt, savanyú talajokon növő gombafaj Magyarországon ritka, de fontos róla beszélni, mert ugyancsak halálosan mérgező lehet, idén nyár elején pedig – meglepő módon – viszonylag sok termett belőle hazai erdeinkben.
Méreganyaga a vesét károsító orellanin, amely súlyosabb esetekben két-három napos lappangási idő után halált is okozhat.
Ha e gomba fogyasztója sokkal hosszabb lappangási idejű enyhébb mérgezést kap, jobbára szerencsére maradandó károsodás nélkül meggyógyul. E gombafaj jellegzetes jegyei közt fontos megemlíteni a 3-8 centiméter széles, narancsos-rókaszínű, narancsbarnás vagy sötét vörösbarna, bársonyos, közepén többnyire tompán púpos kalapját, az ugyancsak narancsvöröses, majd rozsdabarnássá váló, vastag és széles lemezeit, valamint hengeres, alul elvékonyodó, sárgás, rozsdasárgás, többnyire sima felületű tönkjét.
A kertben is nő a begöngyöltszélű cölöpgomba
Súlyosan mérgező a lombos és fenyőerdőkben, valamint parkokban növő, de nyártól késő őszig a kertben is megtalálható begöngyöltszélű cölöpgomba. Az általában 8-15 centiméteres, világos vagy sötétbarna kalapja a domborúból ellaposodik vagy tölcséres lesz, és különös ismertetőjele, hogy széle – ahogyan a neve is utal rá – begöngyölt.
Jellegzetessége még, hogy ha megsérül, kalapja, rövid, zömök tönkje, keskeny lemezei és húsa is hamar sötétbarnára változik.
Egy ehető gombával is összetéveszthető a nagy döggomba
Kellemetlen gyomor- és bélbántalmakat okoz a nagy döggomba fogyasztása is, amely tünetek akár már negyed óra múlva, de két órán belül mindenképpen jelentkeznek.
E fajjal leggyakrabban júniustól októberig főként lomberdőkben találkozhatunk.
Nem nehéz összetéveszteni az ehető májusi pereszkével. Az 5-20 centiméter átmérőjű, fehéres, krém- vagy akár okkeres bőrszínű, fiatalon domború, később ellaposodó, gyakran tompán púpos kalapja széle fiatalon begöngyölt, majd hullámos lesz. A lemezek fiatalon fehéresek, majd sokáig sárgás színűek, végül hússzínűek lesznek.
Redős papsapkagomba: nem gyakori itthon, de fontos ismerni
Ha Magyarországon nem is igazán gyakori faj a redős papsapkagomba, rendkívül veszélyes, ezért fontos ismerni. A savanyú talajú fenyvesekben előforduló faj a májat és vesét károsító giromitrint tartalmazza,
a mérgezés 6-24 órai lappangás után heves hányással, véres hasmenéssel jelentkezik, de fogyasztása halált is okozhat.
A gomba kerekded, tompán csúcsos, tekervényes, ráncos, világos vagy vörösesbarna kalapjának átmérője általában 3-8, de akár a 12 centiméteres szélességet is elérheti, a később szabálytalanul üreges, fehér tönkje pedig kezdetben tömör.
A gombák fogyasztási szabályai, amelyeket rendkívül fontos betartani
A gombák fogyasztási szabályai, melyek elengedhetetlenül fontosak egészségünk biztonsága érdekében, többek között ezek:
- A szakszerűen kosárba gyűjtött gombákat feltétlenül ellenőriztessük az arra kijelölt vizsgálóhelyeken vagy képzett szakemberrel.
- A már ellenőrzött gombákat otthon mielőbb tisztítsuk meg, lehetőség szerint minél előbb, 24 órán belül használjuk is fel. Ha nincs időnk még aznap elkészíteni, úgy mindig hideg, hűvös, jól szellőző helyen, egy rétegben kiterítve tároljuk a gombákat.
- A gombák tárolás és feldolgozás közben esetlegesen megváltozott színe és állaga, valamint a korábban nem látott jellegzetességek megerősíthetnek, ugyanakkor el is bizonytalaníthatnak abban, hogy a korábban meghatározott faj egy példányát tartjuk-e a kezünkben.
Ha nem tudjuk eldönteni, inkább dobjuk ki.
- Ételkészítéskor a gombákat vágjuk kis darabokra, a rovar által megrágott részeket pedig dobjuk ki! Emellett mindenképpen figyeljünk a gombák tönkjének felhasználhatóságára, hiszen néhány ehető kalapú gomba tönkje nem fogyasztható. Ezzel kapcsolatban is támaszkodjunk a gombaszakértői véleményre.
- Fontos, hogy fogyasztáskor alaposan rágjuk meg a gombát, miután az nehezen emészthető.
Gombás ételt ne adjunk kisgyermekeknek és érzékeny gyomrú, valamint a gombákra kimutatottan allergiás embereknek!
- Kerüljük a túl nagy mennyiségű gomba fogyasztását is! Ezzel megelőzhetjük azt a dilemmát, hogy vajon a túl hirtelen vagy a túl nagy mennyiségben fogyasztott gombás ételtől vannak-e furcsa érzéseink, vagy talán mégis mérgező gomba került az ételbe.
- Léteznek Magyarországon is olyan ehető gombák, amelyek hőre bomló méreganyagokat tartalmaznak. A gyűrűs tuskógomba, a selyemgomba, a változékony tinóru például sütve, főzve ehető, de nyersen mérgező. Figyelni kell tehát az elkészítés módjára is.
- Elterjedt babona, hogy minden gomba ehető, ha leforrázzák, vagy hosszabb ideig főzik. Igaz ez a már említett gyűrűs tuskógomba és még néhány más faj esetében, ám például a gyilkos galóca és a többi súlyosan mérgező gomba hatóanyaga sem forrázás, sem főzés után nem tűnik el, akkor is halálosan mérgező marad.
Ha szeretnéd megismerni a világ legmérgezőbb növényeit, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
