méregtelenítés

Te is úgy tudtad, hogy méregteleníteni muszáj? Hogy nap mint nap számtalan méreggel találkozol, a szennyezett levegő belégzése miatt, vagy épp az emésztés és az anyagcsere melléktermékeként? Ha elég erős a szervezeted immun- és kiválasztórendszere, szerveid pedig tökéletesen működnek, a szervezet képes arra, hogy megszabaduljon a mérgektől. Más esetben, például ha a méreganyagok túlságosan leterhelik testedet, neked kell kézbe venni az irányítást – gondoltuk eddig.

Mindannyiunk esetében saját, személyes belső rendszer hivatott a szervezetbe került toxinok megszűrésére és eltávolítására, amelynek központi szerve a vese. A vese kiszűri ezeket a toxikus anyagokat a véráramból, majd a húgyhólyagba továbbítja őket, így végül a vizelettel távoznak a szervezetből. A vesék felelnek mind a szervezet természetes működése során keletkező melléktermékek – savak, anyagcsere-hulladékok –, mind pedig a környezetből származó mérgező anyagok – nehézfémek, ólom stb. – eltávolításáért. Akkor miért is kellene méregteleníteni?

Kell a méregtelenítés, vagy sem?

A méregtelenítések nem hatnak, mert a vese, a máj és a gyomor-bél traktus már megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól és a káros anyagoktól – vallják újabban a szakemberek. 

Ha a kezünkbe vesszük a dolgot, az növelheti az elektrolit-egyensúly felborulásának kockázatát, megemeli a vércukorszintet, és hosszú távú károsodást okozhat a vastagbélben. 

A méregtelenítés egészségesebb alternatívája a teljes, tápláló ételekkel teli étrend

A méregtelenítés állítólag egy gyors megoldás a túlzott lakmározások után, vagy akár egy módja annak, hogy az ember beindítsa a fogyást. A méregtelenítő tisztítás azonban nem mindig a legjobb döntés az egészségünk szempontjából – valójában árthatunk is vele saját magunknak. 

Íme, amit tudnod kell arról, hogy miért nem működnek a méregtelenítések, és milyen kockázatokat jelentenek az egészségedre nézve

Mi az a méregtelenítés? 

A méregtelenítés a szó eredeti értelmében a mérgező vegyi anyagok, drogok és az alkohol eltávolításának orvosi gyakorlata. Jelenleg az egyetlen orvosilag javasolt és felügyelt méregtelenítés a kelátképzés. A folyamat során a kelát egy méreganyaghoz, például az ólomhoz kötődik, ami lehetővé teszi a szervezet számára, hogy azt a vizelettel kiürítse.

„Egy ilyen méregtelenítésre akkor van szükségünk, ha mondjuk, a szervezetben valami miatt ólom halmozódik fel” – kezdte Denise DelPrincipe dietetikus. 

A „méregtelenítés” vagy „tisztítás” szó újabb és trendi használata arra a folyamatra utal, amikor eltávolítják a szervezetből a méreganyagokat, amelyek felhalmozódhatnak az egészségtelen életmódból következően, például alkoholfogyasztással vagy akár édességfogyasztás miatt. 

Ezek a divatos méregtelenítők azt állítják, hogy segítenek az alábbiakban:

• Fogyás
• Energiaszint
• Székrekedés
• Fejfájás
• Izomfájdalom vagy fáradtság 

A méregtelenítések gyakori típusai

Számos különböző típusú méregtelenítés létezik, amelyek mindegyike bizonyos egészségre vonatkozó állításokat hirdet.

Böjt: Ez magában foglalja akár az evéstől való hosszú távú tartózkodást is. Az ilyen típusú méregtelenítés mögött az az elképzelés áll, hogy „szünetet tartsunk” olyan élelmiszerek fogyasztásában, amelyek méreganyagok felhalmozódását okozhatják a szervezetben. 

Léböjt és folyékony diéta: Ezek a méregtelenítések általában abból állnak, hogy egy ideig csak folyadékkal vagy meghatározott gyümölcslevekkel tápláljuk magunkat. Az ilyen típusú tisztítások mögött általában a fogyás szándéka áll.

Túl sok edzés vagy gyakori szauna: Hallottad már azt a kifejezést, hogy „kiizzadni a mérgeket"? A testmozgás vagy a szauna használata a túlzott izzadás kiváltására az egyik módja annak, hogy az életmód követői megpróbálják megszabadítani testüket a nem kívánt méreganyagoktól. 

Hashajtók használata: Az emberek olykor hashajtókat használhatnak, hogy megpróbálják „kitisztítani magukat” és megtisztítani a vastagbelüket. 

A mainstream méregtelenítések nem működnek 

Jelenleg egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy a divatos méregtelenítő- vagy tisztítószerek hatékonyak vagy hatékonyabbak szervezetünk természetes mechanizmusánál. 

„A gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák iránti alapvető napi szükségleteink kielégítésén túlmenően a méregtelenítő diétának nincs igazán extra előnye”

– hangsúlyozta a témában McKenzie Caldwell dietetikus. 

Valójában tehát a szervezetnek saját méregtelenítő rendszere van, amely számos szervet érint, ezek segítenek kiüríteni a méreganyagokat.

Ezek a következők: 

Gasztrointesztinális traktus: kiválasztja a salakanyagokat. 

Máj: az elsődleges szűrőrendszer, amely segít feldolgozni és kiválasztani a salakanyagokat a szervezetből. 

Vesék: extra folyadékot választanak ki, ami végül a vizelettel távozik.

Bár néhány arra vállalkozó kezdetben fogyhat a méregtelenítés során, ez a fogyás általában nem tartós, mert nem a probléma gyökerét célozza meg, ami legtöbbször az egészségtelen vagy nagy mennyiségekben gondolkodó táplálkozás.

Jason McKnight, a Texas A & M Egyetem Orvostudományi Kollégiumának klinikai adjunktusa azt mondja, hogy az általában egészségtelen táplálkozást folytató emberek gyakran több zöldséget építenek be étrendjükbe, és több vizet isznak a méregtelenítés során, ami kezdeti súlyvesztést okozhat, de értelme igazán csak akkor lenne, ha ezt a jó szokás később is megtartanák.

„Körülbelül egy héttel később, amikor visszatérsz régi étkezési szokásaidhoz, újra felhalmozod azt a folyadékot, és elég gyorsan visszahízol”

– folytatta.

A méregtelenítés veszélyei 

A felnőtt férfiaknak átlagosan 2000-3000 kalóriát, míg a nőknek 1600-2400 kalóriát kellene fogyasztaniuk. Több, teljesen folyadékalapú vagy koplalással járó méregtelenítés drasztikusan csökkenti a kalóriabevitelt. Ha hosszú ideig kalóriadeficitben vagyunk, az veszélyeztetheti a csontok egészségét. Megzavarhatja az elektrolit-egyensúlyt is, ami végső soron elősegíti az izmok, például a szív összehúzódását.

DelPrincipe hozzátette: a szív az elektrolit-egyensúly miatt ver, nevezetesen a kálium és a nátrium közötti egyensúly adja az alapot a működéséhez. Ha ez megszakad, problémák léphetnek fel, például szívproblémák, mint a tachycardia. Bár ez nem jelenthet gondot a rövid távú méregtelenítések során, de akkor már igen, ha valaki évente többször is kemény tisztítókúrákat tart. 

Szintén a veszélyek közé tartozik, hogy a hashajtók túlzott használata gyulladást válthat ki, amely megzavarja a vastagbél természetes működését , amely felszívja a vizet és lebontja az élelmiszereket.

„Mikroszkópos és sejtszinten megfigyelhető változások vannak a vastagbélben azoknál az embereknél, akik naponta hashajtót szednek, hogy méregtelenítsenek” – magyarázta Mcknight, kiemelve, hogy a hashajtók túlzott használata vastagbélfertőzést, irritábilisbél-szindrómát (IBS) is okozhat, és növelheti a vastagbélrák kockázatát is.

Ráadásul azok, akik visszaélnek a stimuláns hashajtókkal – amelyek a bélösszehúzódások stimulálásával bélmozgást váltanak ki –, függővé válhatnak tőlük. „Ha abbahagyják a szedését, a bélműködésük lelassul, és előfordulhat, hogy nem lesznek képesek rendszeresen üríteni” – tette hozzá McKnight. 

A hashajtók túlzott használata egy étkezési rendellenesség, például a bulimia jele is lehet.

Ha valaki gyümölcsleves tisztításon vesz részt, akkor nem fogyaszt szilárd, tápanyagban gazdag ételeket, ami azt jelenti, hogy szervezetének nincs hosszú távú energiaforrása. A gyümölcslevek miatt a vércukorszint egy rövid ideig megugrik, majd leesik. Ezek a vércukorszint-ingadozások különösen veszélyesek lehetnek, főleg, ha valaki cukorbeteg, esetleg szív- vagy májproblémája van.