Louis Vuitton titok náci

A Gucci, az Hermès, a Prada, a Dior, a Chanel luxusbrandjeinek indulásában sok közös van: a kis egyéni akcióként nyitott aprócska bőráru- vagy kalapüzletből kiinduló high fashion divatházak mind végigjárták a ranglétrát, mire elfoglalták mai helyüket a divat világának élmezőnyében.

Régen és ma

A Louis Vuitton céget 1854-ben alapították, s ma, 2022-ben, mint Szilassi Márton fashion PR-szakértőtől megtudtuk, éppen kreatív igazgató nélkül van a ház. Legutóbb ezt a posztot Virgil Abloh töltötte be 2018-as kinevezése óta. Ennek érdekessége, hogy ő volt a ház első afroamerikai tervezője. A szakértőtől megtudtuk, hogy Virgil 2021 novemberében bekövetkezett haláláig bemutatói hatalmas sikereket arattak, és munkásságával új szintre emelte a márkát, egy új, fiatalabb közönséget is megszólítva. Mivel a ház tisztában van vele, hogy kreatív szellemiségét nehéz pótolni, a döntést nem sietik el. De a Vuitton márka nem volt mindig ennyire „píszí”.

A japán piac

Köztudott, hogy a cég egyik legnagyobb felvevőpiaca a felkelő nap országa, sőt, egy időben a párizsi üzletekben maximalizálni kellett az egy vevő által felvásárolható mennyiséget a márka presztízsének fenntartása érdekében, mert az ott olcsóbban értékesített LV táskák a legkívánatosabb párizsi szuvenírnek számítottak a jómódú japán turisták között.

Nagy múltra is tekint vissza a japánok rajongása a márka iránt, az első feljegyzett japán vásárló ugyanis már 1871-ben beszerezte Louis Vuitton utazószettjét. A Párizsban katonai megfigyelőként dolgozó Ōyama Iwao poggyászkészletet rendelt a cégtől, mely néhány évvel később, 1885-ben megnyitotta első üzletét Londonban is.

Terjeszkedés

A világméretű luxusgigabranddé fejlesztés Georges Vuitton fixa ideája volt, aki apja, Louis Vuitton 1892-es halála után terjeszkedő divatpolitikába, a világpiacra betörő karrierbe fogott. 1913-ban a brand épületet alakított ki magának a párizsi Champs-Elysée-n, mellyel az akkori világ legnagyobb utazási kellékeket kínáló szalonjává váltak. És amíg az öreg kontinens az első nagy világégéssel bajlódott, a cég valódi expanzionista politikába kezdett: New York, Bombay, Washington és Alexandria után Buenos Airest is meghódította akkorra ikonikussá vált színkombinációival, jellegzetes grafikus motívumaival, és természetesen az alapító legendássá vált monogramjával.

Világháborúk

Míg az első viszonylag hidegen hagyta a közben éppen szárnyaló, piacot nyerő céget, a második annál jobban felkeltette érdeklődését. 2004-ben az Editions Fayard gondozásában megjelent Stephanie Bonvicini francia újságíró könyve, amely beszámol arról, hogy a második világháború alatt a család gyümölcsöző és intenzív kapcsolatot ápolt a náci német katonai közigazgatással nagyon szorosan együttműködő Vichy-kormánnyal, s annak vezetőjével, Philippe Pétain marsallal. Az első világháborús érdemeire tekintettel, a verduni oroszlánként jelentős elismerésekkel hőssé váló marsall 1940-ben vette át az irányítást. A második világháborúban azonban németbarát, kollaboráns politikájáért a háború végeztével hazaárulásért halálra ítélték, de életkorára való tekintettel büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.

Erről nem beszélünk

A Louis Vuitton: Une saga française című, közel 400 oldalas könyvben a szerző bemutatja, milyen erősen működött együtt a Vuitton család Pétainnal, és hogyan gyarapították ezáltal vagyonukat közösen. A könyv csekély sajtónyilvánosságot kapott, hiszen a legtekintélyesebb sajtóorgánumok egyik legmeghatározóbb hirdetője és így anyagi bázisuk fontos forrása is az LVMH. A Vuitton mellett a Dior, Sephora, Fendi és más jelentős brandeket is magába olvasztó Louis Vuitton–Moët– Hennessy egy francia cégcsoport, melyet 1987-ben hoztak létre. Az LVMH szóvivői korrektül reagáltak a könyvbéliekre, nem cáfolva az abban állított tényeket, de felhívva a figyelmet arra, hogy mindez már történelem, és a család korábbi hibáiért a jelenkor nem felelősségre vonható, legjobb tehát eltekinteni a sajnálatos eseményektől.

A komoly gazdasági erőt képviselő vásárlóközönség pedig úgy tűnik, el is tekint, hiszen a Louis Vuitton-mítosz fénykora jelenleg is töretlen. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2020-ban megvásárolta a történelem második legnagyobb gyémántját a botswanai bányában meglelt és Sewelô névre keresztelt követ. Jelenleg is a BrandZ gobális brandjeit összesítő 100-as listáján, ahol az első helyen az Apple, a másodikon a Google, a harmadikon az Amazon áll, a Louis Vuitton az előkelő 10. helyet foglalja el, míg például a Chanel csak a 45., a Gucci meg az 58. helyet, pedig még nekik sincs okuk panaszra.