Zárt, összetartó a közösségük, és a nyelvi akadályok is nehezítik, hogy jobban megismerjük őket, talán ezért is övezi annyi titok és legenda a hazánkban élő kínaiakat. Találgatjuk, vajon miként élhetnek, mitől lesznek olyan jó matekosok, mennyire szólnak bele a szülők a párválasztásba, befolyásolja-e életüket, gyógyításukat a hitrendszerük, és persze gyakran töprenghetünk azon is, hol vesznek végső búcsút szeretteiktől. Ezekre a kérdésekre is válaszolt nekünk a több mint 30 éve hazánkban élő és praktizáló dr. Wang Lifen professzor, vagy ahogy a páciensei általában nevezik, Lili, aki a holdújévről is mesélt.
1996-ban érkeztem Magyarországra 32 évesen a férjemmel és az akkor 12 éves kisfiammal. Ez nagy változás volt, még magyarul sem tudtam. Az orvosdiplomát Kínában szereztem, Magyarországon a továbbképzéseket végeztem. Utána született még két gyerekem. Most a legnagyobb fiam orvosnak tanul, a lányom Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, a kisebb fiam a műszaki egyetemen vegyészmérnöknek készül. Ők mindig is szuper tanulók voltak – kezdi a beszélgetést a doktornő.
Kínában erős elvárások vannak az iskolában?
Ott az általános iskolában és a gimnáziumban is jóval nagyobb a teher a gyerekeken, mint itt, Magyarországon. Jóval többet kell tanulni. Kínában sokkal több ember van, így nagyobb a konkurencia, ha valamiben ki akarsz tűnni. Erősebb a verseny, mint Európában.
Ezt a szigort megtartották Magyarországon is?
Itt már sokkal kellemesebb a tanulás, mint Kínában. Mi egy kicsit szabadabbak vagyunk, de a gyerekeim nagyon szorgalmasak. Az általánosban azonban a magyar suli mellett hétvégén és a nyári szünetben jártak a kínai iskolába is, hogy megtanulják a kínai nyelvet és a kultúránkat.
A gimnáziumban már csak a magyar tanulmányaikra összpontosítottak, így érték el mindenhol a maximális pontszámokat.
A legtöbb itt élő kínai családnál egyébként bevett szokás, hogy szombaton, vasárnap és a szünidőben is iskolába járatják a gyerekeket. Így ugyan nincs hétvégi pihenés a számukra, de ez a szigor később meghálálja magát, ez megalapozza a tanulmányaikat.
Lassan már ők is felnőnek. Választhatnak magyar párt maguknak?
Az mindig családfüggő, hogy mennyire szólnak bele a párválasztásba. Nálunk szabadon dönthetnek. Mondtam is nekik, hogy nincs olyan, hogy csak kínai párod lehet. Saját maguknak kell eldönteni, kit szeretnek, tudnak-e kommunikálni vele és a párjuk szüleivel. De lényeges, hogy a családok szokásai hasonlítsanak, ne legyenek nagyok a különbségek. Ők rendes családban nőttek fel, így legyen a párjuk is ilyen körülmények közül való, ne összevisszaságból jöjjenek, rossz szokásokkal, mert azzal nehéz lesz majd együtt élni.
De hogy magyar vagy kínai, az teljesen mindegy, ebben nincs nagy szigor.
De vannak olyan itt élő családok, ahol ragaszkodnak hozzá, hogy a gyereknek csak kínai párja legyen.
Hol tudnak összejárni az itt élő családok?
Vannak kínai közösségek, legnagyobb számban a piacokon dolgozóknál, ott sokan tudnak találkozni egymással. De szerveződnek külön női társaságok, különböző kínai tartományokból származó emberek társaságai is, de sokan látogatják a buddhista templomokat és vallási társaságokat is. Mi a kínai orvosokkal találkozunk leggyakrabban, velük rendszeresen tudunk találkozni, beszélgetni, konferenciákra járni.
Készülnek már a kínai újévre?
A legtöbb család, ha csak teheti, hazamegy az ünnepre.
Amíg édesanyám élt, addig mi is minden évben hazamentünk, vele töltöttük az ünnepet.
Idén már Magyarországon köszöntjük az újévet, bár Kínában is van sok barátom, de a saját családom itt él, így most itthon tartjuk.
Milyen ételek kerülnek ekkor az asztalra?
Speciális, ünnepi ételeket készítek. Ezek ugyanúgy hagyományosak, mint Magyarországon például a töltött káposzta vagy szilveszterkor a lencse. Nálunk a hagyományos étel a főtt hal, aminek fontos szerepe van. Régen, amikor a legtöbb ember szegény volt, akkor ez jelképezte azt a kívánságukat, hogy abban az évben gyarapodjanak, legyenek jó lehetőségeik, több kerüljön nekik mindenből.
Ez az étel a bőséget, egészséget, a szerencsét hozza a családoknak.
Egy nagy halat főzünk, mellé rizst. A maradékot másnap esszük meg, ez a következő év bőségét biztosítja. Mellé olyan ételeket készítek, amelyeknek jókívánságneve van.
Nem egymás után tálaljuk a fogásokat, mint itt szokás, hanem mindent egyszerre teszünk ki az asztalra; a levest, húsokat, halakat, köreteket. Fontos számunkra, hogy szép színesek legyenek a kirakott ételek. Van édesség is, de jóval kevesebbet eszünk ebből, és nálunk ez nem sütemény, inkább gyümölcsök, esetleg egy kicsit édesítve. Ehhez kevés cukrot használunk, tejet pedig egyáltalán nem. Édesség helyett gyakran teát kínálunk. A terítéshez sok kisebb ünnepi tálat használunk. Az ilyen színesen megterített asztalról mindenki azt választ magának, amit szeretne.
A kínai újév körülbelül olyan, mint a magyar karácsony és az újév összevonva. A tíznapos ünnep első napját a szűkebb család tölti együtt,
hasonlóan az itteni karácsonyhoz, másnap a távolabbi rokonokat látogatják meg, utána a barátokkal találkoznak, mint Magyarországon szilveszterkor.
Van ajándékozás is?
Ajándékozunk is, de a kínaiak főként egészséget jelképező ételeket, például ginszenget, teát, különleges, tápláló ételeket adnak az idősebbeknek. A kínai kultúrában erősen benne van a tisztelet az idősek iránt, ezért is tüntetik ki őket ekkor nagyobb figyelemmel. A testvérek például ilyenkor nem ajándékozzák meg egymást, és a ruházati, műszaki cikkek sem jellemző meglepetések. A gyerekeknek viszont szerencsepénzt adnak.
A magyar ünnepeket is megtartják?
Igen, a régóta itt élők ugyanígy megtartják a karácsonyt, szilvesztert is, hiszen sok gyerek már itt született, magyarnak érzik magukat.
Mi is állítottunk karácsonyfát, de az ételeket a saját hagyományaink szerint készítjük el.
Ezekhez az eredeti fűszereket, hozzávalókat mindig be lehet szerezni a nagyobb kínai boltokban, de az élelmiszerüzletekben és a piacokon is meg tudjuk venni a hozzávalókat. De nekünk is van egy kis zöldségeskertünk, ahol sok mindent meg tudunk termelni szorgalmas munkával.
A gyógyításban mennyire veszik figyelembe az asztrológiai jegyeket, a kínai hagyományokat?
A kínai orvoslásban van olyan energiakezelés, amiben figyelembe veszik, hogy ki mikor, milyen időszakban született. De főként az egyén jin-jang oldalai, a meridiánjai a lényegesek egyes eljárásoknál, az akupunktúránál, valamint az, hogyan működik a páciens szervezete, milyen problémái vannak. Az egész rendszert kell nézni, mivel minden mindennel összefügg.
Kell hinni ebben?
A gyógyítás szempontjából ez azért fontos, mert ha a beteg szeretné a gyógyulást, elfogadja és bízik a gyógymódban, akkor már ennek a hatásnak is nagy szerepe van. Nyilvánvaló, hogy ha valaki nem hisz a gyógyítás módjában, akkor a hatás is csökken. A gyógyítás folyamatában a betegnek is együtt kell működni, ez nem csak az orvoson múlik. Együtt tudnak jó eredményt elérni.
Mint minden családban, a kínai közösségekben is történik haláleset. Ilyenkor hol helyezik az elhunytat végső nyugalomra?
Kevés az olyan kínai család, aki hazaviteti elhunyt szerettét, én is csak néhány személyről hallottam az itt töltött évek alatt. A legtöbben Magyarországon tartják meg a temetést. Sokan választják, hogy a hamvakat egy folyóba vagy a természetben szórják szét.
Van egy kínai mondás: A fa levele amikor lehullik, visszatér a gyökerekhez. Ez azt jelenti, hogy amikor az ember idős lesz, olyanná válik, mint a falevél; vissza szeretne térni a gyökereihez.
Így aki ott szeretne végső nyugalomra térni, az általában időskorában hazautazik Kínába, hogy ott töltse el az utolsó éveit, és otthon haljon meg. Sokan gondolkoznak így. Viszont azok a családok, akik már több generáció óta élnek itt, szeretnének együtt maradni a végső nyugalomra is. Itt élnek a gyerekeik, unokáik is; már ebben az országban vannak a gyökereik.
Miért pont Magyarországot választották?
Amikor mi jöttünk, harminc évvel ezelőtt, Kína még nem volt túl nyitott, nem volt túl sok választási lehetőség. Amikor adódott egy esély erre, úgy gondoltuk, ha ez sikerül, akkor ez lesz az utunk. Nem mi, hanem Isten választotta Magyarországot nekünk.
Ha szívesen olvasnád el egy fiatal kínai édesanya tapasztalatait is a magyarországi életről, ajánljuk ezt az interjúnkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
