képzelt kór

Te is az a típus vagy, aki inkább el sem olvas egy betegségről szóló cikket, mert egészen biztos benne, hogy azonnal észreveszi magán a tüneteket? Messzire elkerülöd az orvost, nehogy kiderüljön, hogy valamilyen súlyos betegségben szenvedsz? Azért is fontos, hogy gátat szabj a szorongásaidnak, mert ezzel valóban szabad utat adhatsz a betegségeknek. 

Mindent betegség tünetének gondolnak

Akik hipochondriában szenvednek, azok állandóan aggódnak, hogy valamilyen halálos betegség üt tanyát a szervezetükben, és teljesen normális testi érzeteket is valamilyen kór jeleként értelmeznek. Emiatt a mindennapi életüket beárnyékolja a szorongás. 

Svéd kutatók 42 ezer embert követtek nyomon két évtizeden át, és azt tapasztalták, hogy azok, akik rendszeresen aggódtak az egészségi állapotuk miatt, átlagosan 5 évvel kevesebbet éltek, mint akiknek nem volt napi kérdés, hogy vajon milyen betegségük lehet. 1997 és 2020 között vizsgálták az adatokat, és a résztvevők közül 1000 betegnek volt orvosi diagnózisa a hipochondriáról. 

A Karolinska Institutet kutatói úgy számították, hogy 75 év volt az átlagéletkor azok között, akik nem féltek a különböző kóroktól, míg akik emiatt folyamatosan aggódtak, azok csupán 70 évet éltek. A JAMA Psychiatryben közzétett tanulmányhoz a kutatók a svéd nemzeti betegnyilvántartásból nyerték ki az adatokat, amely statisztikákat tartalmaz az összes svédországi beteg kórtörténetéről. 

A rákkal nincs összefüggésben

A kutatók szerint az, hogy a hipochonderek korábban halnak, nem magyarázható azzal, hogy annyira félnek egy esetleges rossz diagnózistól, hogy inkább el sem mennek az orvoshoz, és emiatt későn fedezik fel a betegségüket. Ehelyett inkább arra jutottak, hogy az állandó aggodalom – amelyet olyan normál testi folyamatok esetén is éreznek, mint mondjuk a puffadás vagy az izzadás – krónikus stresszhez vezethet, amely jó néhány egészségügyi probléma oka.

Ezt a hosszú távú gyulladást pedig összefüggésbe hozták jó néhány problémával, például a legyengült immunrendszerrel. Ez is lehet az oka, hogy a szervezet nem tud megbirkózni például a fertőzésekkel. Ugyanakkor azt a tényezőt nem tudták kiszűrni, hogy esetleg az egészségükkel való fokozott foglalkozás arra vezethető vissza, hogy a vizsgált személynek valóban van valamilyen alapbetegsége, és ezért nagyobb kockázatnak van kitéve. A svéd kutatók azt is leszögezték, hogy a hipochondriában szenvedők esetében nem találtak nagyobb kockázatot a daganatos betegségekkel összefüggő halálozásra. 

A hipochondria kezelhető

Meglepő módon a kutatók azt találták, hogy a hipochonderek körében négyszer gyakoribb, hogy önkezükkel vetnek véget az életüknek, de magasabb a halálozási arányuk olyan betegségek esetében is, mint az influenza, a koronavírus, a keringési vagy a neurológiai problémák.

A tanulmányban részt vevő hipochonderek között magasabb volt a nők aránya (57 százalék), és szinte mindannyiuknak volt valamilyen más szorongásos zavara is. 

A kutatás vezetője, dr. David Mataix-Cols, a svéd Karolinska Institutet idegtudósa szerint a legfontosabb, hogy idejében felismerjék, ha valaki hipochonder, hiszen ha hamar megkezdik a beteg ellátását, azzal megelőzhető lehet a korai halálozás. A hipochondria kialakulásának okai között lehetnek a múltbéli tapasztalatok: például, ha a betegnek vagy a környezetében valakinek súlyos betegséggel kellett megküzdenie, vagy ha a család kórtörténetében voltak olyan betegségek, amelyektől a páciens tart. Ha a szorongásról még többet szeretnél megtudni, olvasd el a Csabai Márta egészségpszichológussal készült interjúnkat!