Ágyban tölti mindennapjait, az utcára sem nagyon jut el az eutanáziáért küzdő Karsai Dániel. Két hónapja még ült, valamelyest tudta mozgatni fejét és karjait is, azonban azóta nagyot romlott állapota az ATV-n sugárzott beszélgetés tanúsága szerint. Még tud beszélgetni, de szavait nem mindig könnyű megérteni.
Az emberi méltóság definíciójának továbbra is azt tartja, amíg úgy érzi, mindennapjainak van a biológiai léten túl is értelme. A kórházban, ahol tüdőgyulladás miatt töltött hosszabb időt, ezen a ponton majdnem túljutott elmondása szerint.
"A kórházban volt pár nap, amikor úgy éreztem, hogyha ez állandóvá válik, azt nem akarom. De ott fizikai fájdalom volt. Engem is meglep, hogy egy félprofi sportolóból másfél év alatt szinte teljesen mozgásképtelenné vált emberré lettem, és mégis jól elvagyok"
- fogalmazott.
Azt is elárulta ugyanakkor, hogy a beszéde szinte megszűnt, akkor többeknek mondta, hogy "ez már a vég".
Karsai Dánielnek korábban, a betegség diagnóziásnak felállítását követően célja volt, hogy 47 éves korára elrendezze maga körül a dolgokat: mostanra úgy fogalmaz, ez nagyjából meg is történt. Ügyeit átadta, praxisát lezárta.
Karsai az interjúban vallott arról is, mi hiányzik neki
A beszélgetés kitért arra is, hogy egy éve még úgy gondolta, az az állapot, amibe most került, nagyon megalázó.
"Én a szó szoros értelemben semmit nem tudok egyedül csinálni. Beszélgetni igen, de a mobilom, ami itt van az asztalon, azt más felveszi.
A magánszféra, mint olyan, nemhogy eltűnt, értelmezhetetlen. Nekem nincs önálló élményem. Mindig van itt valaki.
De mégis bírom, mert sok jó dolog van és sok érzelem" - tette hozzá, bár, amikor arról kérdezték, kifelé milyen nyugodt erőt mutat, miközben belül nagyn mélyen él meg mindent, szünetet kért az őt elöntő érzelmek miatt.
Legjobban az hiányzik neki, hogy kimozdulhasson és hogy ehessen: egy ideje már gyomorszondán át táplálják, már inni is így kap, mivel nyelni nem tud. Ebben a helyzetben is érzi ugyanakkor, annak súlyát hogy egy ország figyel most rá.
"Ezt dobta a gép, de én hiú ember vagyok, méltó leszek és most már próbálok mindent jobban csinálni. Az, hogy az ember példakép, az egy plusz felelősség, igen, én az vagyok, emellett próbálom még jobban átgondolni, hogy a nyilvános dolgaimban mit teszek, mit mondok. Én mindig szerettem tanítani, most kicsit nagyobb a közönség" - mondta.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
