jövő autója

Bár ezek egy jelentős része sokkal inkább sci-finek tűnik most, mint valóságnak, az irányt jól mutatja: úgy vélik, így közlekedünk majd 30-40 év múlva.  

 

Elképesztő módon azon járművek egy részét, melyek még csak most formálódnak, vagy éppen csak elképzelésben léteznek, meglehetősen régóta tervezik megalkotni a technikai fejlődésben előrelátó híres tudósaink. 

Évtizedekkel megelőzték korukat a feltalálók

Tesla neve ismerősen cseng mindenki számára, mi is több cikkben foglalkoztunk már a meglehetősen különc feltaláló életének izgalmasabb részleteivel. A magyar kötődésekkel is rendelkező századfordulós feltaláló már száz évvel ezelőtt tudta, amit akkor még kevesen hittek, hogy egykor majd tömegével közlekednek az utakon azok az elektromos meghajtással működő autók, amik az ő idejében még a kiváltságosak számára sem voltak elérhetőek. A magyar autógyártás már viszonylag korán elkezdett kacérkodni az elektromos autó megalkotásának gondolatával, és bizony olyan sikereket is elértünk, melyek jócskán megelőzték saját korukat. 

Az autógyártás tömegszerűvé válása egyúttal az innovációt is kikényszerítette a gyártókból, és nem restek igazán nagy távlatokban gondolkodni. A technika fejlődése számtalan, eddig zárt kaput nyitott ki, így azok a fejlesztések, melyekre a kétezres évek elején még szinte gondolni sem mertünk, lassan közelebb vannak, mint hinnénk. A tervek szerint ugyanis szinte percek alatt tehetjük majd meg kilométerek százait. 

Ebédszünet Párizsban vagy Amszterdamban? Nem lesz lehetetlen

A jövő városai közti területet csőhálózatok szelik majd át, föld alatt és a levegőben egyaránt, és alacsony nyomású hengerszerű folyosókon, mágneses térben mozognak majd az utasszállítók, elképesztő sebességgel juttatva el rakományukat és utasaikat a kiindulási pontról a célba. A Hyperloop one önvezérlésű rendszere például az emberi hibákat kiküszöbölve, zárt rendszerekben lépi majd át az eddig ismert sebességkorlátokat.

A világ bármely két pontja között alig egy órába telik majd általa az utazás, kontinenseken belül pedig akár fél óra alatt odaérhetünk a vágyott helyszínre. Vajon megvalósulhat valaha?

A Pop.Up Next koncepció középpontjában egyszerű, kétüléses utaskabinok állnak, melyek akár 130 km-es hatótávolságon belül energiatakarékos megoldást jelentenének az autók helyett. Az utasok egy könnyen használható alkalmazáson keresztül tervezhetnék meg utazásukat, és foglalhatnának kabint maguknak. A rendszer automatikusan a legjobb közlekedési megoldást javasolja majd – a felhasználói ismeretek, az időzítés, a forgalmi torlódások, a költségek, a telekocsi igények szerint – levegőben, vízen vagy a föld alatt közlekedő utaskapszulák segítségével, az utasok preferenciáit és igényeit követve. 

Környezetvédelem és sebesség

A lélekölő forgalmi dugókat is megszüntetnék a tervezőmérnökök, akik 3 dimenzióssá tennék az utakat a levegőben és a föld alatt. Az utóbbit preferálják a fenti videó készítői, érthető okokból, hiszen az alagutak időjárásállóak, nincsenek szem előtt, és a balesetek kockázata is sokkal alacsonyabb. A szinteltolások segítségével rétegzett alagútrendszerek minden nagyváros számára élhető megoldást nyújtanának a közlekedési torlódások megszüntetésével.

A gyorsan elkészíthető, viszonylag kedvező áron kivitelezhető alagutak életképessé tennék a már említett Hyperloop alkalmazását, és lehetővé tennék a sűrűn lakott régiók közötti gyors közlekedést is. Úgy vélik, egy utazás New Yorkból Washingtonba alig fél órába telne csak 2050-ben.

Nem kell azonban az elmagányosodástól félnünk a jövő közlekedését illetően sem. Közösségi utazásra vagy nagyobb családok számára is kínálnak megoldást, például a Renault Float néven elképzelt eszköz segítségével, mely a buborékokat okosvezérlése által képes összekapcsolni és konvojba rendezni. A buborék mágneses technológiájának köszönhetően lebeg, miközben képes csatlakozni más buborékokhoz is: úgy tűnik, ez lehet majd a jövő Ubere.

Ha érdekel, mit gondoltak száz évvel ezelőtt arról, miként élünk majd a 2000-es években, ezt a podcastadásunkat ajánljuk.