januári depresszió

A január egy soha véget nem érő hétfő – olvasom az egyik közösségi oldalon. És bár szerencsére túl vagyunk az év legszomorúbb napjának kikiáltott dátumon – ez minden évben január harmadik hétfője –, de a téli rosszkedv még elkísérhet jó néhány héten át.

Az év vége hat az év elejére

De mi a bajunk a januárral? Pszichológus szakértőnk, Ujszászi Andrea szerint több szempontból is magyarázható, miért megy el a kedvünk az év első hónapjában mindentől. 

„Önmagában az év végi ünnepek, a karácsony, a szilveszter is lehet a magyarázat, illetve hogy ezek hogyan sikerültek – magyarázza Ujszászi Andrea. Ha nagyon jól éreztük magunkat és élveztük a családunk, a barátaink társaságát, akkor nem csoda, hogy nehezen térünk vissza a szürke hétköznapokba. Ha viszont sok volt a kimondatlan vagy ki is mondott feszültség, felszínre kerültek régi sérelmek, akkor ez lehet az, ami miatt januárban rosszkedvűnek érezzük magunkat.”

„A kevesebb napfény, a hosszú téli esték fizikálisan és mentálisan is hatnak ránk – szögezi le pszichológus szakértőnk. Ha öt órakor már sötét van, nehezebben mozdulunk ki, kevesebb pozitív inger érhet, így ez is előhozhatja a borúsabb hangulatunkat.”

A januári depressziót az ünnepi túlköltekezés is elmélyítheti 

Az év vége más szempontból is hat az évkezdetre. Például, hogy milyen anyagi helyzetben érkezünk az új esztendőbe. 

„Sokan hajlamosak karácsonykor túlköltekezni, akár személyi kölcsönt is felvenni, hogy olyan ajándék kerüljön a fa alá, amit megálmodtak – jelzi Ujszászi Andrea. Ám amikor megérkezik a január és vele az első törlesztőrészlet, sokan szembesülnek vele, hogy a néhány ezres vagy tízezres részlet valójában többet vesz el a családi kasszából, mint ami még komfortos. Ráadásul az év eleje sok háztartásnak amúgy is megterhelő: biztosítás, autópálya-matrica, csak néhány azokból a tételekből, amelyeket ki kell fizetni. Emellett, vannak olyan cégek, amelyek a januári fizetést már december 20-a környékén elutalják a munkavállalóknak, hogy megkönnyítsék az ünnepi kiadásokat, ám ilyenkor hajlamosak vagyunk túlköltekezni, ami szintén nem könnyíti meg a januári napokat.” 

Nem beszélve az újévi fogadalmakról, amelyeknek nagy része bizony hamvába hulló próbálkozás. 

„Amikor túl nagy célokat tűzünk ki, gyakran már az év első hónapjában rájövünk, hogy túl nagy falat, illetve már fel is adjuk a próbálkozást – mondja a szakember. Bizony ez sem segíti, hogy jó legyen a kedvünk. Sokan az év végén szokták összegezni az előző évben történteket, és ha nem érezzük úgy, hogy ott tartunk, ahogy azt elterveztük, az szintén lelki nehézségeket okozhat.” 

Rosszabbul is teljesítünk

Nemrégiben a Rotterdami Egyetem Orvosi Központjában 45 év felettiek esetében vizsgálták, hogy milyen hatással van rájuk a korai sötétedés. A 10 ezernél több résztvevővel végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy az őszi, téli hónapokban a páciensek rosszabbul teljesítettek a memória és a koncentráció terén is, mint a nyári hónapokban.

A januári rosszkedv kicsúcsosodhat az úgynevezett szezonális affektív zavarban. Ebben az esetben a beteg az év egy adott szakaszában mutat depressziós tüneteket, ám ez kötődhet az őszi időszakhoz is, vagy akár februárhoz. Ilyenkor bizony nem egy-két hétig tart a borús hangulat, hanem hosszabb ideig, illetve mélyebb hangulati ingadozásokkal.

„Fontos, hogy figyeljük meg, miről szól ez a rosszkedv, és mennyi ideig tart – javasolja a pszichológus. A nagy és hirtelen hangulatingadozások mellett jellemző rá a folyamatos fáradtságérzet, a bezárkózás, vagy akár az immunrendszer is legyengülhet. Ha úgy látjuk, hogy túl sokáig fennállnak a tünetek, mindenképpen forduljunk szakemberhez, hogy megkönnyítse számunkra ezt az időszakot.”

Ha kíváncsi vagy, hogyan űzheted el a depressziót, olvasd el ezt a cikkünket is.