ivó víz

Egy átlagos magyar évente 20 ezer forintot költ palackozott víz vásárlására, miközben az egy főre eső, vízfogyasztásért fizetett díj is 20-25 ezer forint körül alakul, azaz nagyságrendileg megegyezik az ásványvízre fordított költséggel. Azzal kevesen vannak ugyanakkor tisztában, hogy míg egy liter csapvízzel öt darab mikroműanyag-darabkát viszünk be szervezetünkbe, addig egyliternyi palackozott vízben sokkolóan magas számban vannak ezek a káros anyagok:

Itt is baj lesz a vízciklus felgyorsulása miatt

Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen választhatunk, hogy csap alá tartjuk poharunkat, vagy ballonos, palackozott vizet iszunk. Ahogyan az a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) a víz világnapja alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, vannak országok, ahol mi sem természetesebb annál, hogy a csapból folyó vízből még véletlenül sem szabad inni. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője amellett, hogy felhívta a figyelmet arra, miszerint nem mindenhol olyan tiszta a víz, mint Magyarországon, hozzátette azt is – Európában is tapasztalhatjuk, hogy az éghajlatváltozás felgyorsította a víz életciklusát.

„A csapadékeloszlás szélsőségesebbé vált, ezt mi már itt, az elkényeztetett Európában is érezzük. Ritkábbak a csendes esők, gyakoribbak az erőteljes zivatarok, amelyekből a víz nem szivárog le a felszín alá, így nem tudja növelni a felszín alatti vízkészleteket, holott ezekből nyerjük a legtöbb ivóvizet.

Pedig a civilizáció peremfeltétele, hogy hol van víz.

Ahol víz nincs, ott nincs élet sem” – szögezte le.

Így lehet az ivóvíz fegyver

A víz ezáltal konfliktusok forrásává is válhat, ami távoli problémának tűnhet, ám sokkal közelebb hozza hozzád is az a tény, mely szerint a szíriai menekültválság is vízgazdálkodási konfliktus miatt alakult ki. 

Ismerve azt a tényt, mely szerint az ENSZ alapvető emberi jogként tartja számon a vízhez való hozzáférést, ez több mint problematikus.

Három téren is bajba kerülhetünk

Ilyesmi Magyarországot jelenleg nem fenyegeti, de így is vannak olyan problémák, amelyekkel szembe kell néznünk:

• a korszerűtlen vízgazdálkodási berendezkedés,
• az öregedő infrastruktúra
• és a lakosság vízbe vetett bizalmának csökkenése is ilyenek.

Vízgazdálkodásunk alapját az árvizek, a felesleges vízmennyiség elvezetése adja: a globális felmelegedés ugyanakkor épp a vízhiányos helyzetekkel kapcsolatos rezilienciát és alkalmazkodást kívánja meg, e téren hatalmas a különbség a jelenlegi és a kívánt helyzet közt. Ami az elavult infrastruktúrát illeti: Kovács Károly, a MaSzESz elnöke szerint lakosonként 20-40 ezer forintra lenne szükséges éves szinten arra, hogy helyrehozzák azt.

„Egyre nő a csőtörések száma, csökken a vízbe vetett bizalom. Jelenleg a vízhálózat felét a hatvanas években épített azbeszt-cement csövek adják, amelyek élettartamuk végén járnak. Gazdasági értelemben is megérné felújítani azokat, nem a csőtöréseket javítani” – mondta el az elnök a Dívány kérdésére.

A vízválság ugyanis már megkezdődött, még ha a te lakóhelyeden esetleg nem is érzékelhető

– más településeken ugyanis előfordulhat, hogy a magasabban fekvő részekre már nem jut víz, vagy éppen fél napig szünetel az ellátás ismételt csőtörések miatt.

Sürgető teendők

Kovács Károly azt is elmondta, a víz árában leginkább az infrastruktúrát kell minden magyarnak megfizetnie. Ennek fenntartása drága, miközben paradox módon a szolgáltatások közül a vízért kell a legkevesebbet kiadnunk. Amíg azonban azért kell klórozni a kinyeréskor csíramentes ivóvizet, mert az öreg csövek, a csőtörések miatt másodlagos szennyeződés alakulhat ki benne, addig bőven van teendő. Jelenleg a magyar vízhálózat közel 90 százaléka veszélyeztetett állapotban van: nem nehéz belátni, hogy muszáj lenne mihamarabb lépni.

Ha vízspórolási tippjeinkre is kíváncsi vagy, ajánljuk ezt a cikkünket is!