Miért élnek tovább az emberek a kék zónákban, mint a világ többi részén? Azért, mert ezeken a különlegesnek tartott földrajzi területeken élők alacsonyabb arányban szenvednek krónikus betegségekben, mint bárhol máshol.
Itt nem ritka, hogy megélik a száz évet
A kék zóna elnevezést először Dan Buettner használta, aki a világ azon területeit tanulmányozta, ahol az emberek kivételesen hosszú életet élnek. Azért hívják őket kék zónának, mert amikor Buettner és kollégái ezeket a területeket keresték, kék köröket rajzoltak köréjük a térképen. A kék zónák című könyvében Buettner öt ismert kék zónát írt le:
Ikaria (Görögország): Ikaria egy sziget Görögországban, ahol az emberek olívaolajban, vörösborban és saját termesztésű zöldségekben gazdag mediterrán étrendet fogyasztanak.
Ogliastra, Szardínia (Olaszország): Szardínia Ogliastra régiójában találhatóak a világ legidősebb emberei. Hegyvidéki régiókban élnek, ahol jellemzően farmokon dolgoznak, és vörösbort isznak.
Okinawa (Japán): Okinawa a világ legidősebb nőinek otthona, akik sok szójaalapú ételt esznek, és gyakorolják a tai chit, egy meditatív mozgásformát.
Nicoya-félsziget (Costa Rica): A Nicoyan diéta babon és kukoricából készült tortillán alapul. A környéken élők időskorukig rendszeresen végeznek fizikai munkát, és életcéljukat „plan de vida” néven ismerik.
Loma Linda, Kalifornia (USA): Az itt élő hetednapi adventisták egy nagyon vallásos embercsoport. Szigorú vegetáriánusok, és szűk közösségekben élnek.
Bár Buettner könyvében csak ezekről a területekről esik szó, előfordulhatnak olyan azonosítatlan területek a világon, amelyek szintén kék zónák lehetnek.
Számos tanulmány kimutatta, hogy ezeken a területeken rendkívül magas arányban élnek 90, illetve 100 év felettiek. A kutatások azt bizonyítják, hogy a genetika valószínűleg csak a hosszú élettartam 20-30 százalékáért felelős.
Sokkal nagyobb jelentősége van a környezeti hatásoknak, beleértve az étrendet és az életmódot.
Nézzük, melyik kék zónában mi a hosszú élet titka!
Teljes értékű növényi alapú élelmiszerek fogyasztása
A kék zónák egyetlen közös tulajdonsága, hogy az ott élők 95 százalékban elsősorban növényi alapú ételeket fogyasztanak. Ettől függetlenül a legtöbb csoport nem szigorú vegetáriánus, havonta általában ötször esznek húst. A kevesebb hús fogyasztása jelentősen csökkentheti a szívbetegségek, a rák és számos más, sokszor halálos betegség kockázatát.
Hús helyett a kék zónákban élők étrendjében zömében zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és diófélék szerepelnek. Emellett Ikarián és Szardínián gyakran esznek halat, ami kiváló forrása az ómega-3 zsírsavaknak, amelyek fontosak a szív és az agy egészséges működéséhez.
Böjtölnek, és követik a 80 százalékos szabályt
A hosszú távon korlátozott kalóriabevitel szintén elősegítheti a hosszú élettartamot. Érdekesség, hogy az okinawaiak közül sokan követik az úgynevezett 80 százalékos szabályt, amit „hara hachi bu”-nak neveznek.
Ez azt jelenti, hogy mindenképpen abbahagyják az evést, ha 80 százalékban jóllaktak, és nem eszik degeszre magukat.
Ezzel megakadályozzák, hogy túl sok kalóriát egyenek, ami súlygyarapodáshoz és krónikus betegségekhez vezethet.
Számos tanulmány azt is kimutatta, hogy a lassú étkezés csökkentheti az éhséget, és növelheti a teltségérzetet a gyors étkezéssel szemben. Ennek az lehet az oka, hogy a jóllakottság érzését okozó hormonok csak 20 perccel az étkezés után érik el maximális szintjüket a vérben.
Az általános kalóriabevitel csökkentése mellett az időszakos böjt is jótékony hatással lehet az egészségre. Például az ikariánusok jellemzően görög ortodox keresztények, akik vallási okokból az év során többször böjtölnek, és ekkor bizonyítottan csökkent a koleszterinszintjük és a testtömegindexük (BMI).
Mértékkel fogyasztanak alkoholt
Egyes kék zónában élők naponta egy-két pohár vörösbort isznak, ami segíthet megelőzni a szívbetegségeket és csökkenti a halálozás kockázatát. A legtöbb kék zónára – de különösen az ikariaira és a szardíniaira – jellemző, hogy az ott élők mértékkel fogyasztják az alkoholt.
Bár a kutatások vegyes eredményt mutatnak a tekintetben, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás csökkenti-e a halálozás kockázatát, számos tanulmány kimutatta, hogy napi egy-két pohár alkoholos ital elfogyasztása jelentősen csökkentheti a halálozást.
Mindehhez azonban fontos hozzátenni, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás jótékony hatása az alkohol fajtájától is függhet. A szőlőből származó antioxidáns-tartalma miatt a legjobb választás a vörösbor lehet. Az antioxidánsok segítenek megelőzni a DNS-károsodást, ami hozzájárulhat az öregedéshez. Ezért fontosak az antioxidánsok, ha hosszú életre vágyunk.
A mozgás a mindennapi élet része
Az étrenden kívül a testmozgás egy másik rendkívül fontos tényező az öregedés megelőzésében. Ám a kék zónákban az emberek nem edzenek céltudatosan, ehelyett sokkal inkább beépítenek a mindennapi életükbe olyan testmozgással egyenértékű tevékenységeket, mint a kertészkedés, a séta, a főzés, és egyéb napi, főként ház körüli teendők.
A kutatók megállapították, hogy a szardíniai kék zónában élő férfiak hosszú életének egyik titka a haszonállatok tenyésztése, és az ezzel együtt járó meredek lejtős, hosszabb hegyi séták.
Más kutatások kimutatták, hogy a testmozgás egyik előnye, hogy csökkenti a rák és a szívbetegség miatti halálozás kockázatát.
A kék zónák százévesei nemcsak a testmozgást, hanem a pihenést és az alvást is előnyben részesítik. Például az ikariakról köztudott, hogy délben szunyókálnak, míg a Loma Linda közösség hetente egy napot, a szombatot a pihenésnek és az istentiszteletnek szenteli.
Fontosak a családi, társadalmi kapcsolatok
Végül, de nem utolsósorban, Buettner és kollégái azt is megállapították, hogy a közösségi érzésnek is fontos szerepe van abban, hogy hány évet élnek az emberek. Kiderült ugyanis, hogy az erős közösségi kapcsolatok elősegítik a hosszú élettartamot. Például az okinawaiakról ismert, hogy létrehoztak egy olyan biztonságos közösségi köteléket, amely pénzügyi és érzelmi támogatást nyújt a tagjainak.
Emellett fontosak az erős családi kötelékek is. A hetednapi adventisták például olyan szűk közösségekben élnek, ahol a gyerekek gondoskodnak idősödő szüleikről. Ez az együttélési forma lehetőséget biztosít arra is, hogy az egészséges életmód generációról generációra öröklődjön.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
