Először akkor fogtam gyanút, hogy a „Nagy Testvér” bizony figyel engem is, amikor néhány éve egy óhéber egyetemi jegyzet került a kezembe, és magyarázni kezdtem az éppen a közelben tartózkodó férjemnek, hogy milyen rettenetesen nehéz, megtanulhatatlan nyelv ez – legalábbis a számomra. Még aznap este megjelent a férjem telefonján egy héber betűs hirdetés, holott soha a beszélgetés előtt nem keresett rá semmi hasonlóra.
Elég csak rágondolni?
Egy idő után, persze, megszaporodtak az ilyen jellegű hirdetések. Elég volt beírnom a keresőbe, hogy „Szállás Rákosbugacmezőn”, máris özönleni kezdtek a hasonló ajánlatok. Ha egy könyvnek utánanéztem, rögtön hasonló témájú regények tömkelege ugrott elő különböző cikkek előtt, után, néha helyett is. De arra már végképp nem találtam magyarázatot, hogyan történhetett meg, hogy elég volt csak arra gondolnom, hogy a hegedű húrját ki kellene cserélni, a közösségi média máris készségesen ajánlgatott egy online hangszeráruházat. (Lehet, hogy az algoritmushomunculus is hallotta, hogy recseg már az A húr…?)
Ha bosszankodtam is, alapvetően kezdtem megszokni, hogy ilyen világban élek. Sőt, felfedeztem egy trükköt is: jobban teszem, ha inkognitó módban böngészek, ha olyan témáról keresgélek, amiről nem szeretnék hirdetést látni. Időnként viszont teljesen lehetetlen, irreleváns, sőt bizarr témák, fogyasztási cikkek vagy éppen helyszínek jelennek meg előttem.
Depis zene mellé krematóriumi videó
Így jártam például a közkedvelt videómegosztó oldallal is, amely egy időben folyamatosan krematóriumokról szóló tartalmat ajánlgatott: nyílt napot, ismeretterjesztő videót arról, ami ott történik, és egyéb érdekességeket. Bevallom, ez alkalommal még a gondolataimban sem fordult meg semmi hasonló, így értetlenül álltam az algoritmus ajánlatai előtt. Beletelt egy kis időbe, míg rájöttem, hogy mindig akkor jelennek meg ezek a tartalmak, amikor a Radiohead nevű, kissé depresszív zenét játszó brit rockzenekar Exit Music című számát hallgatom. Kitartóan nyomogattam a „nem érdekel”, „ne javasold” és hasonló opciókat, így mára nagy nehezen el is tűntek.
De az is megesik, hogy – 40+-osként bizonyára már célcsoportnak számítok – inkontinenciabetétet, plasztikai műtétet reklámozó, vagy egyéb, az öregedéssel vagy a feltételezett romló egészségemmel kapcsolatos hirdetések jönnek elém.
Ezt szintén zokon veszem, bár sokat nem tehetek ellene. Máskor a felnőttkori fitymaszűkület fájdalommentes kezelését ígérő orvosi kezelésekbe futok bele, bár ennek nememnél fogva még célcsoportja sem lehetek.
Hirdetési ajánlatok 40 feletti nőknek
Egy gyors közvélemény-kutatás után kiderült, nem én vagyok az egyetlen, akit ilyen finomságokkal kényeztet a közösségi média. „Orrspray és fájdalomcsillapító jön fel, annak ellenére, hogy egyiket se használom, és nem is beszélek róluk. Gondolom, azért, mert vigyázni kell az egészségre 40 felett” – vélte egyik ismerősöm. 40 feletti nőként előkerülhet még az arcjóga, a különböző, teherbe esést segítő készítmények, és mindenféle, öregedésgátlóként reklámozott csodaszer is.
Vécépapír, spermahűtő, malacfutóverseny
Mások különböző bőröket és nyakörveket (nem, nem kutyáknak valót) kapnak hirdetési ajánlatként, noha saját bevallásuk szerint cseppet sem vonzza őket a fetisizmus. Vagy éppen tehenészetekben használatos spermahűtőt. Megint mások vécépapír-hirdetésekbe botlanak bele: „Ma két-három alkalommal vécépapír-hirdetést sodort elém a Facebook. Gondolkodtam, vajon miért, mert ezzel kapcsolatos gondolatom sem volt, ha az nem számít annak, hogy arckrémet viszont szeretnék venni. Elsőre az jutott eszembe, hogy s.ggfejnek gondol az algoritmus”. Az is kérdéses, hogy miért akarna valaki Budapestről Dubajba járni egy szépségszalonba, de malacfutóversenyről szóló tartalom is akad:
Múltkor malacfutóversenyt dobott fel a videók között, végig is néztem. Elég lassan haladtak, volt verekedés is közben, de egy dagadt foltos futott be elsőnek.
Nem árt óvatosnak lenni az alkalmi vételt kínálgató hirdetésekkel is: egyik ismerősöm elé potom pénzért megvehető, márkás bőröndöt sodort a virtuális szél, majd amikor kapott az ajánlaton, rövidesen azzal szembesült, hogy illetéktelenek jókora összeget akartak leemelni a számlájáról. (Szerencsére nem sikerült.) Mindezek után azt hiszem, kicsit félve fogom megnyitni a közösségi médiát. Ki tudja, az előbb felsoroltak közül melyikről érzi azt, hogy feltétlenül szükségem van rá…
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
