A hazai síelők örvendenek a pár napon át megmaradó hónak is: kezüket-lábukat nem kímélve szaladnak a Kékestetőre, Bánkútra, nehogy estére elolvadjon a csúsznivaló. Ami a hazai sípályák helyzetét, és a működésüket nagyban befolyásoló havazást illeti, ez az, amit változó értéknek hívunk. Van, aki a homlokán is képes lecsúszni, van, aki csak a forralt borért vág neki a sítúrának, legfeljebb jön érte a pályakezelő motoros szánon egy korszerűbb és komolyabb pályán. A síelés összességében nem csak a pofára esésről szól: több hazai szervezet is bizonyítja, hogy a magyar sí nem délibáb. Ennek jártunk utána.
Zokniban kapaszkodni a bögrébe
A különböző síszakos oldalakon kezdtük kutatni, vannak-e jó terepek hazánkban. Azt tapasztaltuk, hogy a kommentezők optimisták, a pályán éppúgy, mint a gép előtt:
„Vasárnap felmentem Kékesre, nagyon lassan, óvatosan vezetve. A pályán olyan ütemben ágyúztak, hogy a nyitásra, a felső négyszáz méterre megfelelő legyen az alap. A természet is besegített, így a környezet is hóval borított. Csendes, hangulatos körülmények közt csúszkált mindenki. Kisebb változások, finomítások vannak: a pénztár lekerült, és felette egy elektromos tájékoztató van. Az éjszakai világítás impozáns. Pénteken a személyzet kapott egy új hernyótalpas masinát. A csákányos felvonó jól volt beállítva, mert a három nap alatt csak egyszer csavarodott meg.”
„Mi ma voltunk reggel 9-től a délután folyamáig. Nem volt nagy tömeg, alig volt várakozás (akkor volt egy kicsi, mikor megállt a tolókaros a 4-es mellett), aki megy, az ne a kiváló körülmények miatt menjen, jelenleg Bánkút nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy hazai terep, jó hangulat, csodás környezet, érdemes egy kicsit elcsodálkozni, hogy nem kell 1000 km-t utazni ahhoz, hogy csodás dolgokat lássunk. A porhó nem jól tömöríthető, ez látszik a webkamera felvételeken is, hiába a sok őszi társadalmi munka, néhol még mindig kövesek a pályák. Ha van, használjatok régebbi (esetleg) olyan síket, amiknek ha baja lesz, nem sajnáljátok annyira, mint a drága carvingokat.”
„Beülünk újra a nyitott felvonóba. Szarrá csak azért nem tudunk ázni, mert a víz már nem lehet vizesebb. A ködös szutyokban azért csúszunk csak 200 méterrel alá, nehogy valaki eltaknyoljon. Gyaloglás felfelé a tippadó felmenőinek dicséretével. Megvan a Hütte. Békeidőben kb. 50 főre van tervezve, ruhástól. Most csak a fél hegy tartózkodik már benne. A kandalló körül dzsekik, kesztyűk, szemüvegek, pulóverek hegye. Néhány zokni is szárad. Tulajdonosaik lábujját csak azért nem tapossa le senki, mert mindenki zokniban kapaszkodik a jägertee-s bögréjébe. Az egy légköbméterre eső izzadság, pára és láb- és hónaljszag mérésére nincs kalibrált berendezés. Többen chilis babot rendelnek. Ennek csak késő délután lesz jelentősége.”
Síelők, snowboardozók, szánkózók - hajrá!
A Síelők.hu oldalon találhatjuk a legfrissebb és legátfogóbb információkat, ha mindenképpen havon szeretnénk siklani. Az idei télen a Kékestetőn a déli sípálya egyik, mintegy 400 méteres szakaszát használhatják a síelők, a szakaszon csákányos felvonóval szállítják a látogatókat. Mivel folyamatosan hóágyúznak, a hó kitart nagyobb felmelegedés esetén is.
Mátraszentistvánon is számolnak az olvadással, de nem bízzák a véletlenre, ugyanis megfelelő mennyiségű ágyúzott havat tárolnak vész esetére: nem maradnak hó és működő sípályák nélkül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a sízők és a szánkózók. A bükki síparadicsomban, Bánkúton nyolc pálya várja a sízőket, a hó vastagsága meghaladja a húsz centimétert. A bükkszentkereszti pályákat is jó minőségű hó borítja, azonban a száz kilométerrel távolabb lévő sátoraljaújhelyi Kopasz-hegyet már lényegesen vékonyabb hólepel fedi. Pest megye legnépszerűbb sícentrumaiban az eddig lehullott 5-30 centiméternyi porhó sem vastagsága, sem minősége miatt nem alkalmas síelésre, így itt további havazásban reménykednek.
Az ünnepek alatt nem lehetett síelni
Milliós veszteségeket okozott a szokatlanul meleg karácsonyi időjárás a magyarországi sípályákon, az ünnepek alatt sehol nem lehetett síelni a magyar hegyekben. December 19-én 5 magyar síterep indította el a felvonókat, majd két nappal később Bánkút is csatlakozott hozzájuk, így összesen 6 helyen lehetett síelni. Mivel azonban a hideg időszak nagyon rövid ideig tartott, karácsony első napjára már egyetlen olyan hely sem maradt, ahol síelhettek vagy snowboardozhattak volna a téli sportok szerelmesei.
A sípályák üzemeltetői rengeteget áldoztak a hóágyúzásra a hideg napokban, azért, hogy a téli szünetre megfelelő állapotba kerüljenek a pályák, a 10-15 fokos hőmérsékletnek, illetve a langyos esőnek azonban még a műhó sem tudott ellenállni, így szinte mindenhol elölről kell kezdeni majd a munkát, ha ismét megjön a hideg. A téli szünet hagyományosan az egyik legforgalmasabb időszak a magyar pályákon, ezért is érinti érzékenyen az üzemeltetőket a rendkívüli időjárás.
Folytatjuk. A holnapi részben egyenként kitérünk a legkecsegtetőbb hazai lehetőségekre.
fotók: sielok.hu