Kétségtelen, hogy Róma egyik, ha nem a legnépszerűbb turisztikai látványossága a Sixtus-kápolnának, a Szent Péter-bazilikának és a vatikáni múzeumoknak otthont adó Vatikán, amely hivatalos nevén Vatikánváros. A katolikus vallási központ azonban, amely egyben a mindenkori pápa székhelye, ennél sokkal több. Íme, néhány meglepő érdekesség!
Ország is, meg nem is
Annak ellenére, hogy a Vatikánváros Olaszország területén helyezkedik el, valójában saját különálló városállam. Bár nem rendelkezik az egyéb országokra jellemző összes ismertetőjellel – nincs például saját útlevélbélyegzője, nincsenek börtönök, kórházak vagy épp iskolák, saját focicsapata viszont van, és itt található a világ legrövidebb vasútvonala is. Mi több, a Svájci Gárda néven saját testőrgárdával is bír is, amelynek hagyománya egészen 1506-ig, II. Gyula pápáig nyúlik vissza.
A világon a legkisebb
Méretét és népességét tekintve Vatikánt tekintik a világ legkisebb országának, mi több, az egyetlen olyan ország, amely teljes egészében az UNESCO Világörökség része. A Vatikán egyébként mindössze 109 hektár területű, amely a New York-i Central Park területének csupán egynyolcada.
Néhány száz ember otthona
Bár a Vatikánt évente milliók látogatják, polgárainak a száma összesen csupán 618. 2023. június 26-i adatok szerint a pápán kívül 64 vatikáni állampolgár van, akik közül kilencen az állam lakói. Az állampolgárság viszont feltételes, hiszen miután nincs kórháza, senki sem születhet itt.
A Vatikán hivatalos oldala szerint viszont a születések éves átlaga körülbelül egy, a halálozásoké pedig körülbelül öt.
A vatikáni állampolgárság egyébként megszerezhető akkor, ha valakit munkaügyi feladatokra neveznek ki a pápa joghatóságában, és ez érvényes a bejelentkezett rokonokra vagy házastársakra is.
Itt a világ legrégebbi csillagvizsgálója
Tudtad, hogy a Vatikánnak van egy olyan tudományos kutatóintézete, amely közvetlenül a Szentszéktől függ? A Vatikáni Obszervatórium a világ egyik legrégebbi csillagvizsgálója, amelynek eredete a 16. század második felére nyúlik vissza, amikor XIII. Gergely pápa 1578-ban a Vatikánban megépíttette a Szelek tornyát, és felkérte a Római Kollégium jezsuita csillagászait és matematikusait az 1582-ben kihirdetett naptárreform előkészítésére.
A Szentszék azóta is érdeklődik, mi több, támogatja is a csillagászati kutatásokat.
Ez az ősi hagyomány a huszadik században érte el csúcspontját a híres jezsuita csillagász, P. Angelo Secchi kutatásaival a Római Kollégiumban, aki elsőként osztályozta a csillagokat spektrumaik alapján. XIII. Leó e hagyományért alapította meg a csillagvizsgálót a vatikáni dombon.
A bűn városa
A Vatikánváros a bűn és az alkohol központja lenne? Attól függ, honnan nézzük. A válasz egyértelműen nem, ám statisztikailag mégis.
Rendkívül csekély népessége miatt ugyanis itt a legmagasabb az egy főre jutó bűncselekmények száma, amelyek túlnyomó része kisebb, turisták ellen elkövetett lopások vagy zsebtolvajlások.
Ami pedig az alkoholt illeti, a Vatikánban a legmagasabb a borfogyasztás is, amely szintén a kis népesség miatt lehet rekord. Személyenként 74 liter bor fogy évente, ami természetesen a vallási szertartásokhoz szükséges.
Tenger nincs, hajó van
Végül, de nem utolsósorban, álljon még itt két érdekesség. Az egyik: attól, hogy a vatikáni városállamnak nincs közvetlen hozzáférése a tengerhez, még jogosult a tengeri hajózásra, ráadásul saját, pápai zászló alatt közlekedő hajóival. A másik pedig, hogy noha a Vatikánváros hivatalos nyelve az olasz, a Szentszéké a latin, így az egyetlen bankautomata pénzfelvételi utasításai is latinul vannak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
