emlékezet memória

Délután négy körül járhatott az idő, a főiskolai kollégium első emeleti lépcsőjén teljesen hétköznapi dolgokról beszélgettünk a többiekkel, amikor az egyik kollégista társunk fakó arccal megállt mellettünk: lángokban áll a New York-i Világkereskedelmi Központ. Pontosan tudom, milyen ruha volt rajtam aznap, sőt, azt is, hogy a barátnőm a lépcső hányadik fokán ült, és még most is hallom a tévésszobából érkező hangokat, miszerint egy másik épületbe is becsapódott egy repülőgép. Aztán még kettőbe. 

Mintha fényképezőgéppel készült volna az emlék

Kétségtelen, hogy ez valamennyiünk számára egy érzelmileg igen jelentős esemény volt, amelyről olyan tiszta fotót őrzünk az emlékezetünkben, mintha az fényképezőgéppel készült volna.

És ennek a nagyon élénk, felkavaró eseményhez kapcsolódó emléknek neve is van: vakuemlék, amely akár egy életen át is rabul ejthet bennünket, ahogyan más, nemzeti tragédiáról, egy országunk jövőjét meghatározó eseményről vagy épp kedvenc énekesünk haláláról szóló hír is.

Tehát ez a villanásszerű emlékezés nem más, mint egy drámai esemény megismerésének körülményeire vonatkozó pontos és kivételesen élénk, hosszan tartó emlékezés, amelyet az aktuális érzelmi állapotunk befolyásol. Ezért emlékszünk arra, hogy hol voltunk, mit csináltunk, hogyan reagáltunk, mintha az egész jelenetet egy villanófény világította volna meg.

„Flashbulb memory” – így működik a memória

Roger Brown és James Kulik pszichológusok 1977-es tanulmányukban alkották meg a flashbulb memory kifejezést, amely bár sokkot, megvilágítást, rövidséget és részletességet sugall, az ilyen típusú emlékezés korántsem teljes. A vakuemlékek alapvető jellemzői, hogy emlékszünk arra, ki közölte a hírt, hogy hol voltunk és mit csináltunk, hogy az információ hogyan hatott ránk és másokra, de meghatározó az utóhatás is, vagyis az, hogy milyen fontosságú volt ez az esemény. 

Csak részletekre emlékszünk

A Brown–Kulik-hipotézis megannyi szakembert motivált további kutatásokra, amelyek szinte kivétel nélkül ezen emlékek pontosságát, tisztaságát, hitelességét és élettartamát vizsgálták.

Noha a legtöbben tényleg úgy gondolják, hogy az emlékezetünkben a hír megélése rögzül villanófényként az agyunkban, Ulrich Neisser kognitív pszichológus szerint az adott esemény kapcsán csak töredékekre emlékszünk vissza, amelyeknek gyakran más és más a sorrendje.

A szakember szerint a vakuemlékek ezért egy érzelmi behatás által okozott élénk figyelmet jeleznek.

Az emlékezetünk trükkjei

Egy biztos: a vakuemlékekre azért emlékszünk olyan élénken, mert gyakran erősen érzelmi eseményekhez kapcsolódnak, ezek pedig fokozhatják a figyelmet és elmélyíthetik az emlékezet kódolását. Erős érzelmi reakciókkal járnak, jellemzően a meglepetés vagy a sokk miatt, amelyek stimulálják az amygdalát, az érzelmekben és az emlékezetben részt vevő agyi struktúrát, és fokozzák az esemény részleteinek felidézését.

Kulcsfontosságú az érzelmi izgalom

Tali Sharot, a kognitív idegtudomány professzora és munkatársai például három évvel a szeptember 11-i terrortámadások után végeztek egy vizsgálatot, amely minden résztvevője földrajzilag közel volt a Világkereskedelmi Központhoz; egyesek nagyon közel, Manhattan belvárosában, mások kicsit távolabb, Midtownban.

Az eredmények szerint a manhattani résztvevők 83 százalékánál a 9/11-es emlékek felidézésekor az agy érzelmek feldolgozásáért felelős része, az amygdala szelektíven aktiválódott, amely a belvárosi résztvevők csupán 40 százalékánál volt megfigyelhető. Mindez tehát alátámasztja Brown és Kulik elméletét, miszerint a vakuemlékeknél kulcsfontosságú az érzelmi izgalom, és azt is sugallja, hogy ezek az emlékek egyedi idegi alapokkal rendelkeznek. 

Saját vakuemlékeink

Így már érthető, miért él bennünk vakuemlékként az 1987-es nagy havazás vagy a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József 1993. december 12-i halálhíre is, amelyet Boross Péter belügyminiszter jelentett be a Magyar Televízióban épp akkor, amikor mi gyerekként épp a Kacsameséket néztük. De sokan emlékszünk például Diana hercegnő és Michael Jackson halálára, valamint arra, amikor az Egészségügyi Világszervezet 2020-ban világjárvánnyá nyilvánította a Covid–19-et.