éjszakai szokások

Megkérdeztünk néhány, régóta párkapcsolatban élő és alvó párt, melyek a legidegesítőbb éjszakai szokások, amikkel kapcsolatukban küzdenek. Szinte mindenki elő tudott húzni a paplan alól egy-két idegtépő szokást párja éjjeli repertoárjából.

Vegyük sorba, milyen éjszakai szokásokra számíthatunk

Már a legelején atrocitásoknak lehetünk kitéve a saját ágyunkban. Álomba szenderüléskor ugyanis természetes lehet egy-egy izom összerándulása. A rángás, még ha fiziológiai eredetű hétköznapi jelenség is, nem feltétlenül esik jól az odakucorgott hálótársnak, tudjuk meg áldozatok beszámolóiból. A partner, aki szintén a szendergés pillanataiban hirtelen egy mély rúgásra ocsúdik, vagy arra, hogy feje pingponglabda módra ugrál férje félálomban önkéntelenül rángatózó vállán, mielőtt képes pulzusszámát visszalassítani az eredetire, biztosan felemlegeti társa néhány családtagját.

Tegyük fel, sikerül túllépni, és elalszunk

Van, aki beszél álmában. Állítólag nem is kevesen, Angliában egy felmérés kimutatta, hogy a fiatal felnőttek közel fele nekiáll álmában dumálni. Ugyanez a tanulmány azt közölte, éjszaka a nők beszédesebbek. Noha az éjjeli csacsogók közül sem mindenki mond értelmes dolgokat, ezzel azért érdemes vigyázni. Vállalati titkok vagy rejtegetett huncutságok kihallgatására a felzavart hálótárs hallójárata ilyenkor gyakran tapad oda, de szerencsére a megnyilvánulás sokszor nem kivehető, artikulált, valódi beszéd.

Mélyálomban sincs nyugtunk

Tételezzük fel, hogy mindezek tovább fárasztottak egy húzós nap után annyira, hogy mégiscsak elnyom az álom, méghozzá igazi nyálcsorgatós, filmszakadásos, mély álomba szenderülünk. Ebben a fázisban fordul elő, annál, akinek erre hajlama van, az alvajárás. Jacques Montplaisir montreali kutató kimutatta, hogy a holdkórosságot kiválthatja alváshiány, stressz, szorongás, esélyét fokozhatja láz, vagy akár vizelési inger. Az okok között lehet netán alkohol- vagy drogfogyasztás is, de lehet genetikailag örökölt jelenség.

Ez utóbbi ugyan valamivel több empátiát vált ki az ágyban hirtelen faképnél hagyott hálótársból, de nem kárpótol azért, ha alvás helyett a háztetőről kell visszarángatni életünk szerelmét. Montplaisir eredményei értelmében, ha egy gyermeknek csak egyik szülője alvajáró, az utód esélye arra, hogy maga is az lesz, háromszorosa egy átlaggyermekének, azonban, ha mindkét szülő „holdkóros”, a rizikó hétszeres. Az alvajárás egyébként a gyerekek 30 százalékára jellemző, míg felnőttkorra sokan kinövik, és csak 2 százalék „működik” tovább éjszaka tudattalanul.

Durva esetek

• A legfurcsább lejegyzett közelmúltbeli alvajáró aktusok között tartják számon azt, amikor egy nő mintegy 50 kilométert vezetett álmában, véletlenül balesetmentesen. Valóban csak a véletlennek köszönhetően, mert ebben az állapotban a motorikus központok aktívak, de az ítélőképesség és az értelmes gondolkodás éppen kikapcsolt státuszban van a mélyalvás fázisában.
• Egy másik férfit azok gyermekei szedtek le feleségéről, akit álmában hevesen fojtogatott. A hivatalos vizsgálat szerint tettére a holdkórosság nemcsak ügyes kibúvó, hanem valódi orvosi magyarázat is volt.
• Egy fiatal német férfit pedig egy telefonos bejelentés alapján mezítláb, lakhelyétől több száz méterre, egy idegen asszony konyhájában csíptek el öntudatlanul.

Van, aki ír álmában, mások festenek. Van olyan, aki sír, és van, aki nevet. Az átélők saját bevallásaiból tudni, hogy van, aki idegennel szeretkezik olykor álmában, s olyan is akad, aki nem idegennel, bár nem feltétlenül azzal, aki mellett éppen hál. Így aztán már az sem csoda, hogy van, aki üvölt, és van, aki verekszik. Aki csak zokniban alszik el, fejlámpával olvas, vagy hajnalra beállítja a vekkert, hogy megigyon egy pohár vizet, mert az egészséges, az már említésre sem érdemes mai, álmunkban is nyugtalan világunkban.