Dina Litovsky hivatásos fotós 2018 óta fotózza az amishok és mennonita (anabaptista keresztény felekezet, amely az amishokkal rokon gyökerekből indult, de aztán külön folytatták útjaikat, bár kapcsolatban vannak egymással) családokat nyaralás közben. Indiana, Pennsylvania és Ohio államokból (Amerikában főleg ezekben az államokban élnek összetartó közösségekben) érkeznek a floridai Pinecraftba kikapcsolódni egy kicsit. Ehhez joguk van, hiszen a pihenés és a nyaralás nem modern kori találmány.
Az amishok életszemlélete
Bár nekünk furcsának tűnnek régimódi ruháikban, és el sem tudjuk képzelni, hogyan élnek mobiltelefon, vonat és mindennapi zuhany nélkül, az amishok csak egyszerű és tiszta életre vágynak, a Biblia utasításai szerint. Úgy vélik, hogy a technológiai fejlődés miatt az ember túl büszkévé vált, ezért ők inkább maradnak a régi eljárásoknál. A „régimódi amishok” sem elektromos áramot, sem autót nem használnak, lovas kocsival közlekednek, és a földet is állatok segítségével művelik meg. A partvidéki vagy az újmódi irányzat képviselői ennél megengedőbbek, sokuk autóval közlekedik, és már áram is található az otthonukban.
A nyár teljen örömmel
No de hogyan boldogulnak a nem az ő hitük, szokásaik szerint élő, modern ember társaságában? Tartják-e a kapcsolatot más vallási közösségekkel? Nyaraláskor az együtt töltött hetek, hónapok során lazítanak a szabályokon? Vagy főkötőben járnak strandolni is? Ezekre a kérdésekre ad választ Litovsky a fényképei és megfigyelései segítségével. Tőle tudjuk, hogy a floridai nyaralóhelyet sokan viccesen az amish Las Vegasnak nevezik, mert egy kicsit valóban lazítanak a szabályaikon.
Miért pont Floridában?
Pinecraftot az 1920-as években kezdték el e céllal használni. Eleinte csak turistakempingként indult közel a gyönyörű, sarasotai Siesta Beachhez, de aztán minden évben egyre több amish család érkezett az itt épült házikókba nyaralni. Az utóbbi évtizedben már szinte tömegével nyaralnak, strandolnak a környéken. Dina Litovsky csupán fotósként közlekedik köztük, megörökítve az önfeledtebb pillanatokat. A közösség kirendelt mellé egy vezetőt, aki korábban amishként élt, és egyfajta átjárót képez a modern és a régimódi világ között (18 éves korában minden amishnak lehetősége van kipróbálni a nagyvilági életet, majd eldönteni, visszatér-e a gyökerekhez, vagy sem. A kevésbé szigorú közösségekben a kilépőkkel nem szakítják meg teljesen a kapcsolatot), így a fotóst félig-meddig befogadták.
Amish emberről csak komor fotó készülhet?
Az üdülőváros elég kicsi, és a lakók, ahogy otthon, itt is szemmel tartják egymást, a gyerekeket. Pedig gyakran előfordul, hogy nem csupán amish, de mennonita vallásúak is itt töltik a szabadidejüket. Ezt azonban senki sem bánja, sőt a közösség tagjai ekkor nyithatnak egy kicsit más emberek felé, beszélgethetnek, játszhatnak másokkal (a két vallás szabályai azért hasonlóak), és ezt általában élvezik. Ez ugyanis az év egyetlen olyan időszaka és eseménye, amikor ez nem jelent problémát, máskor a zárt közösségek a maguk tagjaival, dolgaival vannak elfoglalva. Olyannyira, hogy a fotós, aki feltúrta az adatbázisokat amishokról készült fényképek után kutatva, azt vette észre, hogy csakis ezen a helyen készülnek róluk csoportos fotók.
Nyár, szerelem, házasság
Épp ezért Pinecraft a nagy szerelmek születésének helye is, a kamaszodó vagy fiatal felnőtt amishok itt ismerkedhetnek meg más vidékeken élő tagokkal, esetleg mennonitákkal. Lehetőségük nyílik másokkal is összefutni a helyi közösség tagjain túl, s ahogy mi, átlagemberek is, szeretünk nyáron ismerkedni, ők is ezt teszik. Biciklikkel, golfautókkal érkeznek különböző helyszínekre, ahol együtt töltik az időt. Annyi különbséggel, hogy rövid életű kapcsolatok nem jöhetnek létre: akik szimpatizálnak egymással, azok végül szervezetten összeházasodnak.
Még labdázni is lehet
A nyaralós mindennapokban az amishok sokat vannak kint az utcán, csevegnek a szomszédaikkal, vagy tartanak épp valakihez vendégségbe. Mindennap délben buszok érkeznek Ohióból, Indianából, rajtuk a nyaralni érkezőkkel, itt mindig nagy tömeg alakul ki, az emberek ismeretlenül is üdvözlik egymást, beszédbe elegyednek. Aztán lemennek a partra, és napoznak, mert az egyáltalán nem tilos. Egy kicsit színesebben is öltözködnek (a nők és a férfiak ruháinál is fontos szerepet játszanak a színek), a fekete, a fehér és a kék mellett például a zöld vagy akár a sokaknál tiltott sárga is helyet kap.
A parton röplabdáznak, a szoknyákat, nadrágokat akár térdig is feltűrik. Napszemüveget viselnek, nyugszékben hevernek, a nők ékszereket viselnek, mások mobiltelefont használnak. Mivel nem szabhatják meg a többi embernek, mit tesznek, egy strandon vannak a nem vallásos amerikaiakkal, sőt a fiatal fiúk akár hasonló úszónadrágot is viselhetnek. Minden korosztálynak megvan a maga kedvenc szórakozása, de az alapszabályokat továbbra is betartják. A fiatal nők például este, szinte sötétben gyűlnek össze a parton, hogy röplabdázzanak egymással, de a játékot nézhetik a város vallásos lakói, és kivételes esetekben fénykép elkészülését is engedélyezték Litovskynak. Az amishok úgy lazítanak egy kicsit, hogy közben nem feledkeznek meg alapvető értékeikről és az Ordnungról.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés