ai jog

Interjúnkban Hajnerné dr. Horváth Barbara adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, a HHB Consulting Kft. ügyvezetője beszél a mesterségesintelligencia-alapú eszközök használatának jogi kihívásairól.

Létezik olyan jogszabály, amely a mesterséges intelligencián alapuló eszközök, alkalmazások használatát, ezek megfelelőségét szabályozza? Hogy áll az Európai Unió ehhez a kérdéshez?

Az Európai Parlament álláspontja szerint a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályokat úgy kell alakítani, hogy fellendítsék az innovációt, garantálják a biztonságot és védjék az alapvető jogokat. A parlament számára prioritást jelent, hogy az EU-ban használt mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátak legyenek. Az MI-rendszereket az automatizálás helyett az embereknek kell felügyelniük a káros következmények megelőzése érdekében. Így aztán az unió meglepően gyorsan reagálva a technológiai fejlődésre, megalkotott egy rendeletet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályokról. Az Európai Parlament már el is fogadta tárgyalási álláspontját a jogszabállyal kapcsolatban,

a cél, hogy a rendelet végleges szövege év végéig megszülessen.

A jogszabály szerint a különböző alkalmazásokban, eszközökben használható mesterségesintelligencia-rendszereket elemezni kell, és aszerint osztályozni, hogy milyen kockázatot jelentenek a felhasználók számára. Az új szabályok kötelezettségeket írnak elő a szolgáltatók és a felhasználók számára a mesterséges intelligencia kockázatának mértékétől függően. 

Milyen veszélyei vannak a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának?

Ezek olyan rendszerek, melyek tekintetében egyrészt figyelnünk kell arra, hogy mi magunk milyen adatokat, információkat táplálunk be a rendszerbe, tehát milyen adatbázisokat, képeket töltünk fel, esetleg milyen – akár üzleti titoknak minősülő – információkkal látjuk el az alkalmazást. Minél több információt adunk az alkalmazásnak, annál jobb tartalmat kapunk, ez tény, de nem szabad felelőtlenül használni ezeket a rendszereket, ugyanis a közzétett felhasználási feltételek tartalmazzák, hogy a feltöltött adatok, információk kapcsán lemondunk minden jogunkról, illetve vállaljuk a felelősséget azzal kapcsolatban, hogy nem sértjük mások jogait vagy a jogszabályok rendelkezéseit.

Mondasz erre egy példát?

Igen. Vannak olyan mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások, amelyek egy vagy több feltöltött fotó alapján, a megadott instrukciók szerint generálnak számunkra újabb fényképeket. Ilyen esetekben ügyelni kell arra, hogy a feltöltött fényképet – amellyel kapcsolatban lemondunk a jogainkról – készítő fotós is hozzájárulását adja ahhoz, hogy ilyen módon felhasználjuk az általa készített felvételt, hiszen az azzal kapcsolatos szerzői jogok őt illetik meg.

Ha ebből esetleg bármilyen jogi perpatvarra kerülne sor, a mesterséges intelligenciát használó alkalmazás üzemeltetője nem lesz felelős, teljes egészében ránk hárítja a felelősséget.

És hát beszélhetnék még az adatvédelemről is.

Milyen adatvédelmi kötelezettségeknek kell megfelelni?

Itt a feltöltött adatok kapcsán kell körültekintőnek lenni. Egyrészt ne töltsünk fel üzleti titkot tartalmazó információkat, másrészt ügyfelek, munkavállalók, egyéb érintettek személyes adatait se. Ha mégis így tennénk, akkor az adatkezelési tájékoztatónkban erről tájékoztatni kell az érintetteket, és nagy valószínűség szerint hozzájárulásukat is be kell szereznünk. Azt, hogy melyik alkalmazást használjuk, szintén meg kell osztanunk ilyen esetben az ügyfelekkel, munkavállalókkal. Különösen hangsúlyosak ezek a témák különleges adatok vagy gyermekek személyes adatai esetében.

Marketinges szakemberektől mindig azt halljuk, hogy bátran használjuk ezeket az alkalmazásokat, hiszen ez a jövő és az elkészített tartalmak a saját tartalmaink lesznek, bárhol felhasználhatjuk azokat, igaz ez?

Igen, részben igaz, de azért itt is óvatosságra intek mindenkit. Az alkalmazások felhasználási feltételeiben valóban szerepel, hogy a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott tartalmak szabadon felhasználhatók, akár kereskedelmi célokra is. Azonban az is szerepel ezekben a dokumentumokban, hogy a felhasználó köteles meggyőződni arról, hogy az MI által készített tartalom nem sérti senkinek a jogait, vagy a jogszabályok rendelkezéseit.

Ennek kapcsán minden felelősséget kizár az üzemeltető, azt teljes egészében áthárítja a felhasználóra.

Biztosak lehetünk abban, hogy a kérdéseinkre megfelelő választ adnak ezek a mesterséges intelligencia alapján működő alkalmazások?

Nem. Szintén a felhasználási feltételekre hivatkozva mondom, hogy egységesen azt a tájékoztatást adják ezek a dokumentumok, hogy nem vállalnak felelősséget a tartalmak helyességéért, és természetesen az sem garantált, hogy egyedi tartalmat készít számunkra, hiszen mások is tehetnek fel ugyanolyan kérdéseket, és megbízhatják ugyanazzal a feladattal.

Ha a mesterséges intelligencia készít számunkra, mondjuk, arculati elemet, lehetséges, hogy ahhoz kapcsolódóan jogvédelmet szerezzünk?

Ahogy az imént is említettem, a készített tartalmakkal kapcsolatban nekünk kell meggyőződnünk arról, hogy az nem sérti senki jogait. Egy arculati elem kapcsán ez sokszor nem egyszerű, és a mi felelősségünk.

Kizárólagos jogok szerzésére azért sem alkalmasak a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, mivel azokat nem ember hozta létre.

A jelenlegi szabályok alapján szerzői jogi alkotást kizárólag ember hozhat létre. Fontos az egyediség az adott tartalom kapcsán, amit az ember tud hozzátenni egy ilyen műhöz, alkotáshoz.