Mit tudunk az emberi agyról? A fejünkben helyet foglaló, szürke, tekervényes massza, aminek két féltekéje van. Persze ezek csupán az alapinformációk, egy biológus évekig fejtegethetné nekünk a szerv különböző részeit, bonyolult működésének titkait. Agyunk ugyanis az általunk ismert univerzum legbonyolultabb és legkiválóbb szerkezete. Úgy tűnik, nincs semmi hozzá fogható. Azaz a kutatók szerint mégis…
A legújabb eredmények szerint végre van egy olyan szerv, amihez agyunk a lehető legjobban hasonlít. A Royal Society Open Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint agyunkban feltűnően sok közös gén és fehérje található a hímivarmirigyekkel, és valójában jobban hasonlít a heréhez, mint bármely más szervhez a testben. Számos különleges képessége ellenére az agyról régóta gyanítják, hogy rejtett kapcsolatot tart fenn a herékkel, a korábbi kutatások pedig összefüggéseket tártak fel az intelligencia és a sperma minősége között. Ám a rokonság mértékét azonban soha nem sikerült teljesen megérteni – ez idáig.
A kérdés megvilágítása érdekében a tanulmány szerzői 33 különböző szövettípust elemeztek, többek között az agy, a here, a szív, a petefészkek, a máj, a prosztata, a méhnyak és a vesék proteomjait (azaz egy genom, sejt, szövet vagy szervezet által kifejezett fehérjék és peptidek összességét) hasonlították össze. Eredményeik azt mutatták, hogy az agy 14 315 különböző fehérjéből áll, míg a here 15 687 fehérjéből. S itt jön a meglepetés: a két szövet 13 442 közös fehérjét oszt meg egymással. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy az emberi agy és a here az emberi test két leghasonlóbb szövete.
A here és az agy megdöbbentő hasonlóságai
Ha ez nem lenne elég, számos funkcionális hasonlóságot is mutatnak. Például míg az agy neuronokból áll, amelyeket gliasejtek (az idegszövetet kétféle sejt alkotja: az idegsejt és a támasztósejt vagy gliasejt) támogatnak, a herében is találhatók támasztósejtek, az úgynevezett Sertoli-féle dajkasejtek. Érdekes módon a glia- és a Sertoli-féle dajkasejtek is termelnek laktátot, amelyet az idegsejtek és a csírasejtek energiaforrásként használnak. Az agy és a herék is rendkívül magas energiaigényűek, ezért különösen érzékenyek az oxidatív stresszre. E gyengeség ellensúlyozására a két szövet hasonló védőgátat alakított ki, ezeket vér-agy gátnak és vér-here gátnak nevezik. Ugyanazok a receptorok és jelátviteli útvonalak szintén megtalálhatók mindkét szövetben. Számos közös fehérje vesz részt az exocitózis nevű folyamatban, amely az anyag sejten belülről a külső környezetbe történő mozgására utal, és fontos mind az agy, mind a here megfelelő működésében. Az idegsejtek például exocitózissal adják át egymásnak a neurotranszmittereket, míg a spermiumsejtek ugyanezt a folyamatot használják olyan vegyületek felszabadításakor, amelyek lehetővé teszik számukra a petesejtek megtermékenyítését.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Na jó, de a nőké miért?
Még a kimerítő biológiai magyarázat ellenére sem teljesen érthető, hogy az agy miként hasonlíthat ennyire a herékre. Annyira más feladatokat látnak el, ráadásul heréik csak a férfiaknak vannak. A nők agya mégis ugyanúgy hasonlít rájuk, ahogy az erősebb nem tagjaié. A kutatók szerint a magyarázat egy speciációnak nevezett folyamat eredménye lehet. Azaz ugyanazok a természetes szelekciós nyomások, amelyek az emberek különálló fajként való megjelenéséhez vezettek, hozzájárultak mind az agy, mind a herék fejlődésének formálásához, megerősítve a kapcsolatot e két, látszólag eltérő szövet között.
