Sajnos így sem tudtunk mindenkinek helyet biztosítani a válogatásban, pedig sok nagyszerű regényről, novellás- és lírakötetről beszélgethettünk idén az alább felsoroltakon kívül is. Köszönjük az íróknak, hogy ennyire készségesek voltak a megkereséseinket illetően, és a kiadóknak is a sok munkát. Jó könyvekkel lényegesen könnyebb volt elviselni a kényszerű otthon maradással járó gyötrelmeket.
Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái
Lábas Viki még a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2020 legelején érkezik a Ráday utca fényárban úszó kávézójába. Rékával Krúdy művéről beszélgettek, ami zsebkönyv formájában is megjelent, és aminek a Pocket Vikit választotta nagykövetéül. Miért mondja a Margaret Island énekesnője, hogy ez a kötet a magyar szépirodalom rock and rollja? Mi a közös benne és Adyban? Az interjúból az is kiderül, milyen volt az élet a Három Hollóban, ahol szentek és bolondok élték bohém életüket.
„Ady temetésén többen voltak, mint Jimmyén”Lábas Vikivel, a Margaret Island énekesnőjével, Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című könyvének nagykövetével beszélgettünk.
Tovább olvasomNádasdy Ádám: A szakállas Neptun
Idén nyáron jelent meg a költészetéről, színdarabfordításairól és nyelvészeti munkásságáról ismert Nádasdy Ádám első novelláskötete, amelynek főhősei egytől egyig meleg férfiak: átlagos emberek, akik az előítéletek miatt mégis rendkívüli helyzetekben találják magukat. Mára kosztümös történetekké lett a „szép kuzinok”, „bársonyvitézek” és „tiszteletbeli lányok” rendszerváltás előtti világa? Mond még valaki olyat a Csongor nevű párjának, hogy „megtekerem a fogantyúdat, Csocsóka?” Vagy ha nem, akkor pont emiatt szeretjük annyira ezeket az elbeszéléseket? Interjú kasszírnőkről és jogvédőkről, direkt pátoszról és indirekt humorról.
Nádasdy Ádám: Engem az érdekel, amikor valaki majdnem normálisA szakállas Neptun című legújabb kötetéről kérdeztük az Aegon-díjas szerzőt.
Tovább olvasomMécs Anna: Kapcsolati hiba
A Margó-díjas író második kötete azt a témát járja körbe, hogy hogyan hat az életünkre a rohamos fejlődésben lévő technológia. Okosvibrátorok, arcmozgató applikációk, kétértelmű emotikonok – hol van a sci-fi és a valóság határa? Mécs Annával a Gyerekzár sikeréről, vektorokról és az ún. kreatív aranyérről is beszélgettünk, de az ő megfigyelése az is, ami azóta minden egyes online videóbeszélgetésnél feltűnik Dominak: hogy egyszerűen nincs olyan, hogy egyszerre tudj a másik arcára nézni és a kamerába, lehetetlen felvenni a szemkontaktust. Ez sok mindent elmond a koronavírus sújtotta idei évről, amelynek fényében még izgalmasabb hatást keltenek a szövegek.
Török-Szabó Balázs: A teória, A teoretika, A fejlődéspraktika
Cogito ergo BUMM! Ez az érzés fogta el Zsófit, amikor Török-Szabó Balázs filozófus könyveit olvasta. Tegyük fel, hogy a világ végtelen... Tegyük fel, hogy minden információ… Tegyük fel, hogy az élet értelme a fejlődés… Három izgalmas hipotézis, három izgalmas mű, amely alapvetően változtathatja meg, ahogyan önmagadhoz és a világhoz viszonyulsz. Izgalmas interjú a Fontanus Tudományos Módszertani Kutató- és Oktatási Központ szakmai vezetőjével, akinek egyik könyvén sem szerepel az arca. Most le tudtuk fényképezni?
Benedek Ágota: Rumbarumbamm
Péniszes mondások, börtönbeli vezérleszbikusok, gimnáziumi matekórák. Nagy utat járt be Domi a Benedek Ágotával való beszélgetés során, miközben legalább olyan jól szórakozott, mint amikor a könyvként megjelenő karanténnaplót olvasta. Mert Ágota – noha mindig hangsúlyozza, hogy nem szépirodalmat ír – egy bekezdésen belül tud megnevettetni és könnyekre fakasztani, ami nem kis teljesítmény. S bár attól tartott, hogy az interjú címe Cseh Tamás és a fű lesz, azon sem sértődött meg, hogy végül az lett, ami. Ez a gesztus pedig nem más, mint a nagyvonalúság maga.
Szaniszló Judit: Leli élete
Mi van akkor, ha nemi erőszakból, nyitott hátgerinccel vagy egyáltalán nem születik gyerekünk? Nehéz témák, amiket Szaniszló Judit hihetetlen sok szeretettel, a mindennapok költőiségét is kifejezve mutat meg három generáció sorsát felölelő családregényében. Miről szól a könyv egyetlen párbeszéde? Hogyan lehet lezárni egy kötetet, amiben a múlt ennyire eleven és közös? Ezekről a kérdésekről és az élet esetlegességéről folyt a beszélgetés, ezért is kapott – szerintünk – ilyen szép címet ez az interjú.
Závada Pál: Wanderer
Őszibarack, Törökugrató, piktortégla, ótemető. Ha követed a Goethe Éji dalából kilépett Vándort a német nemzetiség két évszázados történelmén Závada Pál nem szokványos fotóskönyvében, akkor Budaörs már nem az a hely lesz a szemedben, ami eddig volt. Miben lelte különös örömét az író, miközben dolgozott a szövegen? Humorra való nyitottságról, botcsinálta krónikásokról és táskamagnetofonokról is szó esett az interjúban, és arról, miért olyan fájdalmas, hogy a történelmet mint tanítómestert, valami egészen rosszra használja a kormányzati szintű emlékezetpolitika.
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Popper Péter szerint az embernek két lehetősége van: vagy intelligens és depressziós lesz, vagy boldog és hülye. Kepes András legújabb könyvében annak jár utána, hogy ez mennyire igaz. Miért jelent az író családbiztonsági kockázatot? Mik a boldogság elemei, amiktől tényleg szikrázni kezd az agyunk? Miért baj, hogy állandóan biztonságra törekszünk egy alapvetően bizonytalan világban? Zsófi nemcsak erről, de korábbi könyveiről is beszélgetett az íróval.
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
Egy autóbaleset, amely teljesen kiforgatja a húszas éveiben járó Dorka, az édesapja, valamint egy kallódó középosztálybeli srác és különc nővére életét. Kiss Tibor Noé új regénye radikális olvasmány, amelyben az író arra is kísérletet tesz, hogy egy öntudatlan karakter bőrébe bújva fejezze ki annak belső történéseit, miközben nemcsak a város, de az emberi tudat határvidékeire is elvisz minket, ahol minden szürreális, mégis furcsán ismerős. Hol is vagyunk pontosan? Kikről ír a szerző, aki belefáradt mindabba, amivel egészen idáig azonosították? Erről kérdeztük Noét.
Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk
A koronavírusjárvány-hatására új műfaj született a Díványon: a sétainterjúk. Domi nagyon örült, hogy először Gács Annával beszélgethetett így, akinek olvasmányos esszékötetében olyan szerteágazó témák kaptak helyet, mint a BookTube-videók, a Steven Spielberg által alapított holokausztarchívum működése vagy éppen Péterfy-Novák Éva Egyasszony című művének fogadtatása. Egy olyan korban, amikor bárki megnyilvánulhat, képesek vagyunk még megkülönböztetni a jelentős és jelentéktelen történeteket? Vagy bármi megteszi, ami erősen hat az érzelmeinkre? Egyáltalán mit érünk el azzal, hogy elbeszéljük önmagunkat?
Dragomán György: Főzőskönyv
Úgy hozta az élet, hogy Barbi kétszer is beszélgethetett Dragomán Györggyel új könyvéről, amelyben receptek, ételleírások és szépirodalmi szövegek váltják egymást. Miért mondja az író, hogy minden főzés kicsit nyomozás is? Milyen önismereti potenciált hordoz magában az ételek elkészítése? Hogyan oldja meg, hogy a politikai helyzet ellenére normális életet éljen a családjával? Mi az a rutin, amit minden reggel igyekszik megtenni, hogy jól induljon a nap?
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat
2020 utolsó könyves interjújára Szabó T. Anna és Dragomán György nappalijában került sor, ahol Anna egy fekete macskával az ölében osztotta meg gondolatait Domival mágikus gesztusokról, boszorkányságról és női szenvedélyről. Hol vannak a giccs határai, ha nem létezik fegyelmezett extázis? Milyen szabadulógyakorlatokkal törhetünk ki a magányból, a testből, az időből? Interjú átizzított szövegekről, húskampókról és a lehunyt szemű arc keltette bizalomról.
