A konteókkal (az összeesküvés-elmélet angol nevéből: conspiracy theory) színesebb a világ: repülők elől menekülhetünk, amik vegyszerekkel törnek az egészségünkre, gonosz háttérhatalmak akarnak minket becsipezni, és mostanában valami oltóanyagon is dolgoznak, nyilvánvalóan azért, hogy 4-5 hónap múlva megöljön minket egy gyilkos kór, hiszen a világ túlnépesedett. A világjárványt valójában Kína intézte, hogy el tudja adni a filléres maszkokat, Bill Gates pedig épp azon dolgozik, hogy mikrocsipet tegyen az oltóanyagokba. Paul McCartney 1966-ban meghalt, és egy hasonmás vette át a helyét, és bár a zenekara igyekezett titkolni a tragédiát, ám borítóikon valamiért mégis mindig megüzenték a hírt különböző szimbólumok segítségével. A piramisokat valójában földönkívüliek építették, utóbbit ráadásul mindeddig egyetlen földönkívüli sem cáfolta. Véletlen lenne?
Vajon miért szeretjük jobban az összeesküvés-elméleteket a valóságnál?
A Business Insider cikkében annak járt utána, miért imádják egyesek a fentebb összehordott, elég kis eséllyel valószínű konteókat, és hisznek bennünk a tudományos bizonyítékok, szakértői cáfolatok ellenére is.
Az összeesküvés-elméletek gyakran traumatikus események után kerülnek felszínre, amikor nagyon bizonytalanok vagyunk: például tömegkatasztrófa után, vagy épp a Covid-19-világjárvány idején. A jól hangzó, színes, mesébe illő látszólagos megfejtések gyorsan terjednek az online térben, és hatékonyan gyűjtik híveiket. A közelmúltban egy tanulmány rámutatott, hogy az amerikaiak közel egyharmada hisz abban a koronavírusról szóló összeesküvés-elméletben, mely szerint a járványt az 5G technológia bevezetése okozta és Bill Gates áll mögötte.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A mostani pandémia egyébként is termékeny talaj a konteók számára, mivel nemcsak a betegséget, hanem annak a mindennapi életre gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait is szeretnénk megérteni, ám a részletekről sokszor csak kevés információnk van.
A Kenti Egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint az összeesküvés-elméletek gyakran énvédő funkciót töltenek be, hiszen szorongásban és félelemben gyökereznek, és a logikusnak tűnő, olvasmányos történetekkel az emberek egyszerűsíthetik a bonyolult kérdéseket. Erre különösen olyankor van igény, amikor a jövő és a jelen bizonytalan – épp mint az utóbbi hónapokban kialakult járványhelyzetben. Ráadásul a vírussal járó rengeteg új szabály betartása kényelmetlen, így könnyebb lemondani például a maszkról, ha úgy tudjuk, semmit sem ér.
Az összeesküvés-elméletek válságok idején virágoznak
Karen Douglas, a Kenti Egyetem szociálpszichológia-professzora szerint a biztonságérzet iránti igény is a konteók felé vonzza az embereket. A vírus veszélyének kicsinyítése a közvetlen egzisztenciális fenyegetés kezelésének egyik módja lehet, és azt is szolgálja, hogy mondjuk vírustagadóként a régi életünket élhessük, és ne kelljen betartani a kényelmetlen szabályokat. Ha nincs vírus, nincs szükség új szabályokra.
A konteósok azt hiszik, okosabbak, de a kutatások szerint nem
Azért lenne tehát népszerű a vírustagadás, mert nem akarjuk betartani a szabályokat? Egyrészt, de más élményeket is ad. A lehetséges magyarázatok között az is szerepel, hogy egy-egy kontó terjesztése megadja az embernek azt az élményt, hogy egy titkos tudással rendelkező exkluzív klub tagjának érezhesse magát. Ahogy Douglas a New York Timesnak kifejtette:
Ha hiszel az összeesküvés-elméletekben, azt érezheted, hogy olyan tudás és hatalom birtokában vagy, amivel mások nem rendelkeznek.
Ezenkívül azt is jó tudni, hogy bizonyos tulajdonságok hajlamosítanak a konteók befogadására. Azt állapították meg, hogy a konteóhívők általában gyanakvóbbak, bizalmatlanabbak, különcebbek, mint az átlag, és hajlamosak a világot eredendően veszélyes helynek tekinteni.
Már olyan tanulmány is van, amelyik az összeesküvés-elméletekbe vetett hitet és az általános kognitív képességek viszonyát igyekszik megfejteni. Ennek megállapításához az emberek számos olyan kérdésre válaszoltak, amelyek mérték alapvető matematikai és nyelvi képességeiket. Az eredmények szerint a kognitív skálán elért magas pontszámok az összeesküvés-elméletek skáláján elért alacsony pontszámokhoz kapcsolódtak. Vagyis, akinek jó eredményei lettek a kognitív képességeket mérő teszteken (aki „okosabb”), az kevésbé hitt az összeesküvés-elméletekben.
Mindez nem meglepő, hiszen a magasabb kognitív értékkel bíró emberek inkább a tényekre támaszkodnak, mielőtt következtetéseket vonnának le, és a meggyőzésükhöz nem elég egy jól hangzó sztori. A legkevésbé konteósok magas pontszámot értek el a racionális gondolkodás fontossága skálán is, ami arra utal, hogy nemcsak racionálisan gondolkodnak, hanem ezt fontos tulajdonságnak is tartják.
