Kiket csalnak meg a leggyakrabban?

A hűtlenség hátterét vizsgáló legtöbb kutatás a hűtlen fél jellemvonásait és a párkapcsolati dinamikát veszi górcső alá, míg a megcsalt fél személyiségét általában figyelmen kívül hagyják. Nyilvánvalóan nem a megcsalt fél hibája, ha „felszarvazzák”, ahhoz azonban, hogy teljes legyen a kép – és hogy nagyobb eséllyel lehessen megelőzni a hűtlenséget –, érdemes valamennyi meghatározó tényezőt megvizsgálni. Erre tett nemrég kísérletet az Ohio Állami Egyetem kutatója, Meghna Mahambrey.

Kiket csalnak meg a leggyakrabban? – teszi fel a kérdést tanulmányában Mahambrey, akinek országos, reprezentatív felmérésében összesen 1577 felnőtt vett részt, közülük 898-an (közép- vagy időskorú) házasok. A megkérdezettek 19 százaléka vallott arról, hogy párkapcsolata vagy házassága során megcsalta már a partnere.

Fontos megjegyezni, hogy a 19 százalékos hűtlenségi ráta valószínűleg nem teljesen tükrözi a valóságot, ez a szám ugyanis csak azokra vonatkozik, akiknek tudomásuk van arról, hogy a partnerük valamikor megcsalta őket. Másfelől a vizsgálódás arra sem tér ki, hogy pontosan mi számít megcsalásnak, így a kutatás a válaszadók egyéni meghatározására hagyatkozik, amibe a flörtöléstől vagy érzelmi félrelépéstől az internetes viszonyon át a szexuális kapcsolatig sok minden beletartozhat. De a hangsúly ezúttal nem is a megcsalás formáján van, hanem a válaszadók személyiségén, melynek feltérképezéséhez Mahambrey a Big Five modellt hívta segítségül.

Természetesen a személyiségjegyek mellett egy csomó tényező hozzájárul még a párkapcsolati hűtlenséghez, ezért az alábbi eredményeket egy kirakós játék darabjaként javasolt értelmezni.

Mahambrey a megkérdezettek életkorát, nemét, etnikai hovatartozását és vallásosságát is figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy a kevésbé lelkiismeretes (nemtörődöm, szétszórt, rest) embereket nagyobb eséllyel csalja meg a partnerük. Ugyanez a minta rajzolódott ki akkor is, amikor csak a házas egyének almintáját elemezte a szakember – kiegészülve azzal az összefüggéssel, hogy az elfogadóbb (segítőkész, empatikus) embereket is nagyobb eséllyel csalja meg a partnerük.

Mit jelent mindez?

Bár alapvetően az elfogadó, barátságos, empatikus jellem kívánatos és pozitív tulajdonság, a hűtlenség kontextusában kevésbé előnyös – egy elfogadó, jó természetű személy partnere ugyanis feltételezhetően azt gondolja, hogy félrelépését könnyebben megbocsátják.

És hogy mi a helyzet a lelkiismeretességgel? „Egy kevésbé megbízható, éretlen vagy lusta partner a párkapcsolati konfliktusok és a fokozott stressz előidézője lehet azzal, hogy elmulasztja a rábízott feladatok elvégzését, nem fizeti be a számlákat, nem jelenik meg a munkahelyi eseményeken, azaz nem tartja be a személyes kötelezettségvállalásokat” – magyarázzák egy 2008-ban megjelent, friss házasok önbevallásán alapuló tanulmány szerzői, melynek konklúziója az, hogy a lelkiismeretesség és a barátságosság alacsony szintje összefügg a partner házassággal való elégedettségének alacsony szintjével, és ezáltal a félrelépés magasabb kockázatával. Természetesen a partner jellemvonásainak egyike sem mentheti fel a hűtlen társat a tette alól.

A korábbi kutatásokból azt is tudjuk, hogy a kevésbé lelkiismeretes és kevésbé barátságos személyek hajlamosabbak arra, hogy megcsalják a partnerüket. „Logikus tehát, hogy ezek a tényezők mind az elkövető, mind a megcsalt fél tekintetében szerepet játszanak a hűtlenségben. Ráadásul azok, akiket nagyobb valószínűséggel csalnak meg, hasonló vonásokkal bírnak, mint azok, akik a legkevésbé hajlamosak arra, hogy félrelépjenek” – írja dr. Gary W. Lewandowski pszichológiaprofesszor a Psychology Today oldalán. Egy tavalyi kutatás szerint a lelkiismeretesség és barátságosság tekintetében magas, míg a nyitottság szempontjából alacsony pontszámmal bíró egyénekre jellemző a legkevésbé a hűtlenség.

Mindent összevetve tehát a lelkiismeretességnek és a barátságosságnak kulcsszerepe van a párkapcsolatok dinamikájában, azonban az, hogy valaki energiát fektet abba, hogy sokkal lelkiismeretesebb legyen, még nem garancia arra, hogy nem fogja megcsalni a partnere. A fenti eredményektől függetlenül azonban kétségtelen, hogy a nagyobb felelősségtudat, az önfegyelem és a segítőkészség kedvező hatással lehet a párkapcsolat minőségére. És persze azt is fontos hangsúlyozni, hogy a hűtlenségért semmiképpen sem hibáztatható az áldozat – csakis az vonható felelősségre, aki elkövette.