Nemcsak a kimerülést fokozza, hanem egy sor negatív testi-lelki következménnyel is járhat, ha valaki úgy ápolja otthon a hozzátartozóját, hogy nincsen elég támogatása. A támogatást viszont most talán minden eddiginél nehezebb megkapni: a járvány könnyen elszigetelheti egymástól a közösség tagjait, a szakképzett ápolók többsége a vírus elleni küzdelemben vesz részt, a növekvő anyagi bizonytalanság miatt pedig sokan amúgy sem engedhetik meg maguknak, hogy külső segítséget szerezzenek. Ráadásul ott van az örökös félelem is, hogy mi lesz, ha a beteg/fogyatékossággal élő szerettük megfertőződik, vagy ha ők maguk dőlnek ki pár hétre.
A fenti kérdéseket járta körbe Melanie Mannarino, a Medium egyik szerzője, aki a témában érintett betegeket, gondozókat és szakértőket keresett meg. Ők adtak hasznos tippeket arra vonatkozóan, hogy miként érdemes segítenünk azoknak, akik idős és/vagy krónikusan beteg emberekről gondoskodnak a járvány idején.
#1 Vedd észre, hogy mire lehet szüksége
Az emberek sokszor vonakodnak segítséget kérni, mintha az valami szégyellnivaló dolog lenne, a gyengeség jele, vagy kudarc, amit titkolni kell. Pedig bármelyikünk kerülhet nehéz élethelyzetbe, amikor elkél mások támogatása. Ha tudod, hogy egy ismerősöd, szeretted otthon ápol valakit, akkor próbáld csökkenteni a terheit azzal, hogy felajánlod: bevásárolsz neki, rendelsz hozzá ételt vagy lenyírod nála a füvet. Ha belegondolsz, sok olyan dolgot is meg tudsz tenni érte, amelyhez nem kell fizikai kontaktusba kerülnötök.
Érdemi állami segítséget az otthon ápolóknak!
Ahogy arra 2019 nyarán indított kampányában a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet is felhívta a figyelmet, több mint félmillió ember szorul segítségre az egészségi állapota vagy a fogyatékossága miatt Magyarországon, az államtól viszont nem kapják meg a megfelelő támogatást: az érintettek töredékéhez jutnak csak el a különböző szociális szolgáltatások. Az otthon ápolók túlnyomó többsége vidéken élő középkorú nő, akiket tömegesen sújt a szegénység: sem más típusú munkára, sem a magánéletükre nem jut idejük a szerettük gondozása mellett. Ahhoz, hogy ők és a megromlott egészségi állapotú vagy fogyatékossággal élő szeretteik méltóbb életet élhessenek, elengedhetetlen lenne egy napi 24 órában elérhető, az ország egész területére kiterjedő személyi segítő szolgálat létrehozása.
#2 Csekkolj be rendszeresen
Néha talán azért nem keressük a nehézségekkel küzdő barátainkat, családtagjainkat, mert úgy érezzük, hogy csak zavarnánk őket, vagy úgysem tudnánk vigasztaló dolgokat mondani nekik. Ezzel szemben a valóság inkább az, hogy egy gyors üzenet, egy rövid e-mail is sokat jelenthet érzelmileg azoknak, akik bajban vannak. Akkor is ráírhatsz a másikra, ha egy ideje nem beszéltetek: mondd el neki, hogy tudod, hogy mostanában nem kommunikáltatok, de érdekel téged, hogy mi van vele, hogy érzi magát. Az is segít, ha a megnövekedett ápolási igényű emberrel tudsz rendszeresen beszélgetni, telefonálni, videócsetelni. Ez egyrészt az ő szorongását, magányát, unalmát is enyhítheti, másrészt addig a gondozó is időt nyer, hogy egyéb dolgokkal foglalkozhasson. Mindkettejüknek küldhetsz idézeteket, dalokat, képeket – ha nem viszed túlzásba és nem vársz választ, akkor így is kifejezheted, hogy milyen sokat gondolsz rájuk.
#3 Ha többen segítetek, oldjátok meg ti a koordinációt
Amikor másoknak segítünk, alapszabály, hogy a tetteinkkel ne okozzunk még több munkát az érintetteknek. Ha például – nem járványügyi körülmények között – szeretnénk meglátogatni valakit, ne várjuk, hogy még vendégül is lássanak minket, vagy a kedvünkért kitakarítsák a lakást. Ehhez hasonlóan, amikor többen segítünk egy családnak, akkor ne az amúgy is kimerültséggel küzdő gondozót terheljük azzal, hogy neki kelljen koordinálni ezeket az erőfeszítéseket. Kérdezzük meg, hogy mire van szükségük, aztán mi magunk osszuk ki egymás között a feladatokat, és találjunk ki egy rendszert arra, hogy miként tudjuk egymás vállalásait, illetve azok teljesítését nyomon követni: egy online doksiban vagy a különböző logisztikai applikációk egyikével.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
#4 Hallgasd meg
Nemcsak a betegek, hanem a gondozók is gyakran félnek, szoronganak vagy tehetetlennek érzik magukat. A kibontakozóban lévő gazdasági válság miatt, illetve a saját maguk, valamint a szeretteik egészségéért is jobban aggódhatnak. Érdemes mindig szem előtt tartani azt a szempontot, hogy csak akkor vagyunk képesek hosszú távon gondoskodni valaki másról, ha közben minket is támogatnak. Tehát minden gondozónak szüksége van hátországra: olyan emberekre, akikkel meg tudja osztani a negatív érzéseit, vagy ki tud kapcsolódni. Nyugodtan kérdezd meg tőle, hogy mit tudsz tenni azért, hogy jobban érezze magát. Arra viszont figyelj oda, hogy egyfajta rosszul értelmezett kölcsönösség jegyében most ne terheld fölöslegesen negatív tartalmakkal, illetve mielőtt a saját problémáidba mennél bele, mindig kérdezd meg tőle, hogy oké-e neki, ha ezt most vele beszéled meg.
#5 Ajánlj fel választási lehetőségeket
A fentiekben már volt arról szó, hogy sok ember nehezen kér segítséget. Amikor tehát nagy általánosságban kérdezed meg, hogy tudsz-e segíteni valamiben, gyakran automatikusan érkezik a válasz: áh nem, köszi, megvagyok azért. Érdemes ehelyett inkább előre kigondolni pár konkrét dolgot, amiket szívesen meg is tennél, és azokat felsorolni, hogy a másik választhasson közülük. Felajánlhatod, hogy bevásárolsz, elvégzed a ház körüli munkákat, vagy megsétáltatod a kutyáját. Csak olyan opcióval állj elő, amit aztán tényleg be is tudsz tartani: a felesleges ígérgetés okozta csalódás komoly lelki károkat tud okozni az eleve sérülékenyebb pszichés állapotban lévő embereknek.
#6 Ne várj választ
Ha jobban belegondolsz, pont azért szeretnél segíteni, mert a másik eszméletlenül le van terhelve. Éppen ezért ne sértődj meg, ha nincs ideje, energiája, kapacitása válaszolni neked. Sőt, nyugodtan írd bele az üzenetedbe, hogy teljesen rendben van az is, ha csak később, vagy egyáltalán nem tud reagálni. A lényeg, hogy a segítés sose rólad, hanem róla szóljon. Ettől még a határaidra érdemes figyelni, és csak olyan dolgokat felajánlani, amiket tényleg meg tudsz tenni. A cél persze sosem az, hogy a másik teendőinek a számát szaporítsd, hanem hogy érezze, hogy számíthat rád, mellette állsz a nehéz időkben.
