A Covid-19 megjelenése óta nyilvánvaló az orvosok számára, hogy a betegség lefolyásában fontos szerepet játszik az immunrendszer. Az elhalálozások többségét nem maga a fertőzés okozza, hanem az, ahogyan a vírus felbolygatja az immunrendszer működését. Az Elemental által megkérdezett szakértők elmagyarázzák, pontosan hogyan reagál a szervezet védekezőrendszere a koronavírusra.
A tüdőben telepszik meg a leginkább
Amikor a vírus megfertőzi a szervezetet, az pont úgy reagál rá, mint bármilyen más vírus támadására. Interferonoknak nevezett fehérjék termelődnek, melyeknek az a feladata, hogy megakadályozzák a vírus reprodukcióját a testben, emellett más immunsejteket hívnak segítségül, hogy felvegyék a harcot a betolakodóval. Ideális esetben ez az immunválasz megtorpanásra készteti és kiűzi a szervezetből a vírust. Az is előfordul persze, hogy a kórokozó nem adja fel könnyen a harcot és megpróbál védekezni, blokkolni az interferonok hatását.
A beteg ebben a szakaszban észleli magán a betegség enyhe tüneteit – magyarázza dr. Mandeep Mehra, a Harvard Egyetem professzora. Az interferonok próbálják a szervezet tudtára adni a betolakodó jelenlétét, ezért alakul ki láz, köhögés, hányás-hasmenés (attól függően, hogy a test mely pontján telepedett meg a vírus). Az új koronavírus a sejtfelszínen található ún. angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptorokon keresztül fertőzi meg a gazdasejteket. Mivel ez a receptor a leggyakrabban a tüdőben van jelen, a vírus ezt a szervet támadja meg elsősorban. A tüdőn kívül máshol is megtalálhatók ezek a receptorok, például a béltraktusban, ezért sok koronavírusos páciens észlel hányásos-hasmenéses tüneteket. Amikor a vírus a szájon keresztül kerül a szervezetbe, a szájgaraton keresztül kétfelé, a tüdőbe és az emésztőrendszerbe távozhat.
A túlzott immunválasz okozza a bajt
Az ösztönös immunválasz feltartja a vírust és akadályozza a szaporodását, és ezzel időt nyer ahhoz, hogy életbe lépjen a második védelmi vonal, a szerzett immunválasz. Ebben a szakaszban a szervezet segítő sejteket, ún. T-limfocitákat termel, amelyek felismerik a vírust és gyorsabban képesek végezni vele. Ezek miatt az antitestek miatt alakul ki védettség a vírussal szemben azoknál, akik egyszer már átestek a fertőzésen. Előfordulhat azonban, hogy a vírus túlságosan gyorsan terjed, ezért az immunrendszer képtelen felvenni vele a versenyt. Ez előfordulhat például olyankor, ha túlságosan nagy mennyiségű kórokozó jut be a szervezetbe. Ezért különösen veszélyeztetve vannak például azok az orvosok, ápolók, akik nap mint nap, órák hosszat a fertőzött páciensekkel foglalkoznak. Az is előfordulhat, hogy az immunrendszer nem elég erős, emiatt nem tudja megfelelő módon és gyorsasággal hátráltatni a vírus szaporodását. Ezért vannak különösen veszélyben az idősebbek, illetve a krónikus betegségben szenvedők.
A tüdőbe kerülve a vírus egyre több sejtet fertőz meg, és ez tüdőgyulladáshoz vezethet. A sejtkárosodást részben maga a fertőzés okozza, a legtöbb esetben azonban az ellene harcoló immunrendszer miatt történik. Ebben a szakaszban ugyanis két dolog történhet. Szerencsés esetben a T-sejteknek sikerül felülkerekedniük a víruson, rosszabb esetben viszont az immunrendszer bepánikol, és elkezd túlműködni. Egyre nagyobb mennyiségben termel citokineknek nevezett fehérjéket, amik sejtgyulladást okoznak. A tüdő sejtjei pusztulni kezdenek, és ez súlyos légzési nehézséghez, akár halálhoz is vezethet. A tüdő megtelik folyadékkal és képtelen oxigént felvenni – magyarázza dr. Warner Greene, a Kaliforniai Egyetem immunológusprofesszora –, vagy vérmérgezés (szepszis) alakul ki, és a tüdő nem tudja fenntartani a vérnyomást.
Tartsd be a szabályokat, előzd meg a fertőzést
Az új és korábbi koronavírusok esetében is megfigyelhető az a különös jelenség, hogy gyakran azok, akiknek a leginkább visszafogott az immunrendszerük, produkálják a legintenzívebb immunválaszt a betegség előrehaladottabb stádiumában – mondja Mehra. Az orvosok logikusan a súlyos, előrehaladott eseteket igyekeznek elsősorban gyógyítani, azonban megfeledkeznek erről az összefüggésről. Érdemes lenne korábban, már az enyhe tünetek időszakában gyógyszeres kezelést alkalmazni, hogy megakadályozhassuk a betegség súlyosbodását. Előrehaladottabb stádiumban pedig érdemes a vírusellenes hatóanyagok mellett immunszuppresszív gyógyszereket is alkalmazni.
A legfontosabb tanulság, hogy a fertőzésnek különböző stádiumai vannak, és a betegség lefolyása nagyban függ attól, milyen gyógymódokat vetünk be ellene a különböző szakaszokban. A legjobb védekezés azonban, ha csökkentjük a fertőzés esélyét – azaz kerüljük a közeli érintkezést másokkal, gyakran és alaposan mosunk kezet, illetve helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással, megfelelő mennyiségű alvással erősítjük az immunrendszerünket.
