Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vannak emberek, akiket a legtöbben szeretnek. Akikkel öröm együtt lenni. Szeretnéd megismerni őket, szeretnél a közelükben lenni, örömmel válaszolsz, ha kérdeznek tőled valamit. Ez azon is múlik, hogy mennyi közös van bennetek – de van itt még valami más is. Carol Dweck kognitív terapeuta gondolatai nyomán ismerjük meg azt a titkos összetevőt, ami a szerethetőségünket is meghatározza.
Dweck Szemléletváltás című könyvében fejti ki azt a hozzáállás- és gondolkodásmódbeli különbséget, amit amögött talált, hogy valaki sikeres, elégedett ember-e vagy sem. A könyv kitér arra, hogy milyen nevelés, pedagógia vezet az egyikhez vagy a másikhoz – itt most arról lesz szó, hogy a kapcsolatainkat hogyan befolyásolja a saját magunkhoz való hozzáállásunk.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Fixed mindset vs. growth mindset
Dweck azt mondja, hogy az embernek önmagához és a világhoz való hozzáállásában két típus van. Az egyik a fixed mindset (fix gondolkodásmód) típusú emberek, akik azt gondolják, hogy a dolgok és ők maguk olyanok, amilyenek, valódi változás nehezen képzelhető el. Egy fixed mindsettel rendelkező ember például azt gondolja, hogy ő jól rajzol és rossz matekból, és ez már csak így van, én már csak ilyen vagyok. Ezért nincs is sok teteje annak, hogy a matekfejlődésembe energiát fektessek. Ezzel szemben a growth mindset (fejlődő gondolkodásmód) típusú ember a folyamatos fejlődésben hisz. Aki growth mindsettel rendelkezik, azt mondja, ma más vagyok, mint tegnap voltam, és holnap is változni fogok. Ha nem megy a matek, akkor csak gyakorolnom kell, dolgoznom rajta, és majd jobb leszek benne. Nem végzetes az, hogy most valami nem sikerült, majd legközelebb menni fog.
A kétféle hozzáállás eloszlása nem bináris, valakire az egyik jellemzőbb inkább, valakire a másik, de a legtöbben ide-oda kapcsolunk a kétféle megközelítés között. Ezen a hozzáálláson, mindseten múlik, hogy hogyan értékeljük magunkat és mit tekintünk sikernek. Akire a fixed mindset jellemző, az többnyire másokkal méri össze magát. Ő akkor jó valamiben, ha a legjobb az adott dologban, de legalább a top tízben benne van. Ilyen embereknek nagyon fájdalmas, ha kudarcot vallanak valamiben, hiszen önértékelésük azon múlik, hogy jók-e benne – így aztán jellemző rájuk, hogy inkább kitérnek a kihívások, nehéz feladatok elől, főleg azokban a dolgokban, amikben jónak tartják magukat. Egy esetleges bukás önmaguk és a világ szemében is azt jelentené, hogy nem jók abban, aminek eddig a kiválóságai voltak. Jobb nem kockáztatni.
Ráadásul ez a hozzáállás arroganciához vezethet, hiszen kissé lefelé néznek azokra, akikkel szemben már felépítették magukban, hogy ők a jobbak. Tulajdonképpen nekik szükségük van arra, hogy jobbnak tartsák magukat, mint másokat, hiszen ezen alapul az önértékelésük.
Aki growth mindsettel rendelkezik, az sikeresnek, értékesnek és célirányosnak érzi magát, amikor tanul. A hibázás, a kudarc csak a tanulási folyamat része, és minél több van belőle, annál nehezebb az adott dolog, tehát annál többet is ér ez a tanulás, mert „nagyobbra fog nőni” általa. Kitartás és elkötelezettség kérdése az egész, és már annak is örül, ha nem tökéletesen csinálja.
De hogy jön ez ahhoz, hogy ki mennyire jó társaság?
A fixed mindset típusú ember hajlamos úgy viselkedni, hogy kicsinek érezzük magunkat mellette. Kigúnyol, ha elesünk, élcelődik a hibáinkon, és rámutat kicsinységünkre és bénaságunkra, ami különösen feltűnő a saját tökéletessége mellett. Ők azok, akik előtt nem akarunk hülyeséget beszélni, és százszor is meggondoljuk, hogy mit mondunk.
Az ilyen ember mindent és mindenkit tükörnek néz. Milyen vagyok hozzá képest? Milyen fényt vet rám, ha ez a hobbim, a barátom stb.? Kényszeresen saját magukkal és a tükörképükkel foglalkoznak. Ez a hozzáállás fertőző. Ha van néhány ilyen kompetitív, másokat lejárató gyerek egy csoportban, akkor hamarosan a teljes csoportnak ilyen hangulata és hozzáállása lesz. Egy fixed mindset típusú barát közelében kényelmetlenül érezzük magunkat, mert a saját növekedésünket is gátolja a hozzáállásával. Azon izgulunk, hogy miért fog kigúnyolni, lealázni, ezért defenzív üzemmódba váltunk. Visszafogjuk magunkat, nem kockáztatunk, kételkedni kezdünk magunkban.
Örül a sikereinknek
Ezzel szemben a growth mindset lehetővé teszi, hogy az ember függetlenedjen a hibák, tévedések negatív hatásától – és ezeket másokra sem vetíti ki. Growth mindset baráttal jó együtt lógni, nem félünk attól, hogy rossz színben tűnünk fel, önmagunk lehetünk. Ráadásul mivel nem folyamatosan a tükörbe néznek, ezért jobban is tudnak figyelni ránk. Azt érezzük velük, hogy megértenek és elfogadnak – a figyelmük nem önmagukon és rajtunk (a gyengeségeinken) van, hanem a köztünk lévő kapcsolaton. Az ilyen barát őszintén tud örülni a mi sikerünknek, és cserébe mi is az övéknek – hiszen a growth mindset is fertőző.
Ha egy kapcsolatban nem érzed jól magad, ha kényelmetlen az együttlét, akkor valószínűleg már mindketten fixed mindsetben vagytok. Érdemes átváltani growth mindsetre. Fogadd el magad egy folyamatos fejlődésben lévő lénynek, és ne pedig késznek, felnőttnek. Persze ez nem jelenti azt, hogy önelégülten azt gondold, hogy na én fejlődöm, tehát szuper társaság vagyok másoknak. Az önelégültség, a túlzott önbizalom amúgy is a fixed mindsethez tartozik. Inkább az a lényeg, hogy ahhoz, hogy jó társaság legyél, az egyik alap az, hogy kényelmesen, elfogadóan viszonyulj a saját tökéletlenségedhez. Hogy megértsd azt, hogy nem a gyengeségeid definiálnak, és leeresztheted a pajzsot, amivel véded magad.
Dweck tanácsai a következők: vedd kevésbé komolyan magad, hiszen a tökéletlenségeid azok, amikhez mások kapcsolódni tudnak. Tanulj meg nevetni magadon, és élvezd, hogy erre mások is képesek. Legyél tanuló, ne pedig tanár. Kérdezz, ha valamit nem értesz, és ne izgulj már annyit azon, hogy elszúrod a dolgokat. Végül ez oda fog vezetni, hogy nemcsak te, de akik veled kapcsolatban vannak, azok is nagyobb esélyt kapnak, hogy élvezzék az életet.
