A témában felhalmozódott eddigi tanulmányok szinte kivétel nélkül adatok közötti együttjárások leírására szorítkoztak, azaz azt mérték fel, hogy a közösségi médiában való jelenlét egyéni különbségei mennyire korrelálnak a lelki jólléttel. Ezeknek a vizsgálatoknak a legnagyobb limitációja az, hogy nem képesek oksági kapcsolatok feltárására. Például sosem lehetünk biztosak abban, hogy azért boldogtalanabbak-e az emberek, mert sokat lógnak a neten, vagy pont fordítva: azért töltenek sok időt online, mert eleve boldogtalanabbak.
A Kansasi Egyetemen Jeffrey Hall és munkatársai a világon egyedülálló módon kísérleti módszerekkel igyekeztek utánajárni annak, hogy milyen hatással van a közösségi média használatától történő visszavonulás az életminőségünkre. Következtetéseikről a Research Digest összefoglalója alapján számolunk be.
Csak semmi Facebook, Insta, Twitter vagy Snapchat
Hall és kollégái 5 csoportba osztották a kísérlet résztvevőit. Voltak, akiknek azt mondták, hogy továbbra is úgy és annyit használják a közösségi médiát, ahogy eddig. A többiektől viszont azt kérték, hogy 4 platformot (Facebook, Instagram, Twitter, Snapchat) aktívan kerüljenek el 7, 14, 21 vagy 28 napon keresztül. Ez alatt az időszak alatt minden egyes nap végén naplóbejegyzéseket készítettek a személyek arról, hogy milyen tevékenységgel mennyi időt töltöttek (például evéssel, munkával, tévénézéssel, netezéssel). Rövid kérdőíveket is kitöltöttek esténként arról, hogy aznap mi jellemezte az érzelmi jóllétüket, milyennek tartották az életminőségüket és mennyire érezték magukat magányosnak.
Voltak, akik nem bírták a teljes megvonást
Előfordult, hogy a vizsgálatban résztvevők nem voltak képesek mellőzni a közösségi média használatát. A kutatók azt tudták monitorozni, hogy kifejtenek-e valamilyen aktivitást a személyek (mondjuk posztolnak-e vagy lájkolnak), de arra sajnos nem volt lehetőségük, hogy a passzív nézelődésről is tudomást szerezzenek. Így is voltak azonban olyanok, akiket ki kellett zárni a kísérletből, ami végül egy nem túl nagy elemszámú, 130 fős mintával tudott lezajlani. A kapott adatokat statisztikai elemzéseknek vetették alá a tudósok, de nem találtak szignifikáns összefüggéseket. Tehát semmilyen különbséget nem mutattak érzelmi jóllét, életminőség vagy magányosság szempontjából azok, akik tartózkodtak a közösségi média használatától, azokhoz képest, akik az eddigieknek megfelelően továbbra is aktívak voltak az online térben.
Az összefüggés hiánya is eredmény, ráadásul nem is olyan meglepő
A közösségimédia-jelenlét csökkentését vagy megszüntetését vizsgáló eddigi tanulmányok is meglehetősen vegyes képet mutattak. Voltak kutatások, amelyek a magány kismértékű enyhülését írták le, míg mások az elvonási tünetek kialakulására hívták fel a figyelmet. Szép számmal akadtak azonban olyan munkák is, amelyek szintén nem találtak összefüggéseket a közösségi média elhagyása és a pszichés jóllét mutatói között.
Érdemes fenntartásokkal kezelni a kísérletet
Természetesen jogos kritika Hall és kollégái kutatásával kapcsolatban, hogy a résztvevők létszáma meglehetősen csekély volt, illetve nem lehetett kiszűrni a passzív használat előfordulását. Ugyanakkor a szerzők azzal védekeznek, hogy amennyiben a hatások kimutatásához statisztikailag nagy elemszámokra van szükség, akkor lehet, hogy ezek eleve annyira gyengék, hogy tulajdonképpen a való életben sem bírnak akkora gyakorlati relevanciával. Azt azonban elképzelhetőnek tartják, hogy egyes emberek sokkal jobban profitálnak a megvonásból, mint mások. Jelentős lépés lehet például azoknak az életében, akik kontrollt vesztettek a képernyő előtt töltött idő fölött, tehát eleve problémásabb használat jellemzi őket. Az is elképzelhető, hogy a közösségi média elhagyása csak hosszabb távon fejti ki a pozitív hatásait, így azokat pár hét alatt nem tudták megragadni a kutatók.
Lehet más okod is a digitális méregtelenítésre
Noha úgy tűnik, hogy a mentális egészségünk nem feltétlenül ezen fog múlni, attól még számos valid okunk lehet arra, hogy – akár hosszabb szünetek beiktatásával – mérsékeljük az internethasználatunkat. Vezethetnek minket adatvédelmi megfontolások vagy annak az igénye, hogy más, hitelesebb forrásokból tájékozódjunk a világ dolgait illetően, és elkerüljük a fake news terjedésének való kitettséget. A kütyük túlzott használata ráadásul a környezetünkre nézve is rendkívül káros. Szerencsére azonban pár egyszerű lépés betartásával már te is sokat tehetsz azért, hogy zöldebben netezhess. Ezekről az alábbi cikkünkben olvashatsz:
Több káros anyagot termelünk netezéssel, mint a teherautókkalLehet zöldebben is használni a kütyüket. Interjú Balla Csöngével és Lukács Bencével.
Tovább olvasom
