Egy nemzetközi viszonylatban is egyedülálló hazai kutatás, a PRO JUNIOR, mintegy 100 hazai gyermekorvos bevonásával, közel 1000 gyermek esetében vizsgálta az antibiotikumkúra mellékhatásainak és a probiotikumfogyasztás szokásainak a kapcsolatát. A kutatás aktualitását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy jelentése adta, amely arra mutatott rá, hogy a túlzott antibiotikumhasználat hatására az előrejelzések szerint 30 év múlva az antibiotikumrezisztencia áldozatainak száma tovább növekszik, és ez okból mintegy 20 millió haláleset lesz valószínűsíthető évente világszerte.
Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy a fertőző betegségek megelőzése és hatékony kezelése napjainkban sem elhanyagolható probléma. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az antibiotikumok nélkül sok rutin orvosi beavatkozás kockázata sokszorosára nő. Ilyenek például a nagyobb sebészeti műtétek, a tumorterápiák vagy a szervtranszplantációk is. Az antibiotikumrezisztencia komoly egészségügyi kockázatot jelent, amelynek a visszaszorítása csak átgondolt, valóban indokolt antibiotikumhasználat és járványügyi kontroll mellett valósítható meg.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Az antibiotikumrezisztencia kockázatát elsősorban a lakosság körében szükséges tudatosítani, illetve olyan visszaszorítási stratégiákat kidolgozni, amelyek követése egyszerűen megvalósítható minden ember számára. A PRO JUNIOR kutatással, valamint a kiegészítő kommunikációs anyagokkal a munkacsoport a tudatos antibiotikumalkalmazásra és a kiegészítő probiotikus terápiára szerette volna felhívni a figyelmet. Mindemellett azt is érdemes tisztázni, hogy szükséges-e mikrobiomot támogató étrend antibiotikum- és probiotikumkúra esetén, és milyen egyszerű praktikákkal tudunk részt venni hétköznapi emberként ebben a stratégiában.
E kutatás kapcsán azonban érdemes először a fogalmakat tisztázni. A fertőző betegségek megelőzésében és leküzdésében az antibiotikumok szerepe megkérdőjelezhetetlen, noha alkalmazásuk csak átgondoltan, egyéb járványügyi intézkedésekkel együtt történhet. A helytelenül alkalmazott antibiotikumok hatására a mikroorganizmusok genetikai állománya megváltozik, ellenálló törzsek alakulnak ki, amely következtében az antibiotikumterápia hatástalanná válik, és a fertőző megbetegedések elterjedése, intenzitása, valamint azok okozta halálozás növekszik.
Az ellenálló, azaz rezisztens törzsek mindenhol előfordulnak a világon. Megtalálhatóak emberben, állatban, vízben, táplálékban stb., így csak komoly humán-, állatgyógyászati és élelmiszer-biztonsági kontroll fékezheti meg a rezisztens törzsek terjedését. A WHO 2015-ben kidolgozott akcióterve kiemelten foglalkozik az antibiotikumrezisztencia tudatosításával, oktatásával, kutatásával, a fertőzések egyéb módon történő megelőzésével, csökkentésével, az antibiotikumok észszerű használatával (humán- és állatgyógyászatban), illetve új vakcinák, gyógyszerek fejlesztésével. Az antibiotikumhasználaton túli lehetőségeink a fertőzésekkel szemben a higiéné és a járványügy eszközeinek alkalmazása. Ezen eszközök mellett azonban érdemes a humán védekező képességünkhöz is visszatérni, azt támogatni (védőoltások, az immunrendszer reaktivitását növelő eljárások).
És azt tudtad, hogy...?
- A közforgalomban lévő, helytelenül alkalmazott antibiotikumokra egyre több baktériumtörzs ellenállóvá vált.
- Jelenleg világszerte 700 000 ember hal meg évente a kórokozó mikroorganizmusok antibiotikumrezisztenciája következtében.
- 2050-re az antibiotikumrezisztencia áldozatainak száma növekszik, a WHO számításai alapján mintegy 20 millió haláleset valószínűsíthető évente világszerte.
- Az antibiotikumok mellett a fertőzések megelőzéséhez és azokkal szemben, elsősorban a higiéné és a járványügy eszközeinek fokozott alkalmazása szükséges.
- Az emberi test mintegy 40 trillió baktériumot tartalmaz, amelyek 99%-a a vastagbélben lévő mikrobiomot alkotja.
- A humán genom változása szoros kapcsolatban volt a vastagbél mikrobiomjának változásával.
- A probiotikum étrend-kiegészítők választása átgondolt, megalapozott döntés eredménye kell legyen, amelyet befolyásol a betegség, a készítmény baktériumösszetétele, csíraszáma és antibiotikumrezisztenciája.
- Antibiotikumkúra esetén javasolt a bélmikrobiomot támogató étrendet bevezetni.
A humán mikrobiom szerepe az antibiotikumrezisztencia csökkentésében
Bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben. A humán genom változása szoros kapcsolatban volt a vastagbél mikrobiomváltozásával. A vastagbél mikrobiomdiverzitásának fenntartása egészségvédő, betegségmegelőző hatású. A vastagbélben a bélflóra a béllumenben, illetve a nyálkahártyához kötődően kolonizáló, emberi szervezet számára hasznos baktériumtörzseket jelenti (kisebb részben vírusok és gombák is találhatóak a bélflórában). A vastagbél mikrobiomösszetétele, változatossága, azaz diverzitása függ a táplálkozástól, ami kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás mellett biztosítható leginkább.
Két táplálkozási tényező befolyásolja különösen a bélflórát. Az egyik a savanyított tejtermékek (hagyományos, élőflórás, probiotikus) rendszeres, mindennapi fogyasztása, amely javasolt a mikrobiom diverzitásának megtartása vagy helyreállítása érdekében. A probiotikus tejtermékek olyan hasznos baktériumokat (főleg lactobacillusokat és bifidobacteriumokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbél lumenében kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekezőrendszer épségét. A másik táplálkozási tényező a prebiotikumként (a probiotikus baktériumtörzsek tápláléka) is szerepet játszó élelmi rostok, amelyek változatos forrásból történő fogyasztása szintén a mikrobiom diverzitását segíti.
Pro- és prebiotikumok
A WHO definíciója szerint a probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gazdaszervezet egészségét szolgálják. A probiotikumok a humán mikrobiom egyes mikrobáival azonosak, illetve azokhoz hasonlók, de bevitelük szájon át, táplálékkal vagy gyógyászati készítménnyel történik. A probiotikumok alkalmazásának alapja az a természetes szerep, amelyet a béltraktus mikrobái játszanak az ember egészségének előmozdítása érdekében. Probiotikumokat tartalmaznak természetes formában a savanyított tejtermékek (joghurt, kefir). Ezek a tejtermékek mintegy 10 500 éve az emberi táplálkozás részei, fogyasztásuk hozzájárul a megfelelő összetételű bélflórához.
Ma már kapszula, por formájában is, étrend-kiegészítőként kaphatók probiotikumkészítmények, amelyek különböző dózisban és baktérium-összetételben megtalálhatóak a polcokon. Érdemes körültekintően és átgondoltan e termékkörhöz nyúlni, és tudatosan, szakemberek irányításával a megfelelő baktériumcsoportot, megfelelő csíraszámban tartalmazó, ellenőrizhető forrásból származó, jó minőségű étrend-kiegészítőket választani. A probiotikumkészítmény kiválasztásánál hasonlóan körültekintően kell eljárni, mint az antibiotikum választásánál, felírásánál. Nem mindegy, hogy mely betegségre, milyen összetételű, dózisú készítményt alkalmazunk. Antibiotikumterápia mellett alkalmazott probiotikumtörzsek vonatkozásában elvárás, hogy az adott antibiotikummal szemben ellenálló legyen (intrinsic rezisztencia). Az adott betegségben hatékonynak bizonyuló probiotikum tehát a terápiában alkalmazott antibiotikummal szemben ellenálló, biztonságos legyen, így kijelenthető, hogy nemcsak az antibiotikumterápia célzott, hanem a mellette alkalmazott probiotikumkezelés is. Például a Lactobacillus reuteri DSM 17938 probiotikus törzs a leggyakrabban alkalmazott antibiotikumok felére, kiemelendően a penicillinre rendelkezik rezisztenciával.
A Magyar Gyermekorvos Társaság Házi Gyermekorvosi Szekciója és a Házi Gyermekorvosok Egyesülete PRO JUNIOR kutatásának célja az volt, hogy felhívja a humán mikrobiom védelmének fontosságára a figyelmet, illetve arra, hogy a probiotikumválasztás ugyanolyan hozzáértő döntés legyen, mint az antibiotikum felírása. A probiotikumok mint étrend-kiegészítők választása se ad hoc történjen, hanem a betegség függvényében, a hatóanyag, illetve annak antibiotikumrezisztenciája ismeretében. A probiotikus készítmények választásában sem a reklámok az iránymutatóak, hanem a szakemberek tudása és tapasztalata. E szakemberkör nemcsak a háziorvost, szakorvosokat, hanem a dietetikusokat, gyógyszerészeket, ápolókat, gyógyszerészasszisztenseket is jelenti.
A kutatásról bővebben
A kutatás képet kívánt adni arról is, hogy hazánkban kapnak-e a gyermekek probiotikumos étrend-kiegészítőt antibiotikumkúra esetén, és ha igen, milyet, milyen alapon választanak a házi gyermekorvosok vagy szülők a kapható termékek közül. Vizsgálták azt is, hogy van-e érdemi különbség a probiotikumok között, és eltérő tünetek tapasztalhatóak-e a különböző probiotikumok fogyasztása esetén.
A prospektív, multicentrikus, randomizált országos kutatásba 94 háziorvosi praxisban 1013 beteg (3-14 éves gyermekek) bevonásával vizsgálták az antibiotikum (amoxicillin+klavulánsav, cefalosporinok) okozta gyomor-bélrendszeri tünetek (hányás, hasi fájdalom, puffadás, étvágytalanság, hasmenés, véres széklet) előfordulásának gyakoriságát és erősségét. Az intervenciós vizsgálatban az antibiotikummal kezelt betegek egyik csoportja Lactobacillus reuteri Protectis-terápiában, másik csoportja egyéb, előre nem meghatározott, kiegészítő terápiában részesült. A célzott probiotikus terápiát az antibiotikumkezelés idejére és még 5 napig kapták a bevont betegek. A Lactobacillus reuteri DSM 17938 az egyik legkutatottabb probiotikum törzs a 0-3 éves korosztályban, amelyet anyatejből izoláltak, biztonságosságát koraszülöttek és immunszupprimáltak körében is igazolták. Mindemellett a Lactobacillus reuteri DSM 17938 igazoltan rezisztens penicillinszármazékokkal szemben, így ezekkel az antibiotikumokkal együtt biztonságosan adható. A vizsgálat kiemelendő eredményei, hogy a gyermekek több mint negyede (511 főből 151 fő) nem részesül bélflóravédelemben, tehát semmilyen probiotikus kiegészítést nem kap antibiotikumterápia alatt. A célzott Lactobacillus reuteri Protectis-terápia szignifikánsan jobb eredményeket mutatott mind az össztüneti pontszámban, azaz a tünetek intenzitásában, mind a mellékhatás előfordulásának gyakoriságában az antibiotikumkezelés alatt, illetve a teljes megfigyelési időben (antibiotikumkúra + 5 nap) is.
Létezik bélflórát támogató étrend?
Mikrobiomtámogató étrend tulajdonképpen a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelynek kiemelendő része a fermentált, élőflórás, probiotikus tejtermékek (kefir, joghurt, joghurtital) és az antibiotikumterápiához célzottan megválasztott probiotikumos étrend-kiegészítők fogyasztása. A Lactobacillus reueri Protectis anyatejből izolált, így gyerekeknek, időseknek, gyenge immunrendszerűeknek is biztonsággal adható, még akár immunszupprimált betegeknek (például AIDS-betegek, szervátültetettek) is, valamint rezisztens, gyakran felírt antibiotikummal szemben. Az immunvédekezésben kulcsfontosságú humán bélmikrobiom összetételét befolyásoló tényező a megfelelő, prebiotikus hatású élelmi rost bevitele is, így a bélflórát támogató étrend része a naponta fogyasztott savanyított tejtermékek fogyasztása mellett a változatos forrásból származó rostfogyasztás is.
Az élelmi rostok azok a növényi, nem keményítő jellegű poliszacharidok, amelyek nem emészthetőek az emberi szervezet számára. Az élelmi rostok közül prebiotikumként az inulin, a rezisztens keményítő, a galakto-, frukto-oligoszacharidok emelendők ki. A szükséges élelmi rost bevitele elsősorban a legalább 40 dkg (inkább 60-80 dkg) zöldség és gyümölcs (kevesebb gyümölcs, inkább zöldségek) fogyasztásával fedezhető. Beilleszthetőek az étrendbe az olajos magvak, a lenmag vagy a psyllium (útifű maghéj) is. Az ajánlott napi rostbevitel felnőttek számára 25-30 g, bőséges folyadékfogyasztás (legalább 8 pohár folyadék) mellett. Gyermekeknek 100 kcal energiabevitelre 0,5 g rost elegendő. Ez kisgyermekeknél általában napi 15 g-ot, nagyobbaknál 20 g-ot jelent. Fertőző betegségek megelőzésében és kezelésében is különösen fontos a főzés közbeni higiénére, a friss, kifogástalan nyersanyagok felhasználására felhívni a figyelmet.
Az antibiotikumterápia szabályai
- Csak orvosi utasításra szedjünk antibiotikumot! Ne kérj soha feleslegesen, pl. vírusos fertőzésre! Az orvos által rendelt antibiotikumot az előírásnak megfelelően kell szedni! Orvosi felügyelet nélkül ne kezdj antibiotikumkúrába!
- Bízd az orvosra, hogy milyen antibiotikumra és mennyi ideig van szükség! Ne használj korábbi betegségből maradt antibiotikumot! Ne fogadj el másnak felírt antibiotikumot, ahogy te se oszd meg mással! Ne hagyd abba a kúrát előbb, valamint ne is szedd hosszabban, mint ahogy az orvos rendelte!
- Bízd a probiotikum választását is az orvosra! Csak az orvos tudja, hogy melyik probiotikum melyik antibiotikum mellett hatásos. A nem szakszerűen kiválasztott probiotikum olyan, mintha semmit sem szedtél volna be.
Összefoglalásként elmondható, hogy a mikrobiomtámogató étrend része a fermentált, élőflórás, akár probiotikus tejtermékek és helyesen megválasztott probiotikus étrend-kiegészítők fogyasztása. Antibiotikumterápia során a megfelelő probiotikum megválasztásával a gyomor-bélrendszeri mellékhatások gyakorisága és súlyossága csökkenthető. A célzott probiotikumkezelés antibiotikumterápia mellett szakember feladata, hatásköre. A probiotikum választásakor annak antibiotikumrezisztencia-profilja az elsődleges szempont antibiotikumterápia esetén.
