A Wall Street Journal például egy olyan német informatikai cégről írt, ahol sikeresen átálltak a nyolcról az ötórás munkanapokra. A vállalat tulajdonosa, Lasse Rheingans még alkalmazottként dolgozott, amikor megfigyelte, mennyi idő megy el a közös levelezőlisták olvasásával és a hírfolyamok tekergetésével. Ezért, amikor megvette a vállalatot, be is vezette az ötórás munkanapokat.
Öt óra munkáért a teljes fizetés
Sokszor érezzük úgy, hogy az ebédszünet vagy bizonyos feladatok elvégzése után simán belefér még, hogy pár cicás videó segítségével újult erőre kapjunk. Az igazság viszont az, hogy ezektől a szünetektől valójában nem töltődünk fel. Rheingans szerint sokkal kifizetődőbb, ha az első öt órában fókuszáltan dolgozunk, a munkaidő végeztével pedig a számunkra legalkalmasabb módon kapcsolódunk ki. Éppen ezért Rheingans vállalatánál a munkaidő alatt tilos belépni a közösségi oldalakra, minimalizálják a munkához nem kapcsolódó csevegéseket, a dolgozók telefonja a táskájukban van, a céges maileket naponta kétszer csekkolják, az értekezletek pedig ritkán tartanak negyedóránál tovább.
A tulajdonos úgy gondolja, a rövidebb munkanapok bevezetésével a dolgozók is elégedettebbek, és ebből adódóan jobb minőségű munkát végeznek. A cég az ötórás munkanapok miatt vonzó munkahelynek számít, így az egyébként jelentős munkaerőhiány sem érinti a vállalatot. Ehelyett viszont a dolgozóknak jóval több szabadideje van. Itt a legtöbb alkalmazott már reggel 8-kor aktívan dolgozik, a munkaidő kezdete azonban rugalmas. Persze van, akinek a családja nehezen szokta meg, hogy délután 1-ig nem lehet vele kommunikálni, a legtöbben viszont a rövidebb munkanap pozitív hatásairól számoltak be: van, aki új hobbiba kezdett, más aktívabb szociális életet tud élni, és van olyan alkalmazott is, aki részmunkaidőben másodállást vállalt.
Lasse Rheingans több nemzetközi vállalat munkarendjét is megvizsgálta mielőtt úgy döntött, hogy bevezeti az új rendszert. Ezek egyike egy amerikai cég volt, ahol 2015-ben álltak át az ötórás munkanapokra. A cég vezérigazgatója, Stephan Aarstol elmondta, hogy kezdetben ugyan nagy sikert aratott az ötórás reform, később viszont annyival jobb lett az alkalmazottak cégen kívüli élete, hogy ez a munka minőségének a romlásához vezetett. Megoldást végül az hozott, hogy az ötórás munkanapokat csak a nyári hónapok alatt alkalmazzák.
Brian Kropp, a Gartner kutatója a HR-gyakorlatokat vizsgálja. Véleménye szerint az ötórás munkanap létjogosultsága valós, hiszen egyre több munkavállaló számára jelent nagyobb motivációt a rugalmasság és a szabadidő, mint a magasabb fizetés. Emellett több kutatás eredménye szerint is a legtöbb alkalmazott naponta csak 4-5 órát képes koncentráltan dolgozni, ezért a munkaidő lerövidítése valójában nem csökkenti a vállalat teljesítményét. És bár nehézségek így is adódnak, hiszen a legtöbb cég elég gyorsan összeomlana, ha az összes alkalmazott kezéből délután 1-kor kiesne a ceruza, a jól működő és bejáratott rendszer sokat dobhatna az alkalmazottak munkakedvén.
