Az érintettek fogsora a legtöbb esetben alvás közben kezd önálló életet élni, aminek ők maguk nincsenek is tudatában. Gyakran a partnerek fedezik fel a dolgot, amikor felébreszti őket a fogcsikorgás zaja. A bruxizmus hátterében meghúzódhatnak olyan káros szokások is, mint a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás, de gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat. Leggyakrabban azonban komolyabb lelki zavarokat jelez, ha éjszaka folyamatosan csikorognak a fogaid – állítják az Elemental által megszólaltatott szakértők.
Leggyakrabban a stressz áll a fogcsikorgatás hátterében
A stressz és a bruxizmus megjelenése között komoly összefüggés figyelhető meg a kutatások tanúsága szerint. Egy idén megjelent tanulmányból az derül ki, hogy a fogcsikorgatásra hajlamos személyek szervezetében magasabb a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje. Egy másik esetben a tudósok arra lettek figyelmesek, hogy közvetlenül a csikorgatás előtt az érintettek agytevékenysége és pulzusszáma megemelkedik – ez arra utalhat, hogy az idegrendszer is szerepet játszik a dologban.
A testi bajok hátterében gyakran lelki problémák állnak – véli dr. Vaile Wright, az Amerikai Pszichológiai Társaság szakértője. Ebbe sokan bele sem gondolnak, holott például a fejfájás vagy a gyomorgörcsök is gyakran mentális okokra vezethetők vissza. A stressz láncreakciót indít el a szervezetben – magyarázza dr. Matthew Cooper, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem pszichológiaprofesszora. Amikor valaki komoly lelki megterhelés alatt áll, agya úgy fogja fel, hogy külső fenyegetés éri a szervezetet, ezért vészriadó-üzemmódba kapcsol. Megemelkedik az agyban a kortizol szintje, minek következtében felgyorsul a pulzus, az ember izzadni kezd, illetve más rendellenes testműködéseket is tapasztal.
A szervezet riadót fúj
A stressz hatására folyamatos szorongással járó betegség is kialakulhat, ami állandóan felfokozott állapotban tartja a szervezetet, és a kortizol mellett más, a viselkedést és a hangulatot befolyásoló neurotranszmittereket, például szerotonint és dopamint is aktivizál. A felmérések szerint a bruxizmussal diagnosztizált személyek gyakrabban észlelik magukon a szorongás és a depresszió tüneteit, mint azok, akik nem csikorgatják a fogaikat éjszaka.
A stressz által kiváltott riadó állapotában adrenalin termelődik, amelynek feladata a (vélt) fokozott izommunkához szükséges energiaigény biztosítása. Az így termelődött fölös energiát le kell vezetnie a szervezetnek, ezért kényszeres izommozgások jelentkezhetnek, köztük a fogcsikorgatás – magyarázza Cooper. A stressz az alvás szabályozásáért felelős hormonok egyensúlyát is felboríthatja, ami szintén okozója lehet az éjszakai fogcsikorgásnak. Nem véletlen, hogy az alvásproblémák gyakran utalnak stresszre vagy depresszióra.
Személyiséged is befolyásolja, hajlamos vagy-e csikorgatni a fogadat. Azok az emberek, akik fogékonyak a megterhelő érzelmekre, mint az idegesség, a harag vagy a szorongás, gyakrabban végeznek apró, akaratlan mozgásokat. Egy 2010-es kutatásban a magukat neurotikusként leíró személyek nagyobb arányban számoltak be a bruxizmus tüneteiről, mint mások – habár, mint kiderült, az alanyok egy része inkább csak beképzelte magának a fogcsikorgást mint a szorongás gyakori tünetét.
Fogászati problémákat és gyomorgörcsöket is okozhat
A bruxizmusnak ártalmas következményei is lehetnek az egészségre – figyelmeztet dr. Mariela Padilla, a Dél-kaliforniai Egyetem fogorvosi karának docense. Az állandó fogcsikorgatás a normálisnál nagyobb erőkifejtésre kényszeríti a rágóizmokat, és ez arcfájdalmakat, tenziós fejfájást, fülfájást, de akár nyaki fájdalmakat is okozhat. Az állkapocsra nehezedő terhelés is megnőhet, minek következtében rágáskor fájdalmak jelentkezhetnek, illetve nehézkessé válhat a száj ki- és becsukása.
Fogászati problémák is felléphetnek – folytatja Padilla –, ugyanis a fogak mozgása és összekoccanása roncsolhatja a fogzománcot. Olykor kisebb részek le is törhetnek a fogakból, vagy egyéb, kisebb károsodás léphet fel. Ilyenkor érdemes fogorvoshoz fordulni, aki segít a fogak épségének helyreállításában és a megfelelő rágás kialakításában.
Olykor még az is előfordulhat, hogy a rágóizmok akaratlan mozgásakor a szervezet tévesen azt hiszi, hogy éppen eszünk, ezért beindulnak az emésztési folyamatok, például a gyomorsav termelődése, ennek mellékhatásaként pedig gyomorgörcs jelentkezhet. Nem véletlen, hogy az emésztési problémák is a stressz gyakori tünetei közé tartoznak.
A kiváltó okokat kell megszüntetni
A bruxizmus megszüntetéséhez a kiváltó okokat kell megismerni és leszámolni velük – mondja Padilla. Érdemes mérsékelni a dohányzást, a kávé- és alkoholfogyasztást, és más olyan káros szokásokat, amelyek növelhetik a probléma kialakulásának esélyét. Stressz ellen érdemes különböző meditációs, például mindfulnessgyakorlatokat, jógát bevetni, esetleg terápiás szakember segítségét kérni. Különösen lefekvés előtt néhány órával érdemes nyugtató tevékenységet végezni , pozitív gondolatokra koncentrálni, ezzel csökkenthető a nyomás.
A rendszeres testmozgás szintén segíthet. Ilyenkor ugyanis levezeted a felgyülemlett energiát, valamint a mozgás elősegíti a stressz legyűrésében hasznos hormonok termelődését az agyban. Érdemes jobban odafigyelni a testünkre, hogy észrevegyük, ha valami nincs rendben. Tudd, mikor kell változtatni, és mi az, amit tenned kell lelki és fizikai egészséged érdekében.
