A Magyar Kardiológusok Társasága az idei Szívünk Napján, a szeptember 22-én a Millenáris parkba meghirdetett rendezvényén a szakma legelismertebb szakembereivel egyebek mellett abban segít majd, hogy megtanuljunk bánni a szívükkel, a panaszainkkal, hogy az ismeretek segítségével a tragédiákat mi magunk előzhessünk meg.
Nem teszünk eleget azért, hogy elkerüljük a bajt
Szívinfarktus – talán az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak az idősebbek, de a fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő emberek is megrémülnek. Ma még leginkább a férfiak érintettségéről tudunk, pedig sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, csakhogy ők gyakran még kevésbé figyelnek a tünetekre. Évente 20-25 ezer ember kap szívinfarktust, és ez csak tavaly 5550 életet követelt. Ugyan ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát várunk, mielőtt orvosi segítséget kérünk, emellett pedig sajnos az életmódunk sem segíti a megelőzést.
„Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségünk szempontjából. Köszönhetően a korszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával – ezeken a helyeken az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban. Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy megúszta, nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar” – mondja prof. dr. Csanádi Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
“Nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb infarktusom, hanem az, hogy mikor”Mi a sorsa egy örökletes magas koleszterinszinttel küzdő betegnek, ha létezik hatékony gyógyszer a problémára, de nem elérhető? Két érintett is mesélt nekünk.
Tovább olvasomHa viszont nem csupán a szívinfarktus utáni halálozást nézzük, hanem egy tágabb kört, akkor évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban keringésleállás miatt – aminek a leggyakrabban épp az előbb emlegetett szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő év, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő. De a korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel. Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik vagy hal el.
A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését és persze ezzel egyidőben a mentőszolgálat segítségét kéri. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni, hiszen sok esetben rajtuk múlik a beteg élete. A keringés nélküli betegnél mellkaskompressziót, vagyis mellkasnyomást kell alkalmazni, percenként százszor. Fontos, hogy közben kérjünk orvosi segítséget.
A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktust átélt betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják. Az életmódváltáshoz tartozik a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a kontrollvizsgálatokon való rendszeres részvétel, az előírt gyógyszerek rendszeres szedése végig a 365 nap során.
Ez a legnagyobb, hangsúlyozottan a lakosságnak szervezett rendezvény, tehát nemcsak betegekhez, hanem az egészségesekhez is szól. A szervezők idén is szeretnék felhívni a figyelmet a legfontosabb szív- és érrendszeri betegségekre, arra, hogy ez a legnagyobb gyilkos, az a betegség, amiben a legtöbben halnak meg, ráadásul idő előtti, elkerülhető halálozásról van szó. De arra is kitér a rendezvény, hogy miként segíthetünk másoknak, például mit kell tennünk, ha mellettünk egy ember infarktust kap.
A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez hazánk az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden évben szeptember végén, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre. Az ingyenes rendezvény megszervezésének éppen az a célja, hogy olyan információkat juttasson el a teljes lakossághoz, amelyek segítségével nemcsak felismerhetik a tüneteket, de kérdezni is tudnak, ha szakemberhez kerülnek. A szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset együttesen. A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal, több mozgással, a dohányzás elhagyásával, egészségesebb táplálkozással, valamint rendszeres szűrővizsgálatokkal.
