Mikroműanyagoknak azokat az 5mm-nél kisebb műanyagdarabokat nevezzük, melyek a környezetben jelen lévő műanyaghulladék bomlásával kerülnek a természetes vizekbe. Előfordulásukat régóta vizsgálják a tudósok, de korábban még nem születetett átfogóbb tanulmány arról, mennyire jelentenek veszélyt az ivóvízbe kerülve – írja a BBC.
A jelentés szerint nincs közvetlen veszély
Napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája a műanyagszemét folyamatos halmozódása, mely egyebek mellett súlyosan károsítja a tavak, folyók és tengerek vizét. Az Egészségügyi Világszervezet azután rendelt el vizsgálatot, hogy újságírók tavaly műanyagdarabkákat találtak több népszerű ásványvízben is.
A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mikroműanyagok a jelenlegi fertőzöttségi szinten nem jelentenek közvetlen veszélyt, a darabkák ugyanis a szervezetbe kerülve nem bomlanak le, hanem gyorsan áthaladnak rajta, és hamar távoznak onnét. A szakemberek azonban hozzáteszik, további kutatások szükségesek a témában, mielőtt ténylegesen bizonyító erejűnek fogadhatnánk el ezeket az állításokat.
Keveset tudni a témában
A megfelelő víztisztítási eljárások, melyek kiszűrik például a fekáliát és más káros anyagokat, a mikroműanyagok 90 százalékát is sikeresen eltávolítják a vízből, mielőtt az a háztartásokba kerülne – állítja dr. Bruce Gordon, a WHO szakértője. A világszervezet ezért nem adott ki külön figyelmeztetést a műanyagdarabkákra vonatkozóan, hanem arra intenek, inkább a tényleges veszélyforrásokkal, például a vízbe került ürülékkel kell foglalkozni, mely évente egymillió ember halálát okozza a világon.
Rengeteg a megválaszolatlan kérdés a vizek műanyag-fertőzöttségével kapcsolatban. Nem tudni például, miért szennyezettebbek az ásványvizek, mint a sima csapvíz – talán a víz forrása vagy a palackozáshoz használt műanyag lehet a ludas. Azt sem tudjuk, pontosan mennyi műanyagdarabka található a vizekben, és ezek formája és pontos kémiai összetétele is ismeretlen.
