Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ugye milyen jó, amikor kiderül, hogy igazunk van? Annyira jó, hogy ha nincs így, akkor azt nem is fogadjuk el, és inkább addig megyünk, amíg valahogy ki nem derítjük, hogy mégiscsak nálunk az igazság.
Többször bizonyították már, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel fogadják el azokat az állításokat és tényeket, amelyek a saját nézeteiket, véleményüket vagy elvárásaikat igazolják. A University College London pszichológus kutatói nemrég publikált tanulmányukban megint igazolták ezt a jelenséget – számol be a Neuroscience News.
Megelégszünk a válasszal, ha az minket igazol
Gyakori jelenség például, hogy egy páciens tökéletesen megelégszik azzal az orvosi diagnózissal, amely a saját előzetes reményeit támasztja alá, ha viszont olyan eredményeket prezentál számára a doktor, amelyek szembemennek a várakozásaival, akkor inkább másik szakember véleményét is kikéri. Filip Gesiarz kísérleti pszichológus, a kutatás vezetője szerint könnyebben fogadjuk el azoknak a tényeknek az igazságtartalmát, amelyek alátámasztják a saját előfeltevéseinket.
Gasiarz és munkatársai 84 alanyt kértek fel arra, hogy vegyenek részt egy online játékban, amelyben egyes állításokat kellett az igazságtartalmuk szerint kategorizálni. A játék közben annyi bizonyítékot gyűjthettek az állításokkal kapcsolatban, amennyit akartak, és többletpontot kaptak, ha egy általuk feltárt információ a helyes irányba mutatott, viszont pontlevonással járt, ha téves volt.
A játékosok tehát csak akkor maximalizálhatták a pontszámukat, ha minél több valós információt gyűjtöttek. Mégis az történt, hogy amikor olyan információval találkoztak, amelyik megerősítette az előzetes feltevésüket, gyakran abbahagyták a további kutatást, és megelégedtek a kapott – igaz vagy hamis – válasszal.
A kutatók szerint ez a jelenség különösen érdekes napjainkban, amikor szinte a világ összes tudása egyetlen kattintásra a rendelkezésünkre áll. A kutatás következő szakaszában a tudósok azt fogják megvizsgálni, miként változik ez a fajta elfogultság aszerint, hogy kiről van szó. Vajon például a gyerekek vagy a depressziósok hasonlóan elfogultak a tényekkel kapcsolatban, mint a felnőttek, illetve az egészségesek? Gasiarz és csapata reméli, hogy hamarosan erre is megtalálják a választ.
