A PAD (peripheral artery disease), azaz a perifériás artériás betegség gyakran előforduló érprobléma, amelynek a lényege, hogy a beszűkült artériák miatt romlik a végtagok – általában a láb – vérellátása. A betegség jellemzőiről a Harvard Medical School számolt be.
Mozgás közben jelentkezik
A perifériás artériás betegség leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Ilyenkor az érfalban zsíros plakkok alakulnak ki, amelyek szűkítik az ér átmérőjét és csökkentik a vér áramlását. Az érelmeszesedés kapcsán elsősorban általában a szívről beszélünk, pedig a szervezetben megtalálható összes artériát érintheti – így alakul ki a PAD. Bár korábban úgy gondolták, hogy a betegség leginkább a férfiakat érinti, mára egyértelművé vált, hogy ez nem így van.
A PAD miatt a végtagokban fellépő fájdalom, görcsök, zsibbadás eltér más, testmozgással kapcsolatos fájdalmaktól: jellemzően mozgás közben jelentkezik és rövid pihenő után elmúlik, míg a testgyakorlatok okozta izomfájdalom akár órákig vagy napokig is tarthat.
A PAD csak az izmokra hat, az ízületekre szerencsére nem. „Akkor gondoljunk rá, ha lépcsőzés vagy felfelé gyaloglás közben fáj, emiatt pedig azon vesszük észre magunkat, hogy meg-megállunk” – magyarázza dr. Aruna Pradhan, a Harvard kardiológusa. Súlyosabb esetekben előfordulhat ülő vagy fekvő állapotban is.
Annak ellenére, hogy a PAD leggyakoribb tünete a fájdalom, nem minden beteg tapasztalja. Vannak, akik csak gyengeséget vagy fáradtságot éreznek, fájdalom és görcsök nélkül, azonban pihenés hatására ezek a tünetek is enyhülnek. Előfordul az is, hogy lassan gyógyuló sebek, a láb hidegsége, színének elváltozása, a lábszőr vagy a körmök növekedésének lelassulása jelzi a betegséget.
Kockázati tényezők
Szerencsére az állapot nem öröklődő, de több tényező is hozzájárul a kialakulásához. Ezek közé tartozik az életkor, a magas vérnyomás, a magas koleszterin, a dohányzás és a cukorbetegség. A PAD egyúttal arra is figyelmeztet, hogy magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is, hiszen a betegségben szenvedő emberek szervezetében általában nemcsak a végtagokban, de a szív és az agy körüli artériákra is jellemző az érelmeszesedés.
Ha a PAD tüneteit tapasztaljuk, mindenképp forduljunk orvoshoz. A betegség diagnosztizálásához az orvos a bokán mérhető vérnyomást hasonlítja össze a karon mért vérnyomással, és ehhez hagyományos vérnyomásmérőt és speciális ultrahangkészüléket alkalmaz. Emellett előfordulhat, hogy MRI vagy röntgen segítségével mérik fel az erek elzáródását.
Nem késő változtatni!
A PAD kezelése életmódváltással kezdődik, beleértve a dohányzásról történő leszokást, a rendszeres testmozgást, a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és egészséges zsírokban gazdag táplálkozást. Az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha a jelentkező fájdalom miatt kerüljük a testmozgást, hiszen épp a rendszeres fizikai aktivitás segít javítani az állapoton: csökkenti a tüneteket és javítja a mobilitást. Néhány orvos konkrét edzéstervet is ajánl annak érdekében, hogy a páciens állapota fokozatosan javuljon.
A betegség diagnosztizálása után általában koleszterin- és vérnyomáscsökkentő gyógyszereket és véralvadás-csökkentőt írnak fel. Ha az elzáródás súlyos, előfordulhat, hogy műtéti beavatkozásra van szükség. Az angioplasztika során katétert helyeznek a problémás érbe, ennek segítségével egy kis ballont fújnak fel, aminek hatására kitágul az ér. Ha az artériák nagy része súlyosan blokkolva van, az angioplasztika nem megoldható – ilyenkor bypassműtétre van szükség.
A PAD állapot kezelésére irányuló lépések sajnos nem gyógyítják a betegséget, viszont megakadályozzák, hogy rosszabbodjon. Az alsó végtagi verőérszűkület Magyarországon több mint 400 ezer embert érint. Az adatok riasztóak: hazánkban háromszor annyi az érszűkület miatt végzett amputáció, mint az európai átlag, márpedig ezek egy része elkerülhető lenne tudatos életmóddal és kellő odafigyeléssel.
