Abban egyetértünk, hogy nagyon kevés ember megy szívesen fogorvoshoz. A britek 45 százaléka például kifejezetten szorong, ha be kell ülnie a fogorvosi székbe, 12 százalékuk pedig kizárólag vészhelyzet esetén venné rá magát a látogatásra. Sokak számára már egy rutinellenőrzés gondolata is álmatlan éjszakákat okoz. A The Conversation szedte össze, hogy mit érdemes tenni a megelőzésért, illetve hogyan győzhető le a félelem.
Egyre rosszabb lesz
Kutatások szerint rosszabb állapotban vannak a fogai azoknak az embereknek, akik félnek a fogorvostól. Ennek oka, hogy a szorongás miatt gyakran egyszerűen nem mennek el az előre egyeztetett időpontra, elhanyagolják a szájápolást, ahogy sokszor a fogmosási technikájuk sem megfelelő. Ehhez jöhet még a dohányzás, ami ínygyulladáshoz vezet, valamint a magas cukorbevitel, ami hozzájárul a lyukak kialakulásához.
A nem megfelelő szájhigiéné sokféleképpen befolyásolhatja az emberek életét. A fogakkal kapcsolatos problémák hátráltathatnak a mindennapjainkban is, hiszen sokkal kevésbé szívesen mosolygunk vagy beszélgetünk, ha nincsenek rendben a fogaink, sőt a törött vagy hiányzó fogak az evést is megnehezítik. Ennek ellenére rengeteg ember van, aki tényleg csak akkor fordul orvoshoz, ha már elviselhetetlen fájdalmat érez.
Ördögi kör
Ha a páciens hosszú ideig nagy ívben elkerüli a fogorvosi rendelőt, könnyen előfordulhat, hogy annyi fogászati problémája halmozódik fel, hogy a következő alkalommal már komplex kezelésre, például gyökérkezelésre lesz szükség. Ezt általában a kezeletlenül hagyott lyukak eredményezik. A nagyobb kezelések nagyobb kellemetlenséggel is járnak, ez pedig csak tovább erősíti a páciens félelmét.
Természetesen bármilyen fogászati kezelés előidézhet nyugtalanságot és szorongást, de azok számára, akik tartanak a fogorvostól, egy összetettebb, akár több alkalmat igénybe vevő kezelés kész rémálom lehet.
Fogorvosi bódítás
A dentálfóbiások számára megoldás lehet a fogászati bódítás. Ilyenkor a beteg nyugodt és kábult a fogászati beavatkozás közben. Ezt éber szedációnak nevezik. A leggyakoribb bódító módszerek: inhalációs szedálás, ahol dinitrogén-oxid (kéjgáz) és oxigén belégzése történik, valamint orális szedálás, gyógyszerek lenyelése útján. Fontos azonban, hogy ezt a módszert csak olyan fogorvosok alkalmazhatják, akik részesültek képzésben, így kellő tapasztalattal rendelkeznek. Éppen azért, mert ilyen módszereket nem minden rendelőben alkalmaznak, előfordulhat, hogy a kiszemelt fogorvoshoz hosszú a várólista. Ez sem túl jó, mert aki retteg a fogászati kezelésektől, a hetekig tartó várakozástól csak rosszabb állapotba kerül, a problémája is súlyosbodhat, viszont attól egyre jobban fél, hogy hagyományos kezelésre menjen.
Más módszerek
Vannak olyan rendelők, ahol kognitív viselkedésterápiával igyekeznek megnyugtatni a pácienseket. Egy korábbi kutatás eredményei szerint a terápia hatékonynak bizonyult a fogorvostól való félelem leküzdésében, így nem volt szükség bódításra.
Mindenki, de különösen a dentálfóbiások jól teszik, ha nagy hangsúlyt fektetnek a probléma megelőzésére. Tanuljuk meg a fogmosás megfelelő technikáját, mellette pedig szokjunk le a dohányzásról – ezt nem csak a szájunk egészsége fogja megköszönni. Ezek a lépések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a páciensek magabiztosabbak legyenek a fogápolásban, segítenek megelőzni a problémák kialakulását, ezzel együtt a komolyabb orvosi beavatkozásokat is.
A fóbiák leküzdése minden esetben nehéz, de mindenképp érdemes foglalkozni velük, ha a félelem befolyásolja az általános egészségünket és a mindennapjainkat.
