Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kevesen vannak olyan szerencsések, hogy nem kell különösebben odafigyelniük a kiadásaikra. Ha te sem tartozol közéjük, akkor hallgass a szakértőkre, mert kiderült, hogy sok apróság van, amiről nem is gondolnád, mennyit segít.
Nemcsak hogy nehezen vesszük rá magunkat a spórolásra, de csak nagyon kevés ember tudja valóban hatékonyan növelni a megtakarításait, pedig a legtöbbünknek szüksége van rá. Mit tehetünk, hogy ne apadjon túl gyorsan a bankszámlánkon levő összeg? Erre keresi a választ a TED videójában Wendy De La Rosa viselkedéskutató.
Nem a rendelkezésre álló összeg a meghatározó
Egy kutatás során a résztvevők egy csoportja havonta, a másik csoport hetente kapta meg összesen ugyanazt az összeget. Kiderült, hogy azok az emberek, akik hetente kaptak kisebb összeget, jobban tudtak spórolni, mint azok, akik a hónap elején, egyben kapták meg a bevételüket – utóbbi csoport tagjai az összes pénzt elköltötték. Ez a kísérlet azt mutatja, hogy a körülmények milyen fontos szerepet játszanak a spórolás hatékonyságában.
Kötelezd el magad!
Általában kétféleképpen látjuk magunkat, ha pénzről van szó: van egy jelenlegi és egy jövőbeli énünk. A jövőben tökéletesek leszünk, elegendő pénzt teszünk félre a nyugdíjas életünkre, elkezdünk rendszeresen edzeni, és a szüleinket is gyakrabban hívjuk fel. Ilyenkor általában megfeledkezünk arról, hogy a jövőbeli énünk pontosan ugyanaz az ember, akik most vagyunk.
Ezt bizonyítja az a kísérlet, amelyben hónapokkal az adóbevallás elkészítése előtt kérdezték meg az alanyoktól, hogy mennyi pénzt tennének félre, ha kapnának adóvisszatérítést. Ekkor még nem tudhatták, hogy valóban fognak-e pénzt visszakapni, és átlagosan 27 százaléknyit akartak félretenni. A másik csoportnak az adóbevallás időszakában tették fel a kérdést, tájékoztatva őket arról, hogy biztosan kapnak visszatérítést. Ők átlagosan az összeg 17 százalékát szerették volna félretenni. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a jövőbeli énünkbe nagyobb bizalmat fektetünk – így ha a tökéletesebb jövőbeli énünkre bízzuk a spórolást, azaz előre elhatározzuk, hogy mikor mennyit teszünk majd félre, akkor azt teljesítve többet fogunk tudni megspórolni, mint ha folyamatosan, nap nap után akarunk nem költekezni.
Ebben segítenek az olyan applikációk, amelyekkel előre el tudjuk határozni és be tudjuk táblázni, hogy mikor mennyit akarunk félretenni. Ezek a segédeszközök majd figyelmeztetnek a saját magunknak tett ígéreteinkre.
Használd ki az átmeneteket!
Nem véletlen, hogy újévkor és hétfőn nagyobb lendülettel kezdjük teljesíteni a fogadalmainkat. Egy kísérletben két, megtakarításra felhívó reklámszöveg hatékonyságát vizsgálták. Mindkét reklámnak azonos volt a célcsoportja, azonban az egyik úgy szólította meg az közönséget: „Az idő múlik. Készen állsz a nyugdíjas éveidre?”, a másik ezzel szemben azt kérdezte: „Hamarosan 65 éves leszel, készen állsz a nyugdíjas éveidre?”. Utóbbi felhívta a figyelmet a fordulópontra – és akiket ezzel a szöveggel szólítottak meg, jóval nagyobb hajlandóságot mutattak a takarékoskodásra. Mindegy, hogy új hetet, évet vagy évszakot kezdünk el, az emberek motivációja hirtelen megnő. Ezt kihasználva, segíthet, ha most beállítasz egy emlékeztetőt a következő születésnapod előtti napra, megjelölve azt a célt, amit addigra el szeretnél érni a megtakarításaiddal – és el is kötelezed magad mellette.
Menedzseljük a kisebb kiadásainkat!
Sokan akár minden nap belefutunk a kisebb összegek elköltésébe, hiszen például sokkal kényelmesebb kiugrani ebédszünetre, mint előző este megfőzni a másnapi ebédet. Egy kávé itt, egy pizza ott, és máris az egekben vannak a kiadásaink. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, kevés csupán a felismerés. Érdemes kipróbálni, hogy mi történik, ha az ember akkora összegre csökkenti a hitelkártya keretét, amennyit havonta elkölteni szándékozik. Ilyen esetekben, ha további kiadásokat tervezünk, végig kell menni egy hosszadalmas procedúrán, ez pedig sokszor már önmagában elég ahhoz, hogy elmenjen a kedvünk a költekezéstől. Egy másik jó módszer, ha nem az összeget limitáljuk, hanem kiszámoljuk, hogy hetente vagy havonta hány alkalommal költhetünk pénzt a különböző dolgokra. Például szabjuk meg, hogy hetente hány alkalommal fér bele, hogy étteremben együnk, vagy havi hány utat tehetünk meg taxival ahelyett, hogy a tömegközlekedést választanánk. Ezeket észben tartani sokkal könnyebb, mint folyamatosan matekozni az elköltött pénz összegével.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mindannyian emberek vagyunk, és sokszor irracionális elvárásokat támasztunk magunkkal szemben. Ez így van akkor is, ha a spórolás a téma. Igyekezzünk ezt észben tartani, hiszen így sokkal könnyebb lesz változtatni a berögzült szokásainkon.
