Nem véletlen, hogy sokan a kritikus gondolkodást tartják napjaink egyik legfontosabb készségének, melynek elsajátítására nagy szükségünk van a 21. század hihetetlen mennyiségű és gyorsaságú információáradatának közepén. Ez a képesség lehetővé teszi, hogy több szempontból is megvizsgáljuk saját, illetve mások érveit, megkérdőjelezzük, és objektív alapokra helyezzük a kapott információkat ahelyett, hogy azonnal felülnénk nekik, vagy szubjektív véleményünknek engednénk a témában, és elkerüljük az általánosítást. A Psychology Today szakértője összeszedte, mely képességekre van szükségünk ahhoz, hogy a megfelelő kritikus gondolkodást kifejleszthessük magunkban.
A kritikus gondolkodás tizenkét alapköve
#1 – Kíváncsiság
Legelőször is fontos, hogy mindig érdekeljenek bennünket a dolgok mögött megbúvó mélyebb összefüggések és okok, mely hozzáállás segít benne, hogy ne dőljünk be a felszínnek, még ha az meggyőzőnek is tűnik. Mindig többet akarjunk tudni, ne érjük be az egyszerű magyarázattal.
#2 – Nyitott gondolkodás
Ahelyett, hogy kötnénk az ebet a karóhoz, mindenáron ragaszkodnánk saját véleményünkhöz egy adott témában, hallgassuk meg mások érveit, ismerjünk meg a miénktől eltérő álláspontokat. Ha nyitottak vagyunk új nézőpontokból megvizsgálni egy adott dolgot, sokkal többet tudhatunk meg róla, mint ha pusztán korábbi tapasztalatinkra és előítéleteinkre hagyatkoznánk.
#3 – Énhatékonyság
Az énhatékonyság azt jelenti, hogy hiszünk magunkban és a saját képességeinkben, tehát úgy gondoljuk, megfelelő módon tudunk érvelni és vitatkozni egy adott diskurzusban, és bízunk ítéleteink helyességében, abban, hogy megfelelő módon tudjuk mérlegelni és feldolgozni az adott információkat.
#4 – Figyelem
A megfelelő kritikus gondoláshoz szükséges, hogy ne terelődjenek el gondolataink, hanem képesek legyünk összpontosítani egy adott tárgyra és célra, egyben mindig tisztában legyünk annak összes aspektusával, kellően átlássuk a kérdéses dolgot.
#5 – Céltudatosság
Mindig legyen elegendő motivációnk arra, hogy elérjünk egy adott célt, vagyis ne külső kényszer hatására kezdjük el bővíteni ismereteinket, hanem belső késztetést érezzünk rá, hogy minél nagyobb tudással vértezzük fel magunkat.
#6 – Kitartás
Fontos, hogy sohase adjuk fel félúton, hanem mindig állhatatosan fejezzük be, amit elkezdtünk, és ne csüggedjünk akkor sem, ha bonyolult feladat elé nézünk, melyben nem egykönnyen érünk célba.
#7 – Rendszerezés
Sokkal könnyebb dolgunk van, ha felállítunk egy pontos rendszert, melybe aztán besoroljuk és eltároljuk a kapott új információkat. Ez segít abban, hogy a feladatra koncentráljunk, és mindig tisztában legyünk a rendelkezésünkre álló tényekkel, ahelyett, hogy összevissza kéne keresgélnünk őket.
#8 – Igazságkeresés
Sohase elégedjünk meg azokkal az igazságokkal, melyeket készen kapunk, hanem mindig törekedjünk rá, hogy több szempontból, ellentétes véleményeket ütköztetve is megvizsgáljuk azokat. Így kiderül, valójában mennyi torzításmentes igazságtartalom rejlik egy-egy állításban, melyről azt várják, hogy valósként fogadjuk el.
#9 – Kreativitás
A kritikus gondolkodás egyik alapköve, hogy mindig új és új szemszögekből legyünk képesek látni a dolgokat, addig ismeretlen oldalaikat fedezve fel, melyhez fontos, hogy kellően kreatívak legyünk, folyamatosan találjunk ki új ötleteket, egy adott dologról ne csupán általánosan elfogadott és jól ismert klisék jussanak eszünkbe.
#10 – Szkepticizmus
Mindig legyünk gyanakvók, semmit se vegyünk kész ténynek addig, amíg több szempontból megvizsgálva nem tudjuk bizonyítani annak objektív valóságtartalmát.
#11 – Önreflexió
Legyünk tisztában saját tudásunkkal, illetve annak korlátaival, azzal, hogy milyen előítéletek és korábbi tapasztalatok torzíthatják el véleményünket egy adott tárgyban. Ha tudjuk, hogy mik a gyengéink, illetve erősségeink, azt is tudjuk, mire kell ügyelnünk annak érdekében, hogy áthidaljuk a problémákat, majd eljussunk a megoldásig.
#12 – Találékonyság
Azon képesség, melynek révén tudjuk, hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló külső és belső erőforrásokat egy adott célra, hogy minél sikeresebben elérhessük azt. Ha kellően leleményesek vagyunk, azt is tudjuk, miként hozzuk helyre esetleges hibáinkat, és megvizsgáljuk, miben rejlett a tévedés oka, továbbá mindig új és új megoldásokat tudunk találni egy adott problémára.
