Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A migrénes fejfájás az egyik leggyakoribb orvosi probléma, melytől a világon átlagosan minden tizedik ember szenved, közülük kétszer olyan mennyiségben fordul elő nők, mint férfiak esetében. A migrén hátterében a gyermekkorban átélt traumák is meghúzódhatnak.
Intenzitásától függően egy migrén négy, de akár hetvenkét óráig is eltarthat. A krónikus fejfájás számtalan negatív hatással van mindennapi életünkre, meggátol benne, hogy az otthoni vagy munkahelyi teendőinket megfelelően elvégezhessük. A kialakuláshoz vezető okokkal nincsenek teljesen tisztában a szakértők. Többek közt genetikai okokra és életmódbeli hatásokra is vissza szokták vezetni a migrénes tüneteket, de a fájdalomérzetért is felelős ún. háromosztatú agyi ideg működési zavarait is emlegetik mint kiváltó tényezőt. A Good Therapy blog cikkében a fejfájást esetlegesen kiváltó gyermekkori stresszhatásoknak járt utána.
Az átélt negatív élmények hatására sérül az idegrendszer működése
Lehetséges, hogy a migrének kiváltó oka agyunk stresszhelyzetekre adott hibás válaszában keresendő. Kutatók úgy találták, hogy testünknek a migrénes fejfájásra adott reakciói (hányás, émelygés, fájdalom, a stresszhormonok gyarapodása) meghaladják a normálisnak számító szintet. Még akkor is, mikor éppen nem szenvednek fejfájástól, a migrénre hajlamosabb emberek agya felfokozottabban reagál a különböző behatásokra. Elménk idegműködésének jelentős része gátló hatású, mely folyamatok célja megakadályozni, hogy a különböző neurokémiai anyagok túltermelődjenek az agyunkban. A felfokozott ingerlékenység tompítja a gátló folyamatok hatását, ezáltal megnöveli a fájdalomra való érzékenységünket.
Köztudott, hogy a folyamatosan átélt stressz miként képes befolyásolni agyunk működését, megváltoztatni azt, hogyan reagál elménk az adott belső vagy külső hatásokra. A gyermekkorukban az átlagnál nagyobb érzelmi megpróbáltatásoknak kitett emberek gyakran kevésbé tudják megfelelően lenyugtatni magukat egy adott negatív behatás esetén, ezért ők rosszabbul reagálnak a stresszhelyzetekre, mint szerencsésebb háttérrel rendelkező társaik. Vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyermekkorban különböző traumákon (szülői bántalmazás, elhanyagolás, érzelmi zsarolás, szexuális zaklatás) átesett személyek körében az átlagnál gyakrabban fordulnak elő migrénes panaszok, de a kapcsolat fordítva is igaz, vagyis a folyamatosan fejfájással küzdő felnőttek esetében átlagban kétszer olyan gyakori a gyermekként átélt fokozott stressz előfordulása.
A gyerekkori traumák és a migrén közötti kapcsolat összefüggésbe hozható idegrendszerünk működésével, pontosabban a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg között meghúzódó neurális tengellyel, mely testünknek a stresszhelyzetekre adott válaszreakcióit szabályozza. Mikor fenyegető ingerek érnek bennünket, testünk felkészül egy esetleges konfliktusszituációra. Emésztésünkből és immunrendszerünkből agyunk izmainkba irányítja át az energiát, hogy sikeresen megvédhessük magunkat. Szívdobogásunk meggyorsul, vérnyomásunk emelkedik, és több adrenalint termel szervezetünk, mint nyugodtabb pillanatainkban.
Mint említettük, a gyermekkorunkban ért tartósabb negatív hatások révén sérülhet ennek a védelmi mechanizmusunknak a működése, ezáltal kevésbé leszünk képesek felkészülni egy adott stresszhelyzetre, kontroll alatt tartani magunkat a szituációban. Ilyenkor szervezetünkben túlteng a mellékvese által termelt kortizol, melyet stresszhormonnak is nevezünk. Ez okozhatja a migrénes panaszokat, melyek a krízisszituációt követően órákig eltarthatnak, a túltermelt hormon mennyiségétől függően.
A nehéz gyermekkor nem jelenti automatikusan azt, hogy egész életünkben stressztől és fejfájásoktól fogunk szenvedni. Rengeteg olyan gyógymód létezik, mellyel visszaállíthatjuk idegrendszerünk megfelelő működését, többek közt a rendszeres testmozgás vagy a meditációs gyakorlatok. A kognitív viselkedésterápia is segítségünkre lehet abban, hogy elsajátítsuk a ránk nehezedő stresszel való megbirkózás sikeres stratégiáit. A migrénes fejfájások kutatása még igencsak gyerekcipőben jár, azonban, ha a stressz valóban jelentős szerepet játszik kialakulásukban, annak kezelése elősegítheti a migrénes tünetek csökkenését. Abban az esetben, ha úgy érezzük, hogy krónikus fejfájásaink komolyabban akadályozzák napi működésünket, mindenképp forduljunk szakemberhez.
