Kinga és Timi egymás legjobb barátnői, mióta világ a világ. Dávid Timi barátja már három éve. Hárman egy társasághoz tartoznak, hétvégente közösen kirándulnak, csütörtökönként pedig összejárnak ők hárman, és még öt-hat haverjuk. Nemrég Timi elhívta Kingát kávézni, és bevallotta neki, hogy megismerkedett egy másik fiúval, akivel azóta is rendszeresen találkoznak. Nem tudja, mi legyen, egyelőre nem szeretné, hogy Dávid megtudja. Kingának először jólesett, hogy Timi így megbízik benne, bár helytelenítette a dolgot. Ahogy múlt az idő, egyre rosszabbul kezdte érezni magát. Zavarban volt Dáviddal a közös estéiken, nem tudta, mit mondjon, mit ne mondjon neki. Önmagát is elkezdte utálni azért, hogy hazudik és titkolózik. Kinga mindig is egyenes lánynak tartotta magát, nem igazán tetszett neki, hogy most nem lehet őszinte. Attól is félt, hogy véletlenül elszólja magát, feldúlva ezzel legjobb barátai kapcsolatát. Nem akarta megbántani Timit, de egyre jobban neheztelt rá, hogy ilyen helyzetbe hozta. Szép lassan elkezdte magát kihúzni a közös programok alól, inkább otthon maradt. Nem bírt találkozni velük. De még ott is rágta a lelkiismeretfurdalás, hogy titkolózik Dávid előtt.
A fenti csak egy tipikus példa, de hány ilyen hétköznapi titok van még? A dolgozó, aki eltitkolja a közvetlen munkatársai elől, hogy új állást keres. A férj, aki nem akarja nyomasztani feleségét az anyagi problémákkal. A HR-es, aki nem szólhat az embereknek, hogy leépítés lesz.
Kétféle okból szoktunk titkolózni. Az egyik az önvédelem, mi magunk azt akarjuk, hogy ne derüljön ki rólunk valami, mert annak a következményei negatívan hatnának ránk. Illetve vannak olyan titkok, amiket mások bíztak ránk, rajtunk kívül állnak, de mégis valamiért meg szeretnénk őrizni őket. Akármi is az ok a titoktartásra, ugyanolyan negatív hatással lehet az életünkre.
Belső motivációs konfliktus
A fő belső konfliktust a titkokkal kapcsolatban az okozza, hogy egy titok lezárja a kapcsolódást másokkal. Az ember alapvető igénye, hogy kapcsolódjon másokhoz, minél nyíltabb, minél intimebb egy kapcsolat, annál inkább jutalmazó annak, aki részt vesz benne. A titoknak ellentétes hatása van, megakadályozza a nyíltságot. Az ember elzár dolgokat mások elől, figyelnie kell magára, hogy mit mondhat, így a kapcsolat távolodik. Az a motivációs konfliktus – hogy a természetes emberi igényed ellenében kell játszanod – már önmagában fárasztó.
De a titkok nemcsak akkor dolgoznak, mikor éppen azzal találkozol, aki elől meg szeretnéd őrizni, hanem akkor is, amikor egyedül vagy. Egy nagy és nehéz titok nyomhatja a lelked, eluralhatja a gondolataid minden helyzetben. Ez hatalmas mentális kapacitást emészt fel anélkül, hogy kezedben lenne a megoldás.
A titok elárulása megkönnyebbülést okoz
Általában a titkok feltárása, a kitárulkozás nagy megkönnyebbülést szokott okozni. Ezért is szoktunk egyes embereket a bizalmunkba avatni, ahogy tette ezt a fenti sztoriban Timi Kingával. De néha tényleg veszélyes, mivel rossz hatással lehet ránk, ha nem tartjuk meg a titkainkat. Nagy dilemma ez.
Kutatók egy kísérletsorozatban – melyet a szokásokkal ellentétben nem fehér egyetemistákkal végeztek, hanem átlagemberekkel – nyomába eredtek a titkok hatásainak.
Mennyit tud a tudomány az emberi lélekről?És azokéról, akik nem fehér, középosztálybeli egyetemisták?
Tovább olvasomA titkolózás fárasztó
A következőkre jutottak. Azok az emberek, akik titkokat őriztek, nagyobb fáradtságról számoltak be. A fáradtság egyik oka a korábban említett mentális erőfeszítés volt, amit annak érdekében tettek, hogy belső motivációs csatájukat lejátsszák, és hogy el ne árulják a titkot véletlenül. A másik oka viszont az a társas izoláció volt, amit a titoktartó elszenved. Ahogy Kinga elkezdte kihagyni a barátaival való találkozásokat, úgy minden titok arrafelé irányít, hogy elszigeteld magad másoktól. Vagy az őszinteséged hiánya, vagy a konkrét kapcsolódások kerülése okozza az elszigetelődést, a magány érzését. Ami fárasztó.
Megnézték azt is, hogyan jelennek meg a titokkal kapcsolatban az énképet rontó érzések. Zavar (nem tudok megfelelően viselkedni), szégyen (nem vagyok megfelelő), bűntudat (rossz vagyok). Ezen érzések megjelenése függött attól, hogy milyen okból tart valaki titkot. Ha úgy gondolja, hogy nemes, jó okból őriz meg egy információt, akkor az jóval kevésbé volt kimerítő, és jóval kisebb negatív hatással volt az énképére, mintha nem tudta maga előtt megfelelően igazolni a titoktartást. De még a jó célból őrzött titkok is növelték a társas elszigetelődést, és valószínűleg hosszú távon azok is kimerítővé válnak emiatt.
Rontja a teljesítményt máshol is
Ha összehasonlították titoktartók és titkokra éppen nem gondolók intellektuális és társas teljesítményét különböző gyakorlatokban, akkor azt találták, hogy a titkolózók még teljesen nem veszélyes helyzetekben is visszafogottabbak, kevésbé kapcsolódnak másokhoz. A teljesítményük is rosszabb lett, kevésbé kitartóak voltak egy feladat megoldásában, nem volt energiájuk odafigyelni és hosszabban dolgozni rajta.
Minél nagyobb volt a titok miatti belső konfliktus, annál fárasztóbb is volt megőrizni. Ráadásul az ilyen személyek sokkal több negatív érzésről, szomorúságról, félelemről számoltak be.
Azért ne rohanj elárulni minden titkodat
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
A titkok tehát rossz hatással vannak a kedvünkre, a teljesítményünkre, az általános elégedettségünkre és az énképünkre. Megszabadulni egy titoktól pedig jó érzés szokott lenni. Mégsem az a rövid távú triviális válasz, hogy akkor szépen tárjuk fel minden titkunkat. Nem véletlenül őrizzük azokat. Gondolkodó emberként valóban lehet, hogy jól ítéljük meg a kockázatot, és romboló hatása lehet a titokkal való előállásnak.
Mire jó akkor ez a sok kísérlet a titok hatásairól? Leginkább arra, hogy feltehessük magunknak a helyes kérdéseket, alaposabban megérthessük a motivációinkat, a szándékainkat és a lehetséges hatásokat azért, hogy ezek mentén okosabb, jobb döntést hozhassunk a titok megtartásáról vagy elárulásáról. Mik ezek a kérdések?
Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket
Mik a motivációim a mostani, konkrét helyzetben? Mely motivációk vannak konfliktusban egymással? Magam és az összes érintett számára mik lennének a következményei a titok elárulásának vagy megtartásának? Mennyire érzem magam elszigeteltnek a titok miatt? Mennyit jut eszembe akkor, amikor egyedül vagyok? Hogyan hat a titok a közérzetemre, a fáradtságomra, mennyire befolyásolja a teljesítményemet nem kapcsolódó feladatokban, helyzetekben? Milyen egyéb, magamra vonatkozó érzéseim vannak a titokkal kapcsolatban? Mik a múltbeli tapasztalataim a titkok kezelésével? Mi lenne a megfelelő módja és időpontja a titkom feltárásának?
Jó kérdésekkel felszerelkezve, ezeket megválaszolva megtalálhatjuk a módját, hogy úgy szabaduljunk meg a titok negatív hatásától, hogy az nem ront, hanem javít kapcsolatainkon.
