Sok minden múlhat azonban a körülményeken. A The Conversation számolt be a legfrissebb eredményekről, melyek szerint vannak olyan esetek, amikor a szemkontaktus teremtése a rosszindulat jele lehet.
Körülményektől függ a jelentése
A kutatók három kísérlet során jósolták meg a vizsgált alany viselkedését, ha versenyhelyzet adódik. Az első kísérletben szemkövető segítségével figyelték meg 75 ember retináját, mialatt egy másik emberrel egy bizonyos összegű pénzen kellett osztozniuk. Abban az esetben, ha a másik ember szemébe néztek, alacsonyabb ajánlatot tettek.
Egy másik kísérletben 53 ember nézett a vele szemben ülő arcára vagy szemébe. Azok, akik felvették a szemkontaktust a másik emberrel, jellemzően kevésbé kedvező munkaszerződést kínáltak, mint azok, akik az arc más területére fókuszáltak.
Elosztod vagy ellopod?
Az angol Golden Balls televíziós program szabályai szerint az utolsó fordulóban a játékosoknak lehetőségük van arra, hogy megnyerjék a jackpotot. Két golyó van előttük, egy lopás és egy osztozás feliratú.
A két játékos megbeszéli, hogy ki melyik golyót választja. Ha mindketten az osztozás mellett döntenek, a jackpotot fele-fele arányban vihetik haza, azonban ha mindketten a lopást választják, senki sem kap a nyereményből. Abban az esetben, ha csak az egyik játékos dönt úgy, hogy osztozkodna, a másik viszont a lopást választja, a jackpot teljes összegét az viheti haza, aki a lopás mellett döntött. Tehát a játékosok érdeke meggyőzni egymást arról, hogy a másik mindenképp az osztozást válassza.
Kutatók vizsgálták, hogy a játékosok közötti szemkontaktus mértékéből lehet-e arra következtetni, hogy melyik golyót választják a beszélgetés végén. Az eredmények szerint valójában pont fordított arányban létesült szemkontaktus a résztvevők között, mint vártuk volna: azok, akik gyakrabban néztek a másik szemébe, nagyobb valószínűséggel választották a lopást.
Hol az igazság?
Míg a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a szemkontaktus a becsületesség és megbízhatóság jele, ezek az eredmények nem voltak meglepők a kutatók számára. Az állatvilágban az egyedek közvetlenül támadás előtt néznek mélyen egymás szemébe, itt a szemkontaktus a kihívás és a fenyegetés jele. Úgy tűnik, hogy versenyhelyzetben az ember is követi ezt a példát.
Érdemes ezeket az eredményeket szem előtt tartani például az üzlet világában, ahol az emberek, akik közvetlenül a szemünkbe néznek, nem feltétlenül olyan jóindulatúak, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Sőt, több ázsiai országban egyenesen a tiszteletlenség jele, ha egy magasabb státuszú emberrel veszed fel a szemkontaktust.
Megijedni azonban nem kell a dologtól, hiszen az itt említett kutatások versenyhelyzetben – tárgyaláson vagy egy vetélkedőben – fennálló körülményeket vizsgáltak. Teljesen más a helyzet a barátok vagy családtagok között, úgyhogy ne feltételezz semmi rosszat, ha a nagymamád a szemedbe néz, mielőtt megkérdezi, hogy ízlik-e a leves.
