A csend manapság egyre nagyobb luxus. Az autók zaja, az útszéli építkezés, a légkondi zúgása, a szomszéd fűnyírója csak egy pár példa arra, hogy hova tűnik a csend az életünkből. De vajon milyen hatással van a csendesség hiánya az egészségünkre, és hogyan élvezhetjük gyakrabban a néma állapotot? A TED videójában erre kereste a választ Mathias Basner zajkutató.
Egyre nagyobb árat fizetünk
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős zaj rossz hatással van a hallásunkra. Amikor például egy koncert után cseng a fülünk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy valami olyat tettünk, amivel – ha csak ideiglenesen is, de – hozzájárultunk a hallásunk károsodásához. Nem csak a hallásunk az egyetlen, amire ártalmas a túl hangos zaj, a többi következmény kevésbé egyértelmű, de éppolyan ártalmas az egészségünkre.
De mi számít zajnak?
Kellemetlen, túl erős hangok? Nem ennyire egyértelmű. Ha kifizetünk több ezer forintot egy zúzós koncertért, hiába nagyon hangos a zene, nem fogunk rá zajként tekinteni akkor sem, ha hosszú távon káros az egészségünkre. Nem úgy, mint az az ember, aki két utcával arrébb lakik, és az odaszűrődő zenétől nem tud a kedvenc könyvének olvasására koncentrálni. Ő kétségkívül zajként definiálná még a legjobb bandák fellépését is.
Miért legyünk csendben?
Csendet teremteni majdnem lehetetlen küldetés. Különösen a városban a forgalom, a nyüzsgés és a tömeg mellett. 2011-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint Nyugat-Európában 1,6 millió egészséges évet vesztegetünk el minden évben a környezetünk zajai miatt.
Az egyik legfontosabb hatása a zajnak, hogy megnehezíti a kommunikációt, emiatt pedig fel kell emeljük a hangunkat, ha azt akarjuk, hogy halljon minket a másik. Extrém esetekben akár a párbeszéd megszakítására is szükség lehet, és sokszor félreértéseket is eredményez a túlzott háttérzaj. Érthető tehát, hogy sok kutatás szerint rosszabbul teljesítenek azok a gyerekek, akik iskolája zajosabb környezetben található.
Egy másik érdekes megfigyelés, hogy azoknál az embereknél, akik huzamosabb ideig tartózkodnak zajos környezetben, nagyobb az esély a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására.
A zaj stresszforrás, főleg olyan esetekben, amikor nem tudjuk befolyásolni azt. A szervezetünk elkezd különböző stresszhormonokat, adrenalint és kortizolt termelni, aminek következtében nem csak a vérünk összetétele változik meg, de a vérerek is merevebbek lesznek. Epidemiológiai vizsgálatok támasztják alá, hogy összefüggés van a zajterhelés és a stroke, az infarktus vagy a magas vérnyomás kialakulásának kockázata között. Ez pedig sokakat érint, hiszen a zajforrásokat ma már szinte lehetetlen kikerülni.
Egy friss kutatás megállapította, hogy az amerikaiak 3,9 milliárd dollárt tudnának megspórolni évente azzal, ha mindössze 5 decibellel csökkentenék a zajszennyezést, hiszen ez jelentősen csökkentené a szív- és érrendszeri megbetegedések számát. Vannak azonban más problémák is, mint például a rák, a cukorbetegség vagy az elhízás, amik kialakulása szintén összefüggésbe hozható a zaj mértékével, azonban ezekben az esetekben még további vizsgálatokra van szükség.
És az alvásról még nem is beszéltünk
Az alvás nagyon fontos folyamat a szervezet számára, hiszen amellett, hogy regenerálódik, fel is készül a következő ébren töltött időszakra. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, elengedhetetlen egy csendes hálószoba, hiszen ilyenkor a hallásunk éjjeliőr funkcióba kapcsol. Állandóan figyeli a környezetet, és felébreszt minket, ha bármi fenyegetést észlel, sőt az éjszakai zajok könnyen megakadályozhatják azt is, hogy lecsökkenjen a vérnyomásunk. Ez pedig komoly hatással lehet az egészségünkre, hiszen ha az éjszakai zaj állandó, és akár hónapokig vagy évekig gátol minket a nyugodt alvásban, szintén nő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata.
Sokszor azonban éppen azért nem szerzünk tudomást ezekről a zajokról, mert alszunk. Korábbi kutatások vizsgálták, hogyan befolyásolja a forgalom zaja az alvást. Az eredmények szerint azonban sokszor úgy hatnak a különböző hangok az alvás minőségére, hogy azt észre sem vesszük. Előfordulhat tehát, hogy kipihenten ébredünk, ennek ellenére éjszaka többször zavarták meg különböző tényezők az alvásunkat.
De mikortól számít túl hangosnak a zaj?
Könnyen eligazodhatunk a hangok között, ha a saját reakcióinkra támaszkodunk. Ha egy hang vagy zaj hatására önkéntelenül is megváltozik a viselkedésünk – felemeljük a hangunkat vagy hangosítunk a tévén, esetleg becsukjuk az ablakot –, nagy eséllyel zavar minket a jelenség. Sokszor egyszerűen el tudjuk kerülni a kellemetlen zajokat, erre azonban nincs mindig lehetőség. Mit tehetünk ilyen esetekben? Például, ha túl hangosnak ítéljük meg a mozikat, jelezzük az üzemeltetőknek. Fontos, hogy beszélgessünk a gyerekekkel a zajok káros hatásairól, főleg, ha abban a korban vannak, hogy az egész ház az ő kedvenc zenéiket hallgatja, hiszen ennek lehet, hogy csak később fogják megtapasztalni a következményeit. Érdemes a hálószobákat a ház minél csendesebb területére tervezni, sőt a füldugó használata sem elvetendő.
Összességében tehát törekedjünk minél több időt halk környezetben tölteni, főleg hétvégenként vagy amikor szabadságon vagyunk, hiszen sokszor annyira megszoktuk a környezetünk zajait, hogy fel sem tűnnek. Figyeljünk oda egymásra is. Ha nem muszáj, ne szombat reggel 7 órakor indítsuk be a fűnyírót, és tartsuk szem előtt a kibocsátott zaj mértékét, ha egy új háztartási eszköz megvásárlásán gondolkozunk. Nem csak a saját, a környezetünk egészsége is meghálálja a döntést.
