A TED videójában Julian Burschka kutató járja körül, milyen esetekben és hogyan jelez problémákat a leheletünk, és mit tehetünk a különböző megbetegedések megelőzéséért.
Fáj a fejed? Valószínűleg nincs agyrákod
Hajlamosak vagyunk rögtön a legrosszabbra gondolni, ha megfájdul valamelyik testrészünk – főleg, ha még az internetet is segítségül hívjuk a tünetek diagnosztizálásához. A legtöbb esetben messze nincs akkora baj, mint amekkorára számítottunk, azonban nem mindenki ilyen szerencsés. Évente több mint 50 millió ember hal meg világszerte, a legtöbben lassú lefolyású megbetegedések miatt, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, tüdőelégtelenségek, cukorbetegség, rák, hogy csak egy párat említsünk. Ezekkel megpróbálta felvenni a harcot az egészségügy, és különböző módszerek segítségével próbálják az orvosok felismerni és gyógyítani a betegségeket. Nem feltétlenül sikerrel.
Egy azonban biztos: minél korábban diagnosztizáljuk a problémát, annál nagyobb eséllyel gyógyul meg a beteg. Sok esetben azonban a betegség kezdeti fázisa tünetmentesen zajlik, így a betegek nem érzik, hogy probléma lenne, ezért nem is fordulnak orvoshoz. Éppen ezért, további módszerekre van szükség, hogy a különböző megbetegedéseket minél korábban fel lehessen ismerni.
Mit lélegzünk ki?
Van azonban valami, ami könnyen hozzáférhető, egyszerűen vizsgálható, nagyon sokat elárul az egészségügyi állapotunkról, mégsem fordít rá kellő figyelmet az orvostudomány. Ez pedig a leheletünk. Az emberi lehelet öt fő összetevőből áll: nitrogén, oxigén, szén-dioxid, víz és argon. Ezek mellett azonban több száz olyan, úgynevezett illékony szerves vegyület alkotja, mely csak kis mennyiségben van jelen.
A legtöbben már fújtunk meg szondát, bebizonyítva: semmi akadálya, hogy autót vezessünk. Képzeljük el, hogy egy ugyanilyen eszköz nem a véralkoholszintet, hanem a leheletünk más összetevőit méri, és jelez, ha baj van. Jó ötlet, ugye?
Számos betegség – többek között a különböző rákok, felső légúti megbetegedések, cukorbetegség és demencia – esetében már alkalmaznak is hasonló módszert.
Így működik
Az eszköz legfontosabb része egy érzékelő, amely a leheletben található illékony szerves vegyületeket vizsgálja. Amikor kifújjuk a levegőt, az eszköz észleli a leheletünk összetevőit, ezzel pedig átfogó képet nyújt a testünk állapotáról. Ha bármi probléma jelentkezik, a szervezetük működése megváltozik, ez a változás pedig meg fog jelenni a leheletünkben is. Ezt követően az egyetlen feladatunk, hogy elemezzük a kilélegzett levegő alkotóelemeit.
A módszernek több előnye is van amellett, hogy az eszköz egészen kicsi és könnyen használható, így akár az otthonunkban is elvégezhetjük a vizsgálatot. Az eljárás noninvazív, tehát azok is könnyen túleshetnek rajta, akiket a tűszúrások vagy a műtéti beavatkozások tartanak vissza attól, hogy rendszeresen járjanak egészségügyi ellenőrzésekre. Emellett a módszer kifejezetten sokoldalú, hiszen ugyanazzal az eszközzel rengeteg különböző betegséget diagnosztizálhatunk.
A legtöbb vizsgálat csak egyetlen betegségre fókuszál, így sokszor nem veszik észre az orvosok, ha valami más probléma is jelen van. Ebben az esetben azonban nemcsak az egyes betegségeket csíphetjük nyakon a korai fázisokban, de pénzt is spórolhatunk, hiszen nem kell orvostól orvoshoz járni.
Személyre szabott kórkép
Mindemellett az is problémát jelent, hogy a páciens állapotát a legtöbb esetben nem a saját, korábbi állapotához, hanem a társadalom egészéről alkotott, egészségesnek vélt, általános képhez hasonlítják. Ha ezen változtatni tudnánk, az a diagnosztika új dimenzióját nyitná meg, hiszen lehetővé válna, hogy a betegeket korábbi állapotukhoz hasonlítsák, ezáltal pedig sokkal több esetben lehetne személyre szabott kezeléseket alkalmazni.
Akkor miért nem használjuk?
Nem minden olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik. Például az eszköz előállítása különböző technikai akadályokba ütközik, hiszen ahhoz, hogy pontos eredményt tudjon mutatni, rengeteg szempontnak meg kell felelnie. Emellett a szükséges adatokat is össze kell gyűjteni, hogy az eszköz jelezni tudjon, ha valamelyik értékünk eltérő lenne. De ami a legfontosabb: mi számít betegségnek, és mikor kezdjük a kezelést? Egyáltalán van-e szükség kezelésre, vagy felesleges aggódnunk a probléma miatt? Remélhetőleg a leheletet analizáló eszköz segít majd meghúzni a határt, ezzel lehetővé téve, hogy időben, személyre szabott kezelésben részesüljenek a páciensek, sőt idővel akár a különböző megbetegedéseket is megelőzhetjük a módszerrel.
