Világszerte több mint félmillió méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak évente, és átlagosan két percenként hal meg egy ember a betegség miatt. Az egyik legnagyobb kockázatot tehát ez jelenti a nők egészségére, de szerencsére már minden adott ahhoz, hogy megfékezzük a méhnyakrákot. A friss kutatás eredményeit a Science Alert osztotta meg.
Megállítható a betegség terjedése
A kutatás eredményei szerint, ha szélesebb körben elterjedne a védőoltások használata, valamint a méhnyakrákszűrésre is több ember látogatna el, a századfordulóra a 181 országból 149-ben nem lenne jelen a betegség. A Nemzeti Rákkutató Intézet adatait vizsgálva a kutatók úgy vélik, hogy a megelőzéshez szükséges eszközök használatával a következő 50 évben mintegy 13,4 millió méhnyakrákos megbetegedést lehetne megelőzni.
„A megakadályozható esetek nagy része olyan országokban történne, ahol az embereknek korlátozott lehetőségük van a HPV elleni oltás beadatására vagy a méhnyakrák szűrésére, például Indiában, Nigériában vagy Malawiban” – mondja Karen Canfell, a tanulmány vezető szerzője. Napjainkban a méhnyakrákkal diagnosztizált esetek mintegy 85 százaléka fordul elő a kevésbé fejlett régiókban, részben a szűrés és az oltás hiánya miatt.
Az új elmélet bizakodásra ad okot, azonban a népességnövekedés és az öregedés miatt a méhnyakrákos esetek száma a 2020-as évi 600 000-ről 2069-re könnyen elérheti az évi 1,3 milliót is. A kutatás eredményei szerint, ha nem sikerül kiterjeszteni a megelőzési programokat, a következő 50 év alatt több mint 44 millió nőt diagnosztizálnak majd méhnyakrákkal, melynek nagy eséllyel a kétharmada, közel 15 millió eset halállal fog végződni.
„A mi feladatunk lehetőséget teremteni arra, hogy a lányok számára világszerte elérhetővé váljon a HPV elleni védőoltás, valamint, minden 30 év feletti nő számára elérhetővé váljon a méhnyakrákszűrés” – tűzte ki céljául a WHO tavaly.
Látunk jó példákat, ideje követni!
Ausztrália a legjobb úton halad afelé, hogy példát mutasson a világ többi részének arról, hogyan kell megelőzni a betegséget. Jelenleg az ország prevenciós programja rendkívül jól működik, az elmúlt 9 év alatt sikeresen eljutottak oda, hogy 100 000-ből csak minden negyedik nőnél diagnosztizálják a betegséget. Más hasonló helyzetben lévő országok, mint például az Egyesült Államok, Finnország, az Egyesült Királyság vagy Kanada, 25-40 éven belül szintén elérhetik ezt az eredményi, míg ugyanez a folyamat a kevésbé fejlett régiókban pár évtizeddel hosszabb ideig tartana.
Annak ellenére, hogy a megelőzéshez szükséges eszközök elérhetősége gyorsan terjed, a kutatók szerint fontos kiemelni, hogy egyetlen afrikai ország sem lesz képes leszámolni a betegséggel 2100-ig. Ezek az adatok jól mutatják, hogy mennyi munka vár még ránk, és milyen kockázatokkal járhat, ha nem cselekszünk minél előbb, hiszen a megoldás a mi kezünkben van.
„A WHO felhívása óriási lehetőséget kínál arra, hogy a kevésbé fejlett országokban is megelőzhető legyen a méhnyakrák kialakulása, azonban, ha nem teszünk semmit, emberek milliói halhatnak meg idő előtt” – teszi hozzá Canfell.
