Itt egy új, kombinált szűrővizsgálat a méhnyakrák megelőzésére

Magyarországon évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak és ezeknek mintegy egyharmada halálos kimenetelű. Világszerte a méhnyakrák a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta: minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezer nő hal meg a betegség következtében. Elsősorban a 45-50 éves korosztályt érinti a probléma, de ma már a huszonévesek körében sem ritka. Jó hír azonban, hogy januártól Magyarországon is kapható a legújabb, kilenckomponensű HPV-elleni vakcina - amiről nemrég részletesen írtunk -, ráadásul egy már nálunk is elérhető kombinált szűréssel szinte teljes biztonsággal megelőzhetők a vírus okozta súlyos megbetegedések.

Még mindig tájékozatlanok vagyunk

A lesújtó eredmények hátterében továbbra is főként a tudatlanság áll: a lakosság ötöde még mindig nem hallott az orális és anális szex útján is fertőző HPV-ről, így az elérhető szűrővizsgálatokról és védőoltásokról sem. A szakértők azt sem győzik hangoztatni, hogy a citológiai szűrés nem elég. Az elmúlt évek szakirodalmi adatai azt mutatják, hogy a méhnyakrák az esetek 24-32 százalékában olyan nőknél alakul ki, akiknek citológiai szűrése negatív eredményt mutatott ki. „A citológia átlagos érzékenysége 70%, vagyis a rákmegelőző állapotoknak a 30%-a átcsúszik a szűrésen. Ha 25-30 év felett HPV-tesztet is végzünk, ki tudjuk emelni azokat, akik fertőzöttek és fokozott ellenőrzést igényelnek negatív citológiájuk mellett” – nyilatkozta a Díványnak dr. Járay Balázs citopatológus.

A méhnyakrákos megbetegedések nagy részét – kb. 5% kivétellel - a humán papillóma vírussal (HPV) való tartós fertőzöttség okozza, de magát a HPV-t a citológiai vizsgálat nem mutatja ki. Éppen ezért a nőknek ebben a kérdésben kezdeményezőnek kell lenniük és olyan központot érdemes felkeresniük, ahol a citológiai szűrést a HPV-teszttel is kiegészítik, és a két eredmény összesítése alapján döntenek a szükséges lépésekről.

shutterstock 181674332

Új módszer - nagyobb biztonság

Nemrég Magyarországon is bevezették azt a világszerte terjedő komplex szűrést, aminek segítségével szinte teljes biztonsággal megelőzhető a méhnyakrák, ugyanis a kombinált szűrővizsgálat a lehető legkevesebb hibalehetőséggel vizsgálja a méhnyakrák kialakulásának okát és a HPV-fertőzöttséget is.

„A magyarországi méhnyakrákos halálozási adatok 2-3-szor rosszabbak a nyugat-európai -elsősorban a skandináv - országok hasonló adatainál: hazánkban évente 1000 körüli új megbetegedés és 400 körüli haláleset fordul elő. A riasztó statisztikán legradikálisabban a szűréseken való nagyobb részvétellel lehetne javítani, de mivel a méhnyakrákos megbetegedések egyharmada olyan nőknél alakul ki, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra, így a szűrés metodikáján kellett változtatnunk” – mondja dr. Járay Balázs citopatológus, a Medserv+ alapítója.

Miből áll a vizsgálat?

A kombinált méhnyakrák szűrés három egymást kiegészítő tesztből áll, aminek legfontosabb eleme a HPV DNS-vizsgálaton alapuló kimutatása. „A HPV-nek több mint száz típusa van, ezek közül 14 okozhat méhnyakrákot, de a daganatok 70%-ának kialakulásáért a HPV két törzse, a 16-os és a 18-as felelős - a Medserv+ teszt külön is jelzi e két kiemelkedően magas kockázatú típus jelenlétét. Ez a módszer a DNS-vizsgálaton alapuló HPV kimutatását a citológiai kenet mikroszkópos patológiai vizsgálatával is kiegészíti. Így a Medserv+ teszt azt a pár százaléknyi esetet is kiszűri, amikor a méhnyakrák kialakulásáért nem a HPV-fertőzés a felelős. Amennyiben az első két vizsgálat eredménye indokolja, a Medserv+ szűrésen elvégeznek egy biológiai jelzőmolekula vizsgálatot is, amely megmutatja, hogy a sejtek mely fázisban vannak a tumorossá válás szempontjából. Az eredmény alapján egyértelműen eldönthető, hogy szükség van-e sebészeti beavatkozásra, vagy sem. Így teljes biztonsággal elkerülhetőek a felesleges - a méhnyak sérülése miatt a gyermekvállalást veszélyeztető - műtéti beavatkozások” – magyarázza dr. Járay Balázs. "A kombinált teszt értékelésében egyébként ne keressen P számot, ez a rendszer már amúgy is elavult. "A citológiai vizsgálatnál az úgynevezett Bethesda klasszifikációt kötelező világszerte alkalmazni, ezért a hölgyeknek nem szabadna megelégedniük azzal, hogy P1-től P5-ig terjedő értékelést kapnak orvosuktól" - figyelmeztet a szakember.

Bethesda osztályozás

A Bethesda beosztás modernebb, sokkal részletesebb, informatívabb. Legutóbbi és jelenleg is használatos verzió revíziója 2001-ben került kialakításra. Az alapvető eredmény értékelése végtelenül egyszerű. "A kenet általános minősítése" részben kiderül, hogy negatív, vagy kóros-e a lelet, illetve hogy egyéb elváltozás jelen van-e. A részletes leíró része sokkal bonyolultabb, és alapvetően megfelel a háttérben zajló szövettani elváltozás jellegének.

A kenet általános minősítése:

  • Negatív, kóros, neoplasztikus hámelváltozásokra
  • Kóros, neoplasztikus hámelváltozás azonosítható
  • Egyéb

A daganatos jellegű kóros hámelváltozásokat részletesen leíró rész:

Kóros laphámsejtek:

  • ASC-US, atípusos laphámsejtek meghatározható ok nélkül
  • ASC-H, atípusos laphámsejtek, nem zárható ki HSIL
  • LSIL, enyhe fokú laphám-eredetű intraepitheliális lézió (CIN 1)
  • HSIL, súlyos fokú laphám-eredetű intraepitheliális lézió (CIN 2, CIN 3, invázió gyanúja)
  • Carcinoma planocellulare (laphám sejt eredetű carcinoma )

Kóros mirigyhámsejtek:

  • AGC - Endocervicalis eredetű
  • AGC - Endometriális eredetű
  • AGC - Mirigyhámsejtek - NOS (máskülönben nem részletezett)
  • AGC - Endocervicalis eredetű mirigyhám, inkább rosszindulatú daganat
  • AGC - Mirigyhámsejtek - NOS (máskülönben nem részletezett), inkább rosszindulatú daganat
  • AIS - Mirigyhámsejt eredetű korai rák (Adenocarcinoma endocervicalis in situ)
  • Adenocarcinoma - endocervicalis eredetű
  • Adenocarcinoma - endometriális eredetű
  • Adenocarcinoma - méhen kívüli eredetű
  • Adenocarcinoma - máskülönben nem részletezett

Forrás: www.nogyogyaszat.eu

Mennyire hatékony?

„A méhnyakrákok 95%-át a humán papillomavírus magas rizikójú törzsei okozzák, ezért a ma már általánosan alkalmazott citológiai szűrést ki kellett egészítenünk a HP- szűréssel is, így született meg a Medserv+ komplex szűrővizsgálat. A citológiai alapú szűrés 70%-os biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, vagy rákmegelőző állapotot, a HPV DNS-alapú szűrés viszont 99 %-ban akkor is kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, ha az még sejtszinten nem is okozott elváltozást. A Medserv+ szűrővizsgálat a citológiai vizsgálat és a HPV-tipizálás kombinálása, a sejttani vizsgálattal egy időben - optimálisan ugyanabban a laboratóriumban - megtörténik a HPV DNS teszt is, mi a két vizsgálat eredményét együtt értékeljük. Ha az együttes vizsgálat mindkét komponense negatív, a méhnyakrák kialakulásának kockázata szinte nulla. (A teszt negatív előrejelző értéke 99,92%, ami azt jelenti, hogy a legsúlyosabb rákmegelőző állapot kialakulására, az elkövetkező 5 évben, 0,08%-os, gyakorlatilag nulla az esély. ) A kombinált szűrővizsgálat elterjedésétől azt várjuk, hogy a bizonytalan citológiai eredmények és az azok miatt elvégzett felesleges műtétek száma is visszaszorítható” – tette hozzá a szakértő.

Kiknek ajánlott?

„A teszt minden olyan nőnek javasolt 25-30 év felett (a nemi élet megkezdése utáni tizedik év körül) akik teljes biztonságot szeretnének a méhnyakrák ellen, ezzel a módszerrel ugyanis ki lehet szűrni szinte minden magas kockázatú beteget, illetve időben közbe lehet lépni, ráadásul ez a módszer jelentősen csökkenti a nem kívánt kontrollok, kezelések és műtéti beavatkozások számát” – mondja dr. Járay Balázs. Gyermekek számára védőoltás ajánlott, később pedig a rendszeres részvétel a szűréseken. „25 éves kor alatt ez a citológiai vizsgálatot jelenti és a HPV-teszt csak nagyon indokolt esetekben szükséges. A fiatal korosztály 20-30%-a fertőzött, de ezekből csak néhány ezrelékben alakul ki betegség” – fűzi hozzá a szakértő.

shutterstock 76149160

Mennyibe kerül?

A teszt ára intézményenként eltérhet; az Istenhegyi Magánklinikán ez 12500 forintot jelent, ami a kenetvétel díját is tartalmazza, a nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatot azonban nem. Amennyiben a citológiai és hrHPV-vizsgálatok közül legalább az egyik teszt eredménye pozitív, a biomarkeren alapuló tumor progresszió vizsgálatot (annak megállapítása biológiai jelzőmolekulák segítségével, hogy a rákmegelőző állapotok melyikénél tart a vizsgált sejt) is fedezi a díj. További információkat az eljárásról itt talál.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek