Mi mindenre jók a különféle mézek?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) összefoglalta, mit érdemes tudni az olykor folyékony aranyként emlegetett mézről. Íme egy kis ízelítő, a nagyja viszont a hajtás után jön!

A méz összetétele

A hivatalos meghatározás szerint a méz: a háziméh, vagyis „az Apis mellifera által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek”.

A méz igen értékes nyersanyagunk: szénhidráttartalma 80-85 százalék, víztartalma pedig 16-19 százalék közötti. Található benne gyümölcscukor (fruktóz, 34-41 százalék) és szőlőcukor (glükóz, 28-35 százalék) is, valamint fehérjék, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek is.

A méz ásványianyag- és vitamintartalmát a botanikai és földrajzi eredete határozza meg. A legtöbb mézfajtában megtalálható a C-, B₁-, B₂-, B₆-, K-vitamin, de niacint, pantoténsavat és biotint is tartalmaznak. Ásványi anyagai és nyomelemei közül a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a cink, a mangán, a réz és a króm emelhető ki, igaz, mennyiségük csekély.

A mézfogyasztás előnyei

Oligoszacharidjai segítik a jótékony (probiotikus) bélbaktériumok, így a bifidobaktériumok, laktobacilusok szaporodását, vagyis a méz prebiotikus hatást fejt ki. 

Antibakteriális hatása savas jellegének, hidrogén-peroxid-tartalmának köszönhető. A népi jó tanács hátterében, miszerint ne tegyük a mézet forró teába az áll, hogy a méz antibakteriális hatású összetevői híg formában, normál hőmérsékleten a legaktívabbak, a magas hő viszont csökkenti ezt az aktivitást, emellett a méz aroma- és illatanyagai is károsodnak. 

A méz íze több mint százhúsz aromaanyagból áll össze, amelyek kémiailag alkoholok, ketonok, aldehidek, valamint észterek. Ezek a kellemes íz mellett étvágyfokozó hatásúak, serkentik az emésztőnedvek, enzimek és hormonok kiválasztását. Az aromaanyagok mellett a különféle szerves savak is befolyásolják a méz ízét, növelik annak étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatását.

Érdekesség, bár nem új keletű tapasztalat, hogy a méz segíti a sebgyógyulást: stimulálja az új erek képződését, serkentve új sejtek kialakulását is, így például a seb befedését szolgáló hámsejteket.

Náthás időszakban, influenzaszezonban a méz fogyasztása már csak azért is javasolt, mivel a B- és T-limfociták aktiválása révén szerepe van az immunvédekezésben. 

Mikor és kiknek nem javasolt mézet fogyasztani?

Egyéves kor alatt a méz adása tilos. Még a legkisebb mennyiségben sem keverhető a kisded ételébe vagy teájába, de a cumi vagy a mellbimbó mézzel való bekenése is kockázatos. Egy súlyos, életet veszélyeztető betegség, az ún. csecsemőkori botulizmus alakulhat ki. A Clostridium botulinum baktérium – melynek spórái a mézben is előfordulhatnak – által termelt toxin (botulotoxin) megtámadja az idegrendszert, székrekedést, gyenge szopási reflexet, az izmok bénulását, légzési nehézséget okozva, amely halálhoz vezethet. A csecsemő védekező mechanizmusa még nem kellően fejlett a spóra kiiktatásához, éppen ezért nem szabad semmilyen formában mézet adni a babáknak egyéves kor alatt. A botulizmus gyanúja esetén haladéktalan orvosi segítségre van szükség. 

A méz a cukorbetegek étrendjébe csak mértékkel, mért mennyiségben illeszthető be. Bár számukra nem tilos, de csak megfelelő önkontroll mellett fogyasztható. Ugyan kicsit kevesebb a méz energia- és szénhidráttartalma mint a cukornak, de döntő többségében egyszerű (glükóz, fruktóz), illetve kis mértékben kettős cukrokat tartalmaz (pl., szacharóz, maltóz), ezért a vércukorszintet viszonylag gyorsan megemeli. Egy evőkanál méz (30 g) szénhidráttartalma 24 g és közel 100 kcal.

A fruktózemésztési zavarban szenvedőknek teljes mértékben ki kell zárniuk a mézet étrendjükből, annak jelentős fruktóztartalma miatt. 

Egyes pollenallergiák esetén felléphet keresztallergia a mézzel szemben, ezért ilyenkor fogyasztása nem javasolt, ahogyan ismert méhcsípés-allergia esetén sem. 

A mézek csoportosítása eredet szerint
Virágméz (nektárméz)	A növények nektárjából származó méz. Amennyiben különféle virágokból származó mézek keverednek, vegyes virágmézről beszélünk.
Édesharmatméz (mézharmatméz)	Főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz. Ha a méz legnagyobbrészt mézharmatból készül, akkor mézharmatméz vagy erdei méz lesz az eredmény.
A mézek csoportosítása előállítási és/vagy megjelenési mód szerint
Lépesméz	A méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.
Darabolt lépesméz	Egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.
Csorgatott méz	A fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyert méz.
Pergetett méz	A fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyert méz.
Sajtolt méz	Fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.
Filtrált méz	Olyan méz, amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.

A manukaméz szerepe

A napjainkban egyre ismertebb manukamézet Új-Zélandon állítják elő a méhek, amelyek a manukabokrot porozzák be. Ezt az egzotikusan hangzó mézfajtát úgy hirdetik több helyen, hogy kezeli a sebfertőzéseket és egyéb hasonló állapotokat. Ennek hátterében az áll, hogy a manukamézben a gyorsan bomló hidrogén-peroxidon túl, ami a mézek természetes összetevője, metilglioxál (MG) is található. A manukamézben lévő MG a dihidroxi-acetonból alakul át, ami nagy koncentrációban található a manukavirágok nektárjában. Az MG-t tartják felelősnek a manukaméz antibakteriális képességéért. Minél nagyobb az MG-tartalom, annál erősebb az antibakteriális hatás, amit egyéb anyagok is befolyásolnak. 

A méztermelők kifejlesztettek egy skálát a manukaméz hatékonyságának rangsorolására. Ez az úgynevezett UMF, vagyis Unique Manuka Factor. Az UMF-ről azt tartják, hogy az MG és más hatóanyagok koncentrációjával áll összefüggésben. Jó tudni, nem minden manukaméz tartalmaz szignifikáns mennyiségű antibakteriális faktort. Ahhoz, hogy terápiás értelemben elég hatékonynak legyen tekinthető, a manukaméznek el kell érnie a legalább 10-es értéket az UMF-skálán. Azokat a mézeket, amelyek elérik vagy meghaladják ezt a szintet, „UMF manukaméznek” vagy „aktív manukaméznek” nevezik. 

A manukaméz egyes vizsgálatokban hatásosnak bizonyult a seb felületére vagy a láb fekélyeire téve, illetve kimutatták, hogy eredményes a fertőzésekkel szemben. Ugyanakkor nem minden esetben igazolódott be, hogy segíti a fekélyek „gyógyítását”, sőt felmerült az a vélekedés is, hogy a manukaméz éppenséggel késlelteti a gyógyulást azoknál a fekélyes betegeknél, akik cukorbetegség miatt szorulnak kezelésre.

Egy másik tanulmány azt sugallja, a manukaméz hatásos lehet a gingivitis (fogínygyulladás) és más, a fogágy és a fog körüli betegségek megelőzésére azáltal, hogy csökkenti a lepedékképződést.

A National Cancer Institute 2010-ben elfogadott egy előterjesztést a manukaméz használatáról a kemoterápia és a sugárterápia kapcsán fellépő nyelőcsőgyulladás okozta tünetek csökkentésében, enyhítésében. 2014-ben azonban, legalábbis egy típusú manukaméz esetében, nem sikerült alátámasztani azt a feltételezést, hogy hatásosan alkalmazható lenne a kemoterápia vagy sugárterápia okozta fájdalom csökkentésében, megelőzésében.

A különböző kutatások nem igazolták a manukaméz hatásosságát az emelkedett koleszterinszint csökkentésében vagy a gyomor-bélrendszeri baktériumegyensúly megteremtésében.

Mivel a legtöbb, manukamézzel kapcsolatos tanulmányt csak kis létszámú betegen végezték, ezért a bővebb és pontosabb eredmények, valamint a biztonságos és hatásos felhasználása érdekében további, nagyobb létszámú kutatásokra van szükség. 

A sebkezelésre használt méz egy orvosi minőségű (tisztaságú) méz. Sterilizálják és előkészítik, mint egy krémet vagy kenőcsöt. Ez azt jelenti, hogy a kamrában tartott üveges manukaméz nem tekinthető az elsősegélykészlet részének. A sebeket, fertőzéseket továbbra is hozzáértő egészségügyi szakembernek kell ellátnia.

A manukamézzel szembeni szkepticizmust tovább erősíti az a lehetséges veszélyforrás is, miszerint a méhcsípésre allergiásoknál allergiás reakció léphet fel a méz fogyasztásakor.