Mindannyian járunk vécére, azonban van, aki az átlagnál jóval menőbb végterméket produkál. Léteznek ugyanis emberek, akiknek a széklete egyedülálló módon képes kezelni a gyulladásos bélbetegségek (IBD), valamint a 2-es típusú cukorbetegség tüneteit. Hogy honnan tudjuk mindezt? A székletátültetéses vizsgálatokból. Egy friss kutatás eredményeiről, most a Science Alert számolt be.
Miről is van szó?
Az Aucklandi Egyetem kutatói vizsgálataik során olyan donort kerestek, akinek a széklete a legjobb és legszükségesebb baktériumokkal van tele. Megtalálták.
„A kísérletek sikeressége azt mutatja, hogy léteznek úgynevezett szuper donorok, akiknek széklete valószínűleg nagyban befolyásolja az átültetésen átesett kliens bélműködését, ezáltal pedig javulást eredményezhet az egészségi állapotban” – magyarázta Justin O’Sullivan, a kutatás vezetője, aki azt tanulmányozza, hogy a mikrobiom hogyan befolyásolja a szervezet különböző betegségekre adott reakcióját. Mint ismerteti: „Az eredmények szerint azok, akiket szuper donorok segítettek a transzplantációhoz, kétszer akkora valószínűséggel gyógyultak, mint az átlag.”
A gondolat, miszerint vannak, akiknek a székletük a legfontosabb baktériumokat kivétel nélkül tartalmazza, már rég megfogalmazódott, azonban ez volt az első olyan kutatás, amely részletesen vizsgálta a jelenséget. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a székletátültetés számos komoly betegség kezelésére alkalmas. Ennek ellenére azonban az IBD, valamint a 2-es típusú cukorbetegség esetén a fekális transzplantáció kevesebb mint az esetek negyedében mutatott kedvező eredményeket.
Nem mindegy, hogy ki ad kinek
Számos kutatás utal arra, hogy az eltérő eredmények nagyban függnek a donor minőségétől. Egy 2015-ös vizsgálat például megállapította, hogy a 9 transzplantációt kapott beteg közül, akiknél jelentős javulás volt megfigyelhető, 7 páciens ugyanattól a donortól kapta a mintát.
Sajnos vannak olyan gyakori megbetegedések, mint például a cukorbetegség, amelyekkel kapcsolatban a transzplantáció gyakorisága alacsony, így nincsenek biztos következtetések. Azonban több, ilyen esetet vizsgáló tanulmány eredménye is bizakodásra ad okot. Egy rövid kísérletben metabolikus szindrómában szenvedő férfiakon végeztek átültetést. A vizsgálat eredményeiből jól látszik, hogy azokra, akiknek a szervezete jól reagált a transzplantációra, nagyobb mikrobiális sokszínűség volt jellemző. Ezekkel az eredményekkel összhangban van, hogy a donor székletében a baktériumok száma az egyik legjelentősebb tényező, amely hatással van a transzplantációra.
A belünk hatalmas és változatos mikrobiológiai közösségnek ad otthont, amely személyenként annyira különböző, mint az ujjlenyomataink. Annak ellenére, hogy még mindig nem sokat tudunk ezekről az ökoszisztémákról, szinte biztos, hogy a stabil és változatos csoportja a beleinkben élő baktériumoknak jó hatással van az egészségünkre. A gyulladásos bélbetegségek esetén egyes baktériumok csak nagyon alacsony számban vannak jelen a szervezetben, erre pedig egyértelműen megoldást jelenthet a transzplantáció, amellyel egy egészséges bél mikrobiomja kerül a beteg szervezetébe. Ehhez azonban fontos lenne megtalálni azokat az embereket, akiket szuper donorként lehetne használni.
Tovább bonyolítja a folyamatot, hogy a transzplantáció sikerességéhez olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a genetikai kompatibilitás, az immunreakciók, valamint bizonyos baktériumok és vírusok jelenléte. Tehát nem elég szuper donornak lenni ahhoz, hogy bárki számára tudjon mintát biztosítani az ember. A kutatók azonban bíznak abban, hogy további vizsgálatok segítségével sikerül tökéletesre fejleszteni a módszert, addig azonban érdemes odafigyelni, hogy mit tehetünk például a cukorbetegség tüneteinek legyőzése érdekében.