A magazinok személyiségtesztjeit böngészve egyszerűnek tűnik a dolog. Ha péntek este legszívesebben buliba mész, és akkor vagy a legboldogabb, ha körülötted forog az egész világ, extrovertált vagy. Ha inkább otthon maradsz, és akkor örülsz a legjobban, ha teljesen egyedül lehetsz, akkor introvertált. Kész, passz.
Valójában ennél sokkal árnyaltabb a kép, és inkább egy skálát kell elképzelni, aminek a két végpontja szinte szélsőség, közöttük viszont végtelen a változatosság. Ahogyan van a sokféle(!) „átlagos” mellett kórosan elhízott és betegesen sovány alkat is, a legtöbben ebben a tekintetben is valahol a két végpont között mozgunk. Dan P. McAdams, az illinoisi Északnyugati Egyetem (Northwestern University) pszichológia tanszékének vezetője szerint inkább egyes tulajdonságok dominanciáját állapíthatjuk csak meg, más szakértők szerint pedig az is lehet, hogy érdemes lenne bevezetni az ambivertált kifejezést azokra az emberekre, akik nem érzik vegytisztán ilyennek vagy olyannak magukat.
A Prevention cikke segít eligazodni a kérdésben.
A személyiség
Személyiségünk olyan komplex építmény, ami nagyban meghatározza azt, ahogyan a világ jelenségeire reagálunk. Viszonyulásainknak, temperamentumunknak és élményeinknek ez a csak ránk jellemző elegye mindig velünk van, és hat arra, ahogyan gondolkodunk, viselkedünk és érzünk. Ennek a gazdag, komplex egységnek csak egy része az, hogy mennyire vagyunk introvertáltak vagy extrovertáltak, és érdemes legalább 5 dimenzió mentén vizsgálni, kik vagyunk valójában. Innen nézve már messze nem mond el mindent rólunk kifelé vagy befelé fordulásunk.
Nyitottak vagyunk a világra? Kedvesek/kedélyesek vagyunk, vagy nem igazán érdekel, másnak hogy esik, amit mondunk? Lelkiismeretesek vagyunk vagy hanyagok? Sokat szorongunk? A extró/intró elválasztás mellett ezek a szempontok is meghatározzák, kik is vagyunk valójában.
Ezeket a kiegészítő tényezőket is figyelembe véve azonban már érdemes elgondolkodni, hogy az intró/extró skála melyik végéhez vagyunk közelebb, mert ez a vonásunk sokban befolyásolja például társas kapcsolatainkat és karrierünket is.
Milyen „Az” introvertált ember?
Ha nagyon röviden szeretnénk fogalmazni, olyasvalaki, aki szeret egyedül, saját gondolataiba merülve időt tölteni.
Emellett igaz még rá, hogy:
- Nem szeret a figyelem középpontjában lenni
- Értékeli a szoros, odafigyelő emberi kapcsolatokat
- Gondolkodik, mielőtt cselekszik, nem az a szószátyár típus
- Feltöltődik, amikor egyedül lehet
- Inkább csöndes, akár elszeparált munkakörnyezetben szeret dolgozni
- Képes erősen fókuszálni és elmélyedni az őt érdeklő dolgokban
- Sokan zárkózottnak tartják
Fontos ugyanakkor elkülöníteni az introvertáltságot a félénkségtől, mondja Robin Edelstein, a Michigan Egyetem szakértője. Míg a félénkség sokszor okoz szomorúságot, csalódottságot, az introvertáltságban alapvetően nincs negatívum. Az ilyen személyiségű ember nem bánja, ha nem nyüzsgik körbe, és nem szükségszerűen tesz fel magának aggodalmaskodó kérdéseket arról, hogy „Vajon szeretnek majd? Elfogadnak?”
Egy másik gyakori tévhit, hogy az intovertált ember nemigen barátkozik. Ez tévedés. Ha nincs is olyan kiterjedt kapcsolatrendszere, mint egy extrovertáltnak, közeli jó barátai vannak. Ha már kialakult a baráti kapcsolat, alapesetben az introvertált és az extrovertált ember is arra törekszik, hogy megtartsa, mélyítse a viszonyt.
Bár társadalmunkban sokszor előnyt élveznek az extrovertált emberek (mert könnyebben teremtenek kapcsolatot, és megvan bennük a vezetés képessége), teljesen indokolatlan, hogy az introvertáltaknak rosszabb legyen a megítélése. Mérnöki feladatok, könyvelés, kamionvezetés, írás? Ezeken a magányosabb, de odafigyelést igénylő területeken kiváló munkaerők a befelé forduló emberek.
Milyen „Az” extrovertált ember?
Nagyon röviden: olyasvalaki, akit feltölt, ha sokan vannak körülötte.
Emellett igaz még rá, hogy:
- Kiterjedt szociális kapcsolatrendszere van
- Szeret a figyelem középpontjában lenni
- Örömmel osztja meg gondolatait másokkal
- Gyors döntéseket hoz
- Nyílt, lelkes, optimista
- Szeret csapatban, másokkal együtt dolgozni
Kifelé fordulóShutterstock
Az extrovertált emberek közül kerülnek ki azok, akiket nagyon sokan ismernek, és akik maguk is nagyon tág ismeretségi körrel rendelkeznek. Bár a kutatások egyelőre nem vizsgálták behatóan a két csoport megküzdési stratégiáit, valószínűsíthető, hogy sokszor megkönnyíti az extrovertáltak helyzetét, hogy sok emberhez fordulhatnak, akár bánat, akár öröm éri őket. Az ilyen személyiségű ember sikeres lehet minden olyan területen, ahol emberekkel kell foglalkozni, a marketing, a pr vagy az előadó-művészet kifejezetten jól fekszik ennek a típusnak.
Ha végigolvasod a főbb jellemvonásokat, könnyen lehet, hogy ebből is, abból is igaz rád valami. Introvertáltnak gondolnád magad, mert alapvetően egyedül szeretsz dolgozni, ugyanakkor extrovertált vonásod, hogy gyorsan és impulzívan döntesz? Szeretsz beszélni és kapcsolatot teremteni, de nagyon alaposan megfontolod, hogy mit mondasz? Üdv a skála közepén!
Akárhova is sorolod magad az extró/intró szalagon, tartsd észben, hogy ez csak egy része a személyiségednek, és más tulajdonságaid még nagyban befolyásolják azt, hogy milyen ember vagy. Egészen más személyiségű egy kedves extrovertált ember, mint egy durva típus, és az sem mindegy, hogy introvertáltként sokat szorongsz, vagy bizakodva nézel a jövőbe.
Ha rá szeretnél jönni, hol helyezkedsz el a skálán, az ún. SAPA-tesztet érdemes kipróbálnod, ennek alapján eldőlhet, hogy nagyon vagy épp csak alig jellemzőek rád az extrovertált/introvertált személyiségjegyek. Azt is megteheted, hogy megnézed a magyarul elérhető tesztek kérdéssorait, és feljegyzed magadnak, hogy válaszaid mekkora része utal a befelé, és mekkora része a kifelé fordulásra.
Addig is legyél nyugodtan ambivertált – napjainkban úgyis annyiféle csoportba próbálnak besorolni bennünket, nem baj, ha nem férsz be.
