A BPS Research Digest számolt be arról a kutatásról, amelyben az emberek stresszhormon- azaz kortizolszintjét vizsgálták, különböző napszakokban. Ha a szervezet (akár fizikailag, akár pszichésen) fenyegetve érzi magát valami által, és ez az állapot huzamosabb ideig fennáll, az agy kortizoltermelésbe kezd. A megnövekedett stresszhormonszint megemeli a vércukrot, ezáltal energiát biztosít a szervezet számára, hogy a lehető leggyorsabban ki tudjon lépni a fenyegetettséget jelentő helyzetből.
Szervezetünk azonban önmagában is termel stresszhormont, melynek szintje a nap folyamán fokozatosan csökken. A stresszen kívül sok más tényező befolyásolja, hogy milyen magas a kortizolszintünk, mint például az életkorunk, az ébren töltött órák száma, vagy a testmozgás. Ez áll amögött, hogy a napszaktól függően változik a kortizol mennyisége a testünkben.
Reggeli vagy esti stressz
A Hokkaido Egyetem kutatói vizsgáltak olyan férfiakat és nőket, akik hormonálisan és mentálisan teljesen egészségesek voltak, valamint egyikük sem szenvedett alvási zavaroktól. A résztvevők a nap folyamán kétóránként adtak nyálmintát, ennek vizsgálatával tudták figyelni a szervezet kortizolszintjének változását.
Ezután véletlenszerűen stresszhelyzetbe kerültek a vizsgált alanyok, a két csoport jellemzően két vagy tíz órával az ébredés időpontja után. A stresszel kapcsolatos kutatások alkalmával népszerű Trier-tesztet alkalmazták, mely során a résztvevőkről videót készítettek, miközben azok előadást prezentáltak vagy számtani feladatokat hajtottak végre. Nyálmintát közvetlenül a vizsgálat előtt és után, majd fél órán keresztül tízpercenként vettek tőlük.
A szakemberek szerint azoknál, akiket ébredés után ért stressz, kimutatható volt a kortizol növekedése, míg azok szervezetében, akik a nap végén élték át a feszült helyzetet, jóval kisebb arányban nőtt a stresszhormon.
Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az agynak a stresszért felelős része sokkal erősebben reagál az akut pszichés stresszre reggel, mint a nap végéhez közeledvén. Ennek okát keresve, állatkísérletek kimutatták, hogy a mellékvesekéreg kevésbé érzékeny az agyalapi mirigy által termelt adrenokortikotrop hormonra (ACTH), amely a nap során kiváltja a kortizol termelését.
Milyen következményekkel jár mindez?
A szervezet kortizolszintjét és stresszre adott reakciójának összes befolyásoló tényezőjét figyelembe véve a kutatók nem kaptak egyértelmű választ, hiszen az esti stressz nem növeli szignifikánsan a test kortizolszintjét, így az nem emeli meg a vércukrot, és sokkal sebezhetőbbek maradunk az esetleges fenyegetésekkel szemben, mert a szervezet nehezebben tud reagálni az őt érő feszültségre. A szervezet túl magas stresszhormonszintje ugyanakkor hosszú távon káros az egészségünkre.
A körülményektől függ tehát, a napnak melyik szakában éri meg jobban stresszhelyzetbe kerülni, de mindenképp fontos odafigyelnünk magunkra, és ne hagyjuk, hogy a hétköznapok folyamán felmerülő feszültség nagymértékben befolyásolja életünket. Mindezek azonban érdekes és hasznos eredmények, melyek elősegíthetik a stresszel foglalkozó további kutatásokat.
