Zavaró, sőt bántó tud lenni, ha egy beszélgetésben nem tudod elmondani, amit szeretnél, mert a másik fél folyton közbevág valamivel. Ha ilyen a forgatókönyv, igazából még csak beszélgetésnek se nagyon lehet nevezni, ami köztetek történik.
Bár a közbevágás mára társadalmilag teljesen bevett és elfogadott dolog, annak, akibe rendre belefojtják a szót, rettentően idegesítő. Nézzük, mit mond a The Cut a témáról!
Miért kell ezt csinálni?
Amikor valaki félbeszakít (lehet, hogy fel sem tűnik neki, amit csinál, de) sokszor domináns helyzetét demonstrálja.
– mondja Dr. Joel Minden szakpszichológus.
Amikor nem hagyja, hogy befejezd, amit elkezdtél, azt az üzenetet küldi, hogy „azt akarom, hogy ne beszélj”, vagy „amit én mondok, az fontosabb, mint a te mondókád”. Nem csoda, hogy nagyon rosszul érzi magát, akit nem hagytak teljesen kibontakozni.
De akkor sem mindig kellemes az élmény, ha a másik fél nem is akar rosszat. Keresi a megfelelő szót a beszédpartnered? Csak segítenél neki, mert te pont tudod az odavalót? Csak óvatosan, nem biztos, hogy segítségként értékeli majd...
És olyan is van, hogy mondjuk egy jó barátoddal beszélgetve már annyira tudod, mit akar mondani, hogy te fejezed be a sztorit. Akármennyire jó is, hogy ennyire jól ismeritek egymást, azért olyan nagyon ne légy büszke magadra. Mégiscsak ellopod a show-t. A beszélgetőpartner szerepét csökkented, s a magadét domborítod ki, ami nem jó fej dolog.
Kiből lesz krónikus közbebeszélő?
A közbekotyogó típus sokszor nincs is tudatában annak, hogy mit csinál. Próbáld ki egyszer, hogy felhívod az illető figyelmét a dologra: könnyen lehet, hogy meg fog lepődni. Bár a közbeszólási „hajlam” sok mindentől függ, kutatások régóta utalnak rá, hogy bizonyos nemi meghatározottsága is van.
Bár kétségtelen, hogy vannak nagyon domináns beszélgetőtársak a nők között is (Dolores Umbridge pl. még Dumbledore-ba is bele tudja fojtani a szót), és a férfiak között is jócskán lehet visszafogottabb tárgyalópartner, az ide vonatkozó kutatások kimutatták: a férfiak nagyobb eséllyel szólnak közbe beszélgetés közben, és még szívesebben teszik ezt, ha női beszélgetőpartnerük van.
Na most nézd meg például Kanye West elhíresült, 2009-es produkcióját.
Már a témában úttörő, 1975-ös kutatásból is ez látszott. 31 beszélgetést vizsgáltak, 10-10 beszélgetésben azonos neműek, 11-ben pedig különböző neműek voltak a beszélgetőpartnerek. Jó, volt néhány közbevágás a homogén párosokban is, de a férfi-nő interakciójú beszélgetésekben 3 perc alatt 48.
40 évvel később is hasonlót mutatnak a kutatások, még ha az eltérés nem is ennyire szembeötlő. Egy 2014-es vizsgálatban 2.1 közbeszólás jelent meg párbeszédenként, ha férfi és nő beszélgettek, de csak 1.8, ha két férfi cserélt eszmét. Ráadásul, amikor nők voltak az imposztorok, szinte ők is mindig nők mondókáját rövidítették meg.
Persze sok más tényező is közrejátszhat abban, hogy valaki (köz)beszólogatós lesz, és tényleg nem is merül fel minden esetben rossz szándék. Ha viszont többször kerülsz ilyen helyzetbe, jó, ha felvértezed magad 1-2 technikával.
Jó, de mit csináljak én?
Mondjuk először, hogy mit ne.
Azt mondják, azért nem jó hülyékkel vitatkozni, mert levisznek a szintjükre, és megvernek a rutinjukkal. Ebben lehet valami. Éppígy nem szerencsés, ha átveszed a közbeszólogató partner beszédstílusát és viselkedésmódját. Ezzel csak arra utalsz, hogy elfogadhatóak számodra azok a játékszabályok, amik mellett te biztosan nem tudsz győzni.
Az sem biztos, hogy jó, ha fittyet hánysz a közbevágásra, és mondod tovább a magadét. Ez megint csak színvonalon aluli kommunikációt eredményez, és rosszul is érzed majd magad tőle.
A legjobb, és lehet, hogy a legtöbb, amit tehetsz, hogy jelzed a közbevágónak, hogy gáz, amit csinál. Hidd el, a legtöbbjüknek még soha nem szólt senki, hogy valami baj van azzal, amit művelnek. Ha a sarkadra tudsz állni, jó módszer lehet, ha a közbevágás után a nevén szólítod az illetőt, és addig szólongatod, míg végre odafigyel rád, és feltűnik neki, hogy nem hagyott érvényesülni. Ha sikerül magadra vonnod a figyelmét, mondd el, hogy mi a baj a közbedumálással!
A reflektív figyelem technikája szintén nagyon jól működik, akár te alkalmazod, akár a partneredet próbálod rá megtanítani. Reflektíven figyelni annyit tesz, mint egy-egy összefoglaló szóval, bólintással jelezni, hogy figyelsz, és követed a partnered gondolatmenetét. Ha a beszélgetésben egyébként mindig hallgatnál, arra is jó ez a módszer, hogy kicsit megerősödj beszélőként, és ne csak egyoldalú hallgatás legyen a dologból.
Fontos az is, hogy beszélgetés közben ügyelj a szemkontaktus fenntartására, és arra, hogy a testetekkel is egymás felé forduljatok. Vizsgálatok kimutatták, hogy a férfiak nagyobb eséllyel szakították félbe a nőket, ha nem volt köztük szemkontaktus, vagy a testükkel nem egymás felé fordultak.
A legjobb, ha arra törekszel, a beszélgetőpartnered kommunikációs stílusát közelítsd a sajátodhoz, még akkor is, ha ez nem mindig lehetséges. Végső esetben inkább lépj ki azokból a beszédhelyzetekből, ahol beléd fojtják a szót: a beszélgetőpartnerednek meg kell értenie, hogy ilyen játékszabályok mellett te nem tudsz kommunikálni. Inkább próbáljátok meg egy másik alkalommal.
