Az ASMR-re magyarul sokszor agyi orgazmusként hivatkoznak, de félrevezető összemosni a szexuális kielégüléssel. Az angol rövidítés feloldása (Autonomous Sensory Meridian Response), mely magyarul talán automatikus érzéki-idegi reakció lehetne, már közelebb visz ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó.
Mi is ez?
Egyes emberek különböző vizuális és hallási ingerek hatására rövid ideig tartó, a tarkó vagy a nyaktő felől kiinduló, néhányak számra zsibbadással, mások számára enyhe, de jóleső fejfájással járó örömérzettel reagálnak – teljesen automatikusan. A hatás nem olyan sokkszerű, és máshol, máshogyan okoz örömet, mint az orgazmus – igaz, abban hasonlítanak, hogy a két folyamat hasonló ütemben épül fel, és az ASMR-élményben is határozottan tapasztalható (legalábbis állítólag) egyfajta csúcspont is.
Az érzést előhívó ingerek igen sokfélék lehetnek: a teljesség igénye nélkül a szerencsések ASMR-t élnek át halk, suttogó beszéd hallgatásakor, ismétlődő, halk hanghatásoktól (például könyv hosszas lapozgatását figyelve), valaki más „szöszmötölős” tevékenységének (pl. ételkészítés) megfigyelésével, hangos rágcsálás, ropogtatás, harapdálás, rágózás hangjától, kiemelt személyes figyelem és kedveskedés átélését bemutató szerepjátéktól, sőt valamilyen hosszas és szabatos magyarázat hallgatása közben is. Sokan állítják azt is, hogy ezektől a stimulusoktól egy a flow-hoz hasonló mentális állapotba kerülnek.
Persze sokat számítanak a körülmények is. Ne aggódj! Attól, hogy a zajos metrón melléd egy megállóra leülő utastárs hangosan rágózik, még nem fogod magad nyilvános érzékiségrohammal kompromittálni, akkor sem, ha fogékony vagy a dologra. Az ASMR-közösség – merthogy ilyen is van már jó ideje – elsősorban Youtube-videók (csaknem 15 millió ilyen témájú videó érhető el a megosztón, csak szólok) segítségével, koncentráltan veszi magához az adekvát ingert, egy-egy ilyen alkotás jellemzően 20 perc körüli időtartamú. Az alábbi linken különböző tematikus videók között tallózhatsz, ha kíváncsivá tesz, képes vagy-e érezni a beütést - sajnos az emberek nagyobb része kimarad ebből az örömforrásból. Azoknak marad az ilyenfajta suttogás.
Mire jó?
Azoknak, akik átélik, nagyszerű érzés, azoknak meg, akik gerjesztő videókat csinálnak, óriási nézettség és népszerűség, egyszóval üzlet. Sőt, bár egyelőre még nem tudományos alapon, sokan használják ezeket a klipeket arra is, hogy kúrálják depressziós és sztressztüneteiket.
Videót csinálni is van még ok: szuper eszköze lehet egy-egy ismert előadó „színesítésének” is – egy csomó celeb beállt már a sorba. Cardi B-ről például itt derül ki, hogy milyen finom kis nő tud lenni, ha éppen akar. Ja, és bár az érzés és az ingerlés is más jellegű, azért csak van a pornó- és az ASMR-rajongók táborának is közös metszete, nem is kicsi.
Ezt már jó ideje felismerte a Pornhub is, ahol külön videoszekcióból tallózhatunk, ha a kielégülésnek ezt a formáját keressük épp. 2014 vége és 2016 eleje között több mint 1000 százalékkal nőtt az ASMR-keresések száma az oldalon. A leleményes felhasználók és videósok nagy része itt igyekszik pornósítani az élményt: a videók és mikrofonok errefelé az orális szex vagy a vibrátorhasználat diszkrét hangjait rögzítik – egészen közelről. Hogy a női nemi szerveket endoszkópos vizsgálathoz hasonlóan feltáró videókat joggal sorolják-e az ASMR-termékek körébe? Erről azért nem vagyok meggyőződve.
De az explicit pornográfia nélkül is van közös metszet ASMR és szex között. A videó, amelyben egy helyes fiatal lány 20 percen keresztül a fülkagyló nyalogatását imitálja egy erre rendszeresített mikrofonon, egyszerre bizarr és hát: bevonós is. Tuti, hogy hátra-hátra sandítasz majd, ha mondjuk a munkahelyeden kipróbálod. Ha szerencséd van, valahogy így fogod magad érezni:
De jó! Nem lehetne ezt mindenki számára elérhetővé tenni?
Bár a jelenség egyre ismertebb, az még várat magára, hogy a tudomány is körberajzolja, s ki lehessen mutatni, pontosan hogy is működik a dolog. Mivel az érzések és a kiváltó ingerek is sokfélék, nehéz egzakt módon leírni a közöttük lévő kapcsolatot, a sztenderdizálásra, és a „hogy legyen ASMR-ed” tippekre is várnunk kell.
Az viszont egészen biztos, hogy ez az amúgy is érdekes jelenség még izgalmasabb lenne, ha sikerülne valahogy tudományosan is validálni a létezését. Sokan vonakodnak ugyanis pusztán az átélők beszámolói alapján elhinni, hogy igenis van ilyen.
Az első ilyen témájú kutatás, melyről többek között a The Guardian is beszámolt, a Swansea Egyetem csapatába tartozó Emma Barratt és Nick Davis nevéhez fűződik, akik 2015-ben 467 embert bevonva vizsgálták meg, hogy mégis mi a csuda ez. Arra voltak kíváncsiak, sztenderdizálható-e valamennyire az ASMR-érzés, illetve az azt kiváltó ingerek jellege.
A résztvevőknek sok kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy mikor és miért használnak ASMR-videókat, és azt is firtatták, hogyan hatnak ezek a közérzetükre és a hangulatukra.
Az ingerek kapcsán nem volt nehéz az általánosítás: a suttogós nyammogás, a személyes figyelem és a ropogtatás a legtöbb fogékony embernél ki tudta váltani az ASMR-t, és az is elég egységes volt, hogy mire használják a résztvevők az élményt. Szexre a legkevésbé. A nyilatkozók mindössze 5 százaléka számolt be arról, hogy a szexuális kielégülést keresi, ha ASMR-videóra kattint, a többiek inkább a testi és szellemi ellazulást, az örömérzetet kívánták, egyfajta kellemesen relaxált állapotot értek el. Nézd meg ezt az ASMR-ingerlő szituációs videót, hátha nálad is elindul valami!
A vizsgálatot folytatók maguk is elismerték, hogy nem sok még, amire jutottak. Ahogy ők fogalmaztak: még épp csak a lábukat dugták be az ajtórésen, de céljukat, hogy legyen az ASMR-kutatásnak egy más kutatók számára használható alapja, máris sikerült elérni.
Rendben, ez már három éve volt. Mi van most?
A The Guardian egy friss kutatásra is felhívja a figyelmet, amit a Sheffield Egyetem körébe tartozó kutatók folytatnak. Ők továbbmennének, és azt szeretnék megnézni, hogy vajon az ASMR okoz-e műszerekkel is mérhető változásokat az azt átélőkben, változik-e például a pulzusuk, vérnyomásuk, mérhető-e valamilyen bőrreakciójuk.
Ahogy ők fogalmaznak, a céljuk az, hogy rámutassanak: az ASMR valami olyasmi, amivel érdemes tudományosan is foglalkozni. A négytagú csapatból csak hárman fogékonyak az élményre, így a negyedik kutató értékes szempontokkal járul hozzá ahhoz, hogy valóban a külsősök számára is leírhatóvá váljon a dolog.
A kutatásnak lenne még egy nagyon fontos haszna. Az ASMR-videókat használó emberek közül sokan számolnak be kedélyük javulásáról, depressziós tüneteik enyhüléséről. Nem kellett sokáig várni, míg többen meglátták az üzleti lehetőséget ebben. Lauren Ostrowski Fenton ASMR-youtuber nemrégiben például már úgy reklámozta videóit, mint amik serkentik az oxitocintermelést, amit egyébként „ölelgető” hormonként aposztrofált. Túl a hormon cseppet sem szabatos megnevezésén: egyelőre sem arra nincs bizonyíték, hogy az képes lenne ilyen érzet kiváltásra, sem arra, hogy a folyamatban egyáltalán szerepe van. Az egyébként is nehezen körülírható ASMR pedig könnyen rossz hírbe keveredhet, ha tudománytalanul nyúlnak hozzá.
Találtak valamit?
Igen! A kutatásba bevontak felét véletlenszerűen, másik felét pedig olyanokból verbuválták, akik állításuk szerint átélik az ASMR-t. Mindkét csoportnak ilyen tematikájú videókat mutattak, és azoknál, akik magukat ASMR-pozitívnak mondták, pulzusuk lassulását mérték, méghozzá körülbelül olyan mértékűt, mint más, már hitelesített stresszűző technikák: a relaxáció vagy a mindfulness alkalmazásakor. Amikor viszont más témájú klipeket néztek, semmi sem történt a szívverésük ütemével. Az ARSM-mugliknak meg mindegy volt, játszhattak akármit, nem lazultak le. Ez azért már valami mérhető dolog, nem igaz?
Szóval a tudósok bizakodók. A sheffieldi kutatócsoport eredményein felbuzdulva valószínűleg hamarosan a pszichológiai kutatás homlokterébe kerülhet az ASMR-jelenség vizsgálata. Addig is maradnak a konzervatív és kevésbé mókás technikák, hogy ne őrüljünk meg teljesen.
